A kormány korrigált, a GDP 4,5 százalékára megemelt költségvetési hiánycélját az elemzők elérhetőnek ítélik a már bejelentett, olyan intézkedések hatására, mint az állami beruházások elhalasztása vagy a tranzakciós illetékek emelése. Változatlan politika mellett jövőre hasonló mértékű költségvetési hiányra számítanak a már bejelentett intézkedésekkel, beleértve néhány különadót is. A GDP 3,7 százalékára belőtt hivatalos hiánycél elérése azonban szerintük további kiigazítást igényel különösen amiatt, hogy 2025 választás előtti év lesz. Márpedig ez a korábbi tapasztalatok alapján a GDP 2-3 százalékát elérő állami költekezéssel járhat.
A szakemberek szerint a gyenge belső kereslet miatt a folyó fizetési mérleg többlete 2024-ben és 2025-ben egyaránt a várakozások felett alakulhat: az idén a GDP 3, jövőre 1,8 százalékára nőhet. Ami az inflációs kilátásokat illeti, ezekben nem történt jelentős változás az elmúlt három hónapban. Az elemzők úgy vélik, hogy jövőre a szolgáltatások kisebb átárazása a cél felé terelheti az inflációt, ugyanakkor a bérnövekedés, valamint a fiskális ösztönzéssel fémjelezhető „magasnyomású gazdaság” teret nyerhet a döntéshozók gondolkodásában a választások előtt. Magyarországon a kamatcsökkentési ciklus a végéhez közeledik. Az év végi irányadó kamat 6,5 százalék körül lehet, azaz valamivel az 5,75-6 százalékos egyensúlyi kamatszint felett állapodhat meg.
