A szeméttelepek felszámolásáról 2001-ben részletes tervdokumentáció készült: feltérképezték, milyen jellegű hulladék milyen környezetben van, és a környezetvédelmi hatóságokkal történt egyeztetés alapján döntöttek arról, hogy melyik területen, milyen rekultivációs eljárást alkalmazzanak.

A leggyakoribb megoldás, hogy 30-40 centiméteres vízzáró földréteggel befedik a területet, majd fűvel, növényekkel beültetik. A közelmúltban használt lerakóknál két ütemben végzik el a befedést: pótolják a szigetelést, majd a tetejét záró réteggel lefedik. A megszüntetett lerakók környékén ellenőrző kutakat építenek ki, hogy folyamatosan kontrollálni tudják a szennyezőanyag-kibocsátást.

A vizes, lápos területeken található telepekről - ahol a hulladék ártalmatlan ugyan, de a lebomló anyagok kárt tehetnek környezetben - összeszedik és elszállítják a hulladékot a kijelölt központi lerakókba.

Új tenderek nyílnak

Az önkormányzatok 2009-ben újra pályázhatnak regionális rekultivációs programra, amire azért lesz szükség, mert a szeméttelepeknek alig a felét tudják most csak felszámolni. Ennek egyik oka, hogy európai uniós forrásból csak az önkormányzati és állami tulajdonban lévő területeken található telepeket tudják rekultiválni. A 2001-ben készült felmérés adatai szerint 160 illegális szemétlerakó volt a régióban, ezek közül 30 esetben a jogviták miatt nem volt biztosított az önkormányzati tulajdonlás.

Bali József megjegyezte: a régióban található szeméttelepekről új felmérést kell készíteni, mert 2001-ben a bizonytalanság és a bírságtól való félelem miatt az önkormányzatok gyakran eltitkolták az illegális lerakókat, ugyanakkor az elmúlt években újabb telepek is képződtek.  

A korszerű szilárd hulladékgazdálkodást és gazdaságos felhasználását szolgáló lerakók építése 282 önkormányzat összefogásával, 2005-ben kezdődött el. A 9 milliárd forintra rúgó költségek 70 százalékát az Európai Unió Kohéziós Alapja, 25 százalékát a magyar költségvetés, a fennmaradó 5 százalékot pedig a részvevő települések finanszírozták. A kiadások közel egyharmadát, mintegy 2,5 milliárd forintot a szeméttelepek felszámolására, rekultivációjára fordítják.

800 ezer tonna

A környezetvédelmi előírásoknak megfelelően kiépített nagykanizsai, zalaegerszegi és zalabéri hulladékkezelő központ 800 ezer tonna tömörített hulladék befogadására alkalmas. A szigetelő, gáznyelő anyagokkal bélelt, monitoring-kutakkal, elektronikai figyelőrendszerrel felszerelt létesítményeket úgy tervezték, hogy alkalmas legyen további bővítésre, ami a későbbi igényeket is kiszolgálja.

Bali József szerint százmilliós nagyságrendű az az összeg, amit "söprögetésre" fordítunk, és amit meg lehetne előzni, ha vigyáznánk a környezetünkre. Az erdőszélen eldobott, használt akkumulátor, autógumi eltakarítása, kármentesítése már milliós tétel is lehet: ezzel szemben - ha egyáltalán azonosítani tudják a szemetelőket - mindössze tízezer forint bírságot szabnak ki.