Van jelenleg olyan szabály, amely előírja, hogy a normatív támogatásnak minden évben az inflációt követő mértékben kellene emelkednie?

Jelenleg nincs olyan automatikus mechanizmus, amely az inflációhoz igazítaná a támogatás összegét. A finanszírozás emelése mindig egyedi döntés kérdése.

A piaci szereplők többsége nem zárkózna el attól sem, hogy legyen egy olyan minimumszint, ami alatt egyszerűen nem lehet közétkeztetési szolgáltatást nyújtani. Nyilván ez nagyobb terhet jelentene az önkormányzatoknak, ugyanakkor biztosítaná azt a minimum minőséget, amit minden gyermeknek meg kellene kapnia.

Ma nincs ilyen alsó korlát, ezért nagyon jelentős különbségek alakulhatnak ki az ország különböző részei között. Mi is működtetünk olyan szolgáltatási területeket – nemcsak vidéken, hanem Budapesten is –, ahol pontosan tudjuk, hogy vannak gyerekek, akiknek az iskolai ebéd az egyetlen meleg étkezésük aznap. Azt gondolom, hogy a közétkeztetés egyszerre szociális és népegészségügyi kérdés is.

A bizonyos rászoruló gyermekeknek járó ingyenes, vagy 50 százalékban támogatott étkeztetés rendszere ebből a szempontból egy nagyon fontos elvet követ, azonban vannak vele gyakorlati problémák. Ilyen például, hogy ha valaki ingyenesen étkezik, gyakran előfordul, hogy a szülő nem mondja le az étkezést akkor sem, ha a gyermek betegség miatt hiányzik az iskolából. A szolgáltató ilyenkor természetesen elkészíti és kiszállítja az ételt, az önkormányzat pedig kifizeti azt. Végül azonban sok esetben az egész a szemétben végzi. A betegélelmezésben pedig ezt az 550 forintos minimumot kellene azonnal megemelni.