A COVID-19 világjárvány az élet minden területére, így a gazdaságra is hatással volt. A pandémia ugyan véget ért, de a koronavírus-járvány 2023 novemberéig világszerte összesen csaknem 772 millió igazolt megbetegedést és mintegy 7 millió halálesetet okozott.² Az olyan fertőző betegségek, mint a COVID-19 a gazdasági növekedés lassulását és a termelékenység csökkenését eredményezik.³

A medicalonline.hu egészségügyi portálon publikált egészséggazdasági elemzés szerzői – a Med-Econ Humán Szolgáltató Kft. egészséggazdasági elemzői: Dózsa Csaba László, Tóth Melanie Éva, Cseh Borbála – a költségek pontosabb becslésére gazdasági, epidemiológiai, egészségügyi igénybevételi és költségadatok alapján kidolgoztak egy hatásszámítási modellt. Ennek segítségével főleg a nagyobb munkáltatók, és különösen a kritikus infrastruktúrát működtető gazdasági ágazatokba tartozó cégek vezetői könnyen el tudják végezni a kalkulációt arról, hogy számukra milyen költséget jelenthet a COVID-19-ben megbetegedett munkavállalók számának növekedése.¹

A céges oldalon felmerülő költségek nagyobb része a betegszabadság igénybevételéből, kisebb mértékben a munkáltatók által betegszabadság idejére fizetendő munkabérből (a távolléti díj 70%-a) ered. Nagyobb súllyal került be a számításba az úgynevezett termelékenységi veszteség, amelyet alapszinten a dolgozók havi bruttó bérköltségéből számolnak. Ezt a termelékenységi index-szel felfelé tovább lehet súlyozni, ami a vizsgált ágazatokban (humánszolgáltatási, kereskedelmi, ipari, banki, pénzügyi) 1,5-3,0-as szorzó között alakul. (A termelékenységi index azt fejezi ki, hogy az adott nemzetgazdasági ágazatban dolgozó a bruttó bérének átlagban hányszorosát termeli meg egy adott év alatt.)¹

A társadalmi költségek esetében a táppénz teljes összegét, a kisebb számban előforduló tartós egészségkárosodás (rokkantság) társadalombiztosítási összegét, alacsony százalékban pedig az előforduló halálozás életévveszteségének társadalmi költségét vették figyelembe. Ezek az összeadódó nettó vállalati költségek a tanulmány készítőinek számításai szerint az 1000 főt foglalkoztató vállalkozások esetében egy év után követéssel elérhetik a 370,5 millió forintot, a társadalmi költségek pedig megközelíthetik az 540 millió forintot.¹

A nettó vállalati költségeket a tanulmány szerzői három verzióban is kiszámolták, hasonlóan 1000 fős szervezetre vonatkozóan. A humán ágazatok és közigazgatás esetében ez az összeg 137 millió forintnak adódott, a pénzügyi és kommunikációs szektorban azonban elérhette az 580 millió forintot.¹

Ugyanezek a cégek mindazonáltal jelentősen enyhíthetik veszteségeiket, és nem utolsósorban még nagyobb összegű társadalmi hasznot remélhetnek, ha a súlyos lefolyású betegség kockázatának fennállása esetében, annak lehetséges megelőzésére időben megteszik a megfelelő intézkedéseket – mutatnak rá a szerzők. Az egy főre jutó potenciális megtakarítás minimum 250 ezer forint, de a 7-8 millió forintot is elérheti, a betegség súlyosságától függően. Az elkerülhető halálozást és az így el nem veszített GDP-t is figyelembe véve egy legalább 1000 munkavállalót foglalkoztató vállalatnál összességében megközelítheti a 1,5 milliárd forintot a súlyos lefolyású COVID-19 eseteknek és következményeiknek megelőzésével elérhető társadalmi haszon.¹

A hatásszámításokból egyértelműen látható az is, hogy egy közepesen nagy vállalkozás nagyjából 50 millió forintos befektetéssel körülbelül 220 millió forint összegű potenciálisan felmerülő kárt előzhet meg egy-egy járványos időszakban. A társadalmi haszon még nagyobb, megközelítheti a 430 millió forintot. A kiindulási modellhez használt, nemzetgazdasági átlagot tükröző vállalatoknál az egy súlyos megbetegedésre jutó elkerült veszteség 1,6 millió forintot, az elnyerhető társadalmi haszon pedig 2,6 millió forintot tett ki. Ha a kórházi kezelést több hónapig elhúzódó rokkantsági időszak követi járadékfizetéssel, akkor mind az elkerülhető vállalati költség, mind az elnyerhető társadalmi haszon ennek többszöröse lehet, kalkulációik szerint 12,7, illetve 25,3 millió forint.¹

Az egészséggazdasági elemzés szerint tehát a COVID-19-ből fakadó céges veszteség elkerülhető, de legalábbis jelentősen enyhíthető lehet, ha a vállalatok költséghatékony intézkedésekkel bővítik a járványügyi ajánlások szerinti foglalkozás-egészségügyi tevékenységüket.¹

Hivatkozások:

1. Dózsa CsL, et al. A COVID-19 okozta mikrogazdasági hatások, és elkerülésük lehetőségei. elérhető: https://medicalonline.hu/eu_gazdasag/cikk/a_covid_19_okozta_mikrogazdasagi_hatasok__es_elkerulesuk_lehetosegei; utolsó megtekintés dátuma: 2023.11.17.
2. WHO Coronavirus (COVID-19) Dashboard. elérhető: https://covid19.who.int/; utolsó megtekintés dátuma: 2023.11.17.
3. Csath M. A COVID-19, a fenntarthatóság, és a gazdasági-társadalmi fejlődés megjelenése a versenyképességben Magyarországon. Tanulmány. 2021. szeptember. elérhető: https://www.parlament.hu/documents/126660/39139635/Csath+Költségvetési+tanulmány+Pdf+2021.+09.08..pdf/d1e0d58d-bf42-3dee-d7fa-4dffa4147401?t=1632304265877; utolsó megtekintés dátuma: 2023.11.17.

A cikket a Pfizer Kft. szponzorálta.

Lezárás dátuma: 2023.11.17.                                                                                                                                        

PP-UNP-HUN-0390                                                                                                                                                          

Pfizer Gyógyszerkereskedelmi Kft.

1123 Budapest, Alkotás u. 53. MOM Park, “A” épület

Tel.: 06-1-488-3700, www. pfizer.hu