„A magyar munkaerőpiac továbbra is stabil, de a népességfogyás, a külföldön dolgozó munkavállalók és a születésszám tartós csökkenése miatt a cégek egyre nehezebben találnak hazai munkaerőt” – emeli ki a szakértő.
Hozzáteszi: a jelenlegi helyzetben kiemelt jelentősége van a munkaerő-megtartásnak, valamint a lojális munkavállalók átképzésének. Emellett továbbra is szükséges a hiányzó munkaerőt külföldről pótolni. Elsősorban a harmadik országbeli, azon belül is a Fülöp-szigeteki munkavállalók iránt élénk a kereslet a munkáltatók részéről.
Fotó: Jobtain
Tényleg terjed a „csendes elbocsátás”?
A tavalyi statisztikák és a Jobtain tapasztalatai is azt mutatják: a cégek egy része valóban nem pótolja a távozó munkavállalókat.
„A vállalatok a jelenlegi gazdasági helyzetben és az áprilisi választások közeledtével óvatosan terveznek, inkább átcsoportosítanak, mintsem nyíltan leépítenek. A jelenség azonban bizonytalanságot szülhet egyes iparágakban, gyengítheti a lojalitást, és növelheti az állásváltási kedvet” – magyarázza Mihályi Magdolna.
A munkavállalók részéről egyre hangsúlyosabb elvárás a támogató vállalati kultúra, a közösségi élmény, a mentális egészség figyelembevétele, ami tovább formálja a HR-fókuszokat.
Minimálbér-emelés stagnáló gazdasági környezetben: új bérnyomás a cégeken
A 2026-ban életbe lépő 11 százalékos minimálbér-emelés különösen a kkv-k számára jelent nagy kihívást. A minimálbér emelkedése magával húzza a bérsávok feletti fizetéseket is, hiszen a felette lévő bérek esetén is emelést kell adni ahhoz, hogy megmaradjon a belső bérrangsor és motivációs struktúra. A bérköltségek így viszont gyorsabban nőhetnek, mint a bevételek, ami csökkentheti a vállalatok jövedelmezőségét.
