A finanszírozás mellett milyen területen lenne még szükség beavatkozásra?

Mindenképp az infrastruktúrában. Amióta itt dolgozom – ez már közel tizennégy év –, gyakorlatilag minden nagyobb európai uniós vagy hazai fejlesztési programból kimaradt a közétkeztetés.

Sok helyen csak úgy tudtak egy konyhát felújítani, hogy azt egy iskola- vagy óvodafelújítás részeként valahogy „belecsomagolták” a projektbe. Pedig rengeteg tálalókonyha és főzőkonyha ma is negyven-ötven évvel ezelőtti állapotban van.

Korábban jellemzőek voltak a piacon a hosszú távú, mondjuk 10 éves szerződések, amely során egy szolgáltató vállalta, hogy felújítja az önkormányzat tálalókonyháját a saját költségén. Ez idő alatt a beruházás megtérülhetett, a szerződés végén pedig a felújított infrastruktúra az önkormányzat tulajdonában maradt. A jelenlegi szabályozás azonban már csak rövidebb, 2+2 éves szerződéseket tesz lehetővé, ami alatt nem térül meg egy ilyen felújítás.

A menzák megítélése

A beszélgetés során többször is azt éreztem, hogyha egy vállalkozó nagy profitra szeretne szert tenni, akkor nem feltétlenül közétkeztetési céget alapít.

Nem szeretnék álszent lenni, természetesen mi sem nulla forintért dolgozunk. Ugyanakkor ez nem az az iparág, ahol kiemelkedő profitokat lehet elérni. A közétkeztetésben jellemzően 6–10 százalék közötti nyereséghányaddal dolgoznak a vállalkozások. Ez egy stabil, de nem kiugróan jövedelmező piac.