A vendégforgalom visszaesését az alábbi komplex tényezők együttes hatása magyarázza:
A forint-euró árfolyam pszichés és reálhatása: Bár a hazai fizetőeszköz erősödése olcsóbbá tette a külföldi utazásokat a magyaroknak, a Magyarországra érkező külföldiek számára jelentősen rontotta az euró vásárlóerejét. Így a korábbi évekhez képest Magyarország már nem számít olcsó, „budget” desztinációnak, a kedvezőtlenebbé váló átváltási arány miatt a küldő piacok árérzékenyebb turistái más, jobb ár-érték arányú régiókat választottak.
Marketingköltések és a beutazás dinamikája: A nemzetközi imázsépítésre az állam jelentős erőforrásokat fordított az elmúlt években, ami látványos eredményeket hozott. A koronavírus-járvány után a külföldi vendégek száma 2023-ban 21 százalékkal, majd 2024-ben is 10,7 százalékkal bővült az előző évhez képest, amit 2025-ben ismét magas arányú, 12 százalékos bővülés követett, elérve a közel 9,9 millió főt. Ennek köszönhetően a turisztikai szálláshelyek folyó áron vett éves bevétele 2025-ben elérte a történelmi 1194 milliárd forintot. Bár a korábbi időszakban az olyan nagyszabású kampányok, mint a Budapest Influencer Trip, komoly szakmai vitákat váltottak ki, a turisták ekkor tömegesen áramlottak az országba. 2026-ban viszont már nem indult hasonló kaliberű nemzetközi kampány. A 2026-os turisztikai évet a főszezonra látványos forgalomcsökkenés és a külföldi beutazások megtorpanása jellemezte.
