2004-ben a legnagyobb román olajvállalatnak két kérője is akadt, ugyanis az osztrák OMV mellett a Mol is jelentkezett érte. A román állam végül az osztrákok ajánlatát találta megfelelőbbnek. A privatizációs szerződés szerint a kőolajtársaság 51 százalékos részvényhányada 1,5 milliárd euróért került az OMV-hez, míg a kisebbségi tulajdonosi szerkezetben a román államnak máig 40,7 százalékos részesedése van. A fennmaradó 8,3 százalék az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), illetve kisrészvényesek között oszlik el.

A román sajtó már 2006-ban megszellőztette, hogy a szerződés a román állam számára több kedvezőtlen kitételt tartalmaz. Akkor olyan mértékű botrány kerekedett, hogy a nemzetbiztonsági kérdésekkel foglalkozó Legfelső Védelmi Tanács (CSAT) külön ülést szentelt az energetikai privatizációs szerződések megvitatásának. Basescu akkor kijelentette: a CSAT nem mondhat véleményt az energiaiparban lebonyolított privatizációk törvényességéről, és arról sem, hogy a szerződések megalkotói szem előtt tartották-e az ország energiabiztonságát. Megállapította ugyanakkor, hogy szerinte a Petrom-szerződésben vannak hibák.

Varujan Vosganian gazdasági és pénzügyminiszter a minap azért nevezte "bizarrnak" a Petrom privatizációs szerződését, mert szerinte felelőtlenség egyetlen beruházónak adni Románia kőolajtartalékait.

A Petromot érő kormányzati bírálatok összefüggésben állhatnak azzal, hogy a román államnak hamarosan lejár a privatizációs szerződés által rögzített, négy évre szóló vétójoga. Ennek értelmében a kormány 2008-ig beleszólhat valamennyi jelentős vállalati döntésbe.