Tombácz Endre a tározó építésének szükségességét azzal indokolta, hogy a Tiszán 1998 és 2006 között több rendkívüli árvíz követte egymást, és ezek jelentős belvízi elöntésekkel párosultak. Az ilyen árhullámokkal szemben biztonságosan védekezni csak az úgynevezett árvízcsúcsok gyors csökkentésével, azaz a víz egy részének a tervezett tározók területére kivezetésével lehet.

Tájékoztatása szerint a vészhelyzetben használandó nagykunsági tározó a Tisza bal partján, hat település közelében épül, és elkészülte után 570 ezer ember élet- és vagyonbiztonságát szolgálja. Területe 40 négyzetkilométer lesz, és 2,5 méteres átlagos vízmélységgel számolva 99 millió köbméter vizet tud majd befogadni. A műszaki és üzemeltetési feltételeket úgy alakítják ki, hogy figyelembe vegyék az ökológiai és természetvédelmi igényeket, és megteremtsék a tájgazdálkodás lehetőségét. Ha a tározó 2000-ben már létezett volna, ezen a tiszai szakaszon 26-27 centiméterrel csökkent volna az árvízszint - jegyezte meg a szakember.

Az ÖKO Zrt. szakmai igazgatója elmondta: a projekt költségének döntő részét, 85 százalékát eredményes pályázat esetén az Európai Unió kohéziós alapjából biztosítják, míg a hazai központi költségvetés a többi 15 százalékot fedezi.

Tombácz Endre szerint a beruházás hatékonysága, az árvíz elleni védekezés és a helyreállítás költségeinek ismeretében ítélhető meg. Példaként elmondta: 2001-ben a Felső-Tiszán bekövetkezett gátszakadás után a helyreállítás 60 milliárd, míg 2006-ban a Tisza teljes szakaszán való védekezés 120 milliárd forintot emésztett fel.

Bognár Zoltán, a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság főosztályvezetője újságírói kérdésre úgy válaszolt, hogy a Közép-Tisza mentén a már épülő tiszaroffi tározó várhatóan az őszre elkészül, a hanyi-tiszasülyi és nagykunsági munkálatokhoz szintén az ősszel fognak hozzá, átadásuk 2011 végén esedékes.