3. A mesterséges intelligencia buborékja és a Temu-hatás

A globális piacokon a technológiai és az MI-szektor robbanásszerű növekedése jelentős versenyt, és ennek megfelelő kockázatot generál, hasonlóan a 2000-es évek dot-com buborékjához. Egy esetleges MI-lufi kipukkanása több ezer további csődesetet generálhat csak Európában. Eszerint az ezen ágazathoz kapcsolódó nemzetközi és hazai új vállalkozások fellendülése több, egymással összefüggő mechanizmuson keresztül növelik a fizetésképtelenségek kockázatát. Először is, a startupok és a fiatalabb cégek eleve nagyobb pénzügyi sebezhetőséggel és fizetésképtelenségi kockázattal szembesülnek, mint a már megalapozott vállalkozások. Magyarországon az új vállalkozásalapítások száma az online szolgáltatások, e-kereskedelem, fenntarthatósági és innovációs programok miatt ezeken a területeken megugrott a pandémia után, ám ezek a fiatal, tőkeszegény cégek érzékenyebbek a gazdasági ciklus gyengülésére. Ez már az idei és a tavalyi felszámolási eljárásokban is látszott, hiszen jelentős számú fizetésképtelenségi eset keletkezett ebben a szektorban hazánkban is – emeli ki Bujdosó Tünde.

Magyar kiskereskedelem valamelyest élénkül: az online kereskedelem aránya 2025-ben a teljes kiskereskedelmi forgalom csaknem 15 százalékát teszi ki, de még elmarad Nyugat-Európa és a globális piacok 20-25 százalékos szintjétől. Régiós összehasonlításban Magyarország az online kereskedelem felfutásában a középmezőnyben helyezkedik el; a régiós országok – mint Lengyelország vagy Csehország – előrébb járnak az e-kereskedelem penetrációjában.