Fotó: Pixabay

Hosszas huzavona után novemberben Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter bejelentette: az élő- és a félsertés általános forgalmi adója 5 százalékra csökken 2014. január 1-jétől a jelenlegi 27 százalékról. Az áfacsökkentés ugyan hozzájárul a gazdaság fehérítéséhez és az érintett vállalkozások versenyképességének növeléséhez, azonban nem mindenki örült felhőtlenül a hírnek. Korábban ugyanis az élelmiszerek áfájának csökkentése mellett tört lándzsát az élelmiszeripar legtöbb képviselete: a sertéságazat képviselői, a Baromfi, valamint a Tej Terméktanács mellett a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet is támogatta az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentését. Ők természetesen a zöldség-gyümölcstermesztésre is kiterjesztenék ezt, ahol több áfa tűnik el, mint a sertés- és a tejágazatban összesen. Az élelmiszeriparban a feketegazdaság elburjánzásának egyik oka a 27 százalékos áfa: a 2–5 százalékos éves nyereségű élelmiszer-termelésben túlságosan vonzó lehetőség a csalásra hajlamos piaci szereplők számára, hogy ezt az adót ne fizessék meg.

A gépjárművek még mindig mintegy kétharmada rendelkezik január elsejei fordulónapos kötelező felelősségbiztosítással, ennek ellenére az idei kgfb-kampány meglehetősen csendesre sikerült a korábbi évekhez képest. A biztositas.hu saját adataiból úgy becsülte: 420 ezer magánszemély és mintegy 70 ezer flottagépjármű váltott kötelező gépjármű felelősségbiztosítót novemberben, szemben a tavalyi 700 ezret is meghaladó váltószámmal. Az előző évinél jóval kevesebb váltás oka elsősorban az elérhető alacsony, alig 4 ezer forintos átlagos idei megtakarítás, ami miatt sok autós elfogadta a biztosítója által küldött – néhány ezer forinttal emelkedő vagy stagnáló – jövő évi díjakat. A váltásban továbbra is a Budapest környéki megyék (Pest, Fejér, Heves és Nógrád megye) lakosai voltak a legaktívabbak, miközben a legkevésbé – az előző évekhez hasonlóan – idén is Zala, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés megye autótulajdonosai mozdultak.

Ami az online pénztárgépek körüli káoszt illeti, a NAV is kénytelen volt lépni, mivel a lejárt határidők ellenére még novemberben is rengeteg cég állt érvényesen visszaigazolt pénztárgép-megrendelés nélkül. Az adóhivatal ezért lehetővé tette, hogy az oldalán keresztül elektronikusan rendelhessenek a már létező regisztrációs kóddal rendelkező kereskedők készülékeket. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerint azonban így is kudarcra van ítélve a január elsejei határidő, mivel a karácsonyi bevásárlási forgatagban lehetetlen pénztárgépeket cserélni, átalakítani: vagy az ajándékvásárlás, vagy a kasszacsere marad el december végén. Ráadásul a szükséges fejlesztések, átalakítások ugyan megkezdődtek, de még messze nem zárultak le. Az NGM üzletbezárási fenyegetése azt jelenti, hogy sok kis üzletben és nagyáruházban megáll az élet jövő év elejétől, vagy a bírság, vagy a bírság előli menekülés miatt – vélte a szövetség.

Mindeközben a Nemzetgazdasági Minisztérium olyan törvénytervezetet bocsátott társadalmi vitára, amely jelentősen átalakítaná a nyugdíjpénztárakról szóló törvényeket. A módosítások szerint jövőre megalakulhat az első foglalkoztatói nyugdíjpénztár. A foglalkoztatói nyugdíjpénztárakról szóló törvényt 2007-től léptette hatályba az országgyűlés, a jogszabály megalkotása uniós kötelezettség volt. Azóta viszont nem történt egyetlen további lépés sem, nem alakult egyetlen ilyen pénztár sem. A foglalkoztatói nyugdíjpénztár lényege, hogy a munkáltató pénzt tesz félre a dolgozónak, cserébe az egy ideig nem hagyja el a vállalatot. Ez a megoldás azonban eddig a kényszervállalkozások és ingatag, bizonytalan vállalati sorsok országában nem sokak számára lehetett és lehet reális választás. Szakértők azt gyanítják, hogy az új rendszer potenciális alapítójaként szóba jöhet ugyan egy kész konstrukcióval rendelkező piaci szereplő, de még valószínűbb, hogy maga az állam fontolgatja foglalkoztatói pénztár alapítását. Erre a feladatra kiváló lenne a nemrégiben államosított Takarékpénztárak rendszere, így ugyanis a résztulajdonos Magyar Posta Zrt. dolgozóit is beleszámítva máris 800 ezres tagságra tehetne szert az új pénztár.

Fennállásának legnagyobb sikerét érte el a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) a japán Takata cég több mint húszmilliárd forintos magyarországi beruházásának létrejöttével. A Miskolcon felépülő légzsák- és autóbiztonsági rendszereket gyártó üzemben foglalkoztatottak száma 2017-re eléri az ezer főt, a gigaberuházás létrejöttét a HITA koordinálta.

Negyedik alkalommal rendezte meg a Piac & Profit a felelősen gondolkodó és cselekvő emberek éves találkozóját. Az idei Magyar Fenntarthatósági Csúcs fókuszában az értékváltás szükségessége állt: esélyünk ugyanis az élhető világ visszaállítására és megtartására valószínűleg csak akkor lesz, ha minél többen változtatjuk meg értékrendünket, gondolkodásunkat.

Fotó: PP/Fényes Gábor

Bár a legtöbb bor még hordóban pihen, a borászok szerint sokáig fogjuk még emlegetni a 2013-as évjáratot. A badacsonyi Varga Pincészet szerint több magyar fajta kiváló termést adott az idén, így jó minőségű lesz ebben az évben az olaszrizling, a kéknyelű, a rózsakő és a kékfrankos is. De nem csak Magyarországon volt jó a szőlőtermés: az európai agrár-érdekképviseleti szervezet, a COPA-COGECA gyorsjelentése szerint az EU-ban idén 15,2 százalékkal több volt a szőlő, mint 2012-ben.