A növekedés elsősorban annak a következménye, hogy emelkedett a rendszerbe vont cégek száma is. A többlet aránya messze elmarad továbbá az uniós össztermék (GDP) 2,8 százalékos emelkedésétől.

Az EU 2005-ben vezette be a kibocsátások kereskedelmi rendszerét, hogy így tartsa ellenőrzése alatt a szennyezés mértékét az unióban, és garantálja a haladást a nemzetközi klímavédelmi célokkal összefüggésben tett EU-vállalások betartása felé. A rendszerben a nagy szennyezőnek számító iparágak szinte valamennyi cége részt vesz. A program lényege, hogy a szennyezést megspóroló létesítmények eladhatják fennmaradt kvótájukat más vállalatoknak, de a jóváhagyott maximális nemzeti kvótát egyetlen országban sem léphetik túl.

A kísérleti időszak tavaly lejárt, idén életbe lépett az ötéves újabb periódus, amely az előzőnél szigorúbb kibocsátási korlátokat tartalmaz. Sztavrosz Dimasz környezetvédelmi biztos pénteken úgy nyilatkozott, hogy a tavalyi statisztikai igazolja a rendszer szigorításának szükségességét, de azt is, hogy a program jól működik.

A statisztika szerint tavaly - Málta, Bulgária és Románia kivételével - az EU-rendszerbe vont 11 186 létesítmény összesen 2,05 milliárd tonna széndioxidot bocsátott ki. 2005-ben 10 282 vállalat kibocsátási szintje 2,01 milliárd tonna volt. Az összesített plafon éves átlagban 2,15 milliárd, ezt egyik évben sem érte el a szennyezés.

Magyarországon 2005-ben 229, tavalyelőtt 239, tavaly 245 létesítmény vett részt a rendszerben, ezek összes kibocsátása rendre 26,1, 25,8, illetve 26,8 millió tonna volt - derül ki a statisztikából. Az engedélyezett kibocsátási kvóta éves átlagban 31,6 millió tonna volt. A 2008-2012-es időszakra Brüsszel évi 26,9 millió tonnának megfelelő kibocsátási egység szétosztását hagyta jóvá Magyarország számára.