„Elsődlegesen a mezőgazdasági támogatások kifutása magyarázza a csökkenést, amit jól mutat, hogy az eszközfedezetű hitelben finanszírozott eszközök száma 1 274 darabra csökkent a megelőző évi 2 059 darabról” – emelte ki a főtitkár, aki szerint ebben a szektorban is az euróalapú finanszírozás erősödik, 2023-ban 652 ilyen szerződés született 33 milliárd forint értékben.

Hozzátette, a lakossági ügyfelek részesedése drámaian visszaesett a mezőgazdasági szektorban: tavalyi arányuk 9 százalékos volt, bár egy évvel korábban még 28 százalékban voltak jelen.

Az építőiparról sajnos beigazolódott, hogy 2023-ban nem volt képes magára találni. Kőszegi László szerint ennek egyik oka a törölt vagy elhalasztott állami beruházások voltak. A Lízingszövetség adatai szerint a lízingszerződések száma 19,2 százalékkal csökkent 2022-höz képest, a kihelyezett összeg pedig 21,3 százalékkal lett kevesebb. Hozzátette: 2023-ban a szegmensben a gépek 65 százalékát euróalapon finanszírozták, így ez a devizanem itt is előretör.

Az IT és az ingatlan esetében még mindig nem a lízing a preferált finanszírozási megoldás. Utóbbinál mindössze 1,9 milliárd forint volt a kihelyezés 78 szerződéssel.

„Ennek nagy részét, 74 szerződést lakossági ügyfelek kötötték, 1,3 milliárd forint értékben. A számok a korábbi évekhez képest igen alacsonyak az ingatlanok esetében, de ez a jelenség is a magas kamatkörnyezetre és az ingatlanlízing jogi környezetére vezethető vissza” – zárta a főtitkár.