A legkedvezőtlenebb trend a két legfontosabb főrégiónkat érintette: augusztusban a külföldi vendégek száma Budapesten 15 százalékkal, a Balatonnál pedig 14 százalékkal esett vissza. A Balatonnál ráadásul látványos strukturális átalakulás zajlik: a klasszikus, többhetes családi nyaralásokat felváltották a last-minute foglalások és a rövidebb, 1-2 éjszakás hétvégi utazások. A visszaesés hátterében a belföldi turisták fokozott külföldi nyaralási kedve áll: sokan választották a magyar tenger helyett az Adriát vagy a Földközi-tenger partjait. Noha a megugró közlekedési költségek, így a repülőjegy-árak és az üzemanyagköltségek miatt a külföldi utazás objektíven már egyáltalán nem olcsóbb a hazainál, a forint erősödésének pszichés hatása – a kedvezőbb devizaátváltás miatti olcsóságérzet – döntő érvként hatott a magyar utazók külföldi célpontválasztásánál.

A makrogazdasági folyamatokat nézve az erős forint kifejezetten kedvezőtlen a külkereskedelmi (és azon belül a szolgáltatási) mérleg szempontjából. A hazai fizetőeszköz magas árfolyama egyrészt valóságos fogyasztási exportot generál, mivel a magyar turisták külföldi vásárlóereje megnő, ami a külföldi költéseik drasztikus megugrásához vezet. Másrészt az erős forint megdrágítja Magyarországot a külföldiek számára: emiatt a beutazó turisták nemcsak kevesebben érkeznek, de a nálunk tartózkodásuk alatt is jóval kevesebbet költenek, ami közvetlenül rontja az ország devizabevételeit és külső egyensúlyi pozícióját.