A szervezet azonban felhívta a figyelmet arra, hogy a mérések a környezetre leginkább veszélyes, cserzésnél használt naftalin-1,5-diszulfonát igen magas mennyiségét mutatták ki. A Greenpeace utalt rá, hogy ez a vegyi anyag azért különösen veszélyes,  mert a naftalin-diszulfonát biológiai úton nem bomlik le. Ez az oka annak, hogy az anyag az Európai Unió vízvédelmi irányvonalának keretében kiadott veszélyességi listán szerepel, ami azt jelenti, hogy megfelelő intézkedésekkel ki kell küszöbölni szennyvízbe jutását.     

A szervezet erre való tekintettel felszólította a wollsdorfi bőrgyár vezetését, hogy három héten belül dolgozzon ki tervet a szennyező anyag használatának csökkentésére.

A Greenpace január végén kiadott közleményében megállapította, hogy a Rába újabb habzását a wollsdorfi bőrgyárból származó szennyezés okozhatja. Véleményét az osztrák környezetvédelmi minisztérium honlapján megjelent információra alapozta, amely szerint a bőrgyár tavaly október óta drasztikus mértékben megnövelte a kibocsátott szennyvíz károsanyag-koncentrációját. A túllépés bizonyos szennyező anyagokat tekintve, például a króm esetében, a hivatalos megengedett mérték tizenkétszeresét is elérte. (A jövőben a két ország önálló mintavételt is folytathat, ennek keretében elsőként lesz lehetősége a magyar szakembereknek az osztrák oldali mintavételre.)