A belváros felértékelődését támasztja alá a kínálati oldalon az állami kedvezmények bevezetésével ismét fellendülő lakásépítési hullám is, mert a rozsdaövezeti beruházások mellett a legnagyobb projektek jellemzően még mindig a tágabb belvárosban valósulnak meg.

Ha az élet többé-kevésbé visszaáll a régi kerékvágásba, ismét naponta kell ingázni a munkavállalók döntő részének, és ehhez – ha tehetik – inkább saját gépjárművet használnak, mert minimalizálni akarják az egészségügyi kockázatokat, akkor feltételezhetően nő a gépjárműforgalom és ezzel az ingázással töltött idő, ami felértékelheti a munkahely közelségét.

Ezt ellensúlyozhatja, ha az agglomerációs tömegközlekedési lehetőségek fejlődésével többen térnek át a személygépjármű használatról a közösségi közlekedésre.

Az otthonválasztás során érdemes felmérni azt, hogy meddig éri meg ingázni vagy éppen ellenkezőleg, érdemes-e inkább a munkahelyhez közeli otthont választani. A döntés pénzügyi vonzata mellett természetesen számos szubjektív tényezőt is érdemes mérlegelni. A csendes és zöldebb környezet, az élhetőbb terekkel szemben az agglomerációk esetében a belvárossal összehasonlítva hiányosabb infrastruktúra és közlekedési lehetőségek állnak. E mellett az ingázással töltött időt fordíthatjuk a magánéletünkre, a kevesebb utazás miatt hozzájárulhatunk a környezet megóvásához és a dugók miatti stressz is csökken, ami az egészségünket és a munkavégzésünket is pozitívan befolyásolhatja.

Az, hogy hogyan alakulnak az ingatlanválasztási preferenciák, számos tényezőtől függ. Ha a lehető legtöbb szempontnak megfelelő ingatlant szeretnénk választani, akkor a kertvárosi jellegű, de jó infrastruktúrával rendelkező és a munkahelytől, iskolától is elérhető távolságban található lokációk bizonyulnak továbbra is a legjobb, legértékállóbb választásnak – zárta gondolatait Valkó Dávid.