2009 helyett 2012-re tolná a postai szolgáltatások teljes piacnyitásának a dátumát az Európai Unió több illetékes bizottsága, és nyomukban a magyar országgyűlés gazdasági és informatikai bizottsága is. Az indoklás szerint az egyetemes szolgáltatások finanszírozásának a megoldatlansága miatt. Ugyanakkor a postai szolgáltatásoknak van egy szegmense, ahová a versenyt az EU egyes országaiban már több mint tíz éve, nálunk pedig - a hatósági árak megszüntetésével - 1998-ban beengedték. Ez pedig a csomagküldés, illetve hozzá kapcsolódóan a gyorsfutárszolgálat.
Úgynevezett CEP (courier, express, parcel; azaz: futár, expressz, kiscsomag) szolgáltatásokról Magyarországon az 1980-as évek közepe óta beszélünk, bár maga az elnevezés csak a 90-es években jelent meg. Lényege, hogy a szolgáltató a küldeményt egy meghatározott időtartamon - napokon vagy órákon - belül garantáltan eljuttatja a címzetthez. A "courier" keretében úgy, hogy a futár végig személyes ellenőrzése alatt tartja a csomagot. Az "express" lényege a gyorsaság és a háztól házig szállítás, de itt kíséret nincs. A "parcel" pedig a kisméretű és maximum 50 kilogramm súlyú küldemények szállítását öleli fel.
Koncentrált piac
A hagyományosan gyors továbbítást igénylő áruk - mint a zöldség vagy a mélyhűtött készítmények - mellett napjainkra egyre többféle terméket, illetve dokumentumot kell a világ különböző pontjairól másokra minél rövidebb időn belül eljuttatni. Egy felmérés szerint nő az elszállítandó áruk mennyisége és értéke, nő az átlagos szállítási távolság és a szállítások gyakorisága is, a küldemények mérete pedig csökken. Ez az igény jelenti tehát a CEP szolgáltatók számára a biztos piacot, ami négy-öt éve Magyarországon is erőteljesen bővül. A hazai CEP piac nettó forgalma ugyanis 2005-ben (ennél frissebb éves felmérés egyelőre nem áll rendelkezésre) mintegy 52,5 milliárd forint volt, ami az előző évihez képest közel 20 százalékos növekedést jelent, és 3 százalékkal meghaladja a 2004/2003. évi dinamikát.
A CEP piac mind a világon, mind Magyarországon rendkívül koncentrált. Nálunk az első hat cég a teljes piac mintegy kétharmadát, az első tucat közel a 90 százalékát, az első húsz pedig a 95 százalékát mondhatja magáénak - derül ki az úgynevezett LORA (Logistic Research and Analysis) nemzetközi felmérésből, amit nálunk a Logisztika Rendszertechnikai Kft. koordinált. Bár a nagy piaci szereplők sorrendje nem állandó, hiszen évről évre hol az egyiknek, hol a másiknak sikerül a meglévő szolgáltatások színvonalának növelésével vagy újak bevezetésével a másiktól piacot szereznie, a kisebb, egy-két futárral dolgozó cégeknek nincs igazán esélyük a megerősödésre.
A megrendelő dönt
A legnagyobb magyar expressz szállító, a TNT Express Worldwide Hungary Kft. tavaly az előző évihez képest 61,2 százalékkal növelte forgalmát. Igaz, mint azt ifj. Járosi Márton vezérigazgató hangsúlyozta, ennek egy része egy idén kifutó, egyszeri nagy projekthez köthető. De ezt leszámítva is meghaladták a magyarországi iparági növekedést, amit elsősorban a kis-és középvállalati ügyfélkör bővítésének tudnak be. Napjainkban ugyanis már nem csak a nagyoknak egyre fontosabb, hogy küldeményük gyorsan és pontosan érjen célba.
- Szállítottunk már december 24-én este, hoztunk már cápát Floridából, amikor menet közben állandóan áramoltatni kellett a vizet a dobozban - említ meg a vezérigazgató néhány különlegességet. Hozzátéve: - Arra is van lehetőség, hogy a megrendelő menet közben módosíthassa a küldemény útját. De természetesen ennek megfelelően alakul az ár.
A TNT 44 repülőgépet üzemeltet, ebből Magyarországon kettőt, és az itteni járatot a korszerűsítésnek köszönhetően a korábbi BAe 146 helyett a nagyobb kapacitású Boeing 737-es gépekkel bonyolítják le. Ami a közúti hálózatot illeti: tavaly 50 százalékkal bővítették a 2003-ban átadott Ecseri úti logisztikai központot. Informatikai beruházásaik eredményeképpen pedig egy olyan adminisztrációs rendszert vezettek be, amelyben a csomagok kézbesítése után a futárok azonnal föltöltik az adatokat a központi hálózatra, így a feladó néhány perccel az átadás után a világhálón keresztül azt is megnézheti, hogy személy szerint ki vette át az általa küldött dokumentumot vagy terméket.
A másik nagy piaci szereplő, a DHL Express Magyarország Kft. a légi szállítmányozásban piacvezető. A közelmúltban Sármellékre invitálták az érdeklődőket: a Balaton közeli repülőtéren nyitják meg szeptemberben második magyarországi légi bázisukat. Újabb repülőgéppel bővül a gépparkjuk, és mint Martin Studer ügyvezető igazgató elmondta, ez 2-2,5 órával korábbi csomagkézbesítést, 3 órával későbbi csomagfelvételt, összesen 5-5,5 óra pluszidőt, időmegtakarítást jelent. A cég Budapesten három hektáron új logisztikai központot épít, mintegy négy és félmilliárd forintért, egyebek között hétezer négyzetméteres raktárral, benne automata küldeményszortírozó rendszerrel. Az idén kiemelt figyelmet szeretnének fordítani a közúti és tengeri szállítmányozási szolgáltatások fejlesztésére. Ezenkívül célzott szolgáltatásokkal igyekeznek segíteni a kisebb ügyfeleket.
A UPS Hungary bevételeinek a fele a nemzetközi, főként európai csomagszállításból származik. Csakúgy, mint a versenytársaknál, itt is megvalósult már az internetes szállítmányozó rendszer - tudtuk meg a cégnél -, amely nemcsak a fuvarlevél és egyéb okmányok kitöltésében segít, hanem a csomagok nyomon követésében is. És alkalmazkodva az igényekhez, a korábbi kettő helyett immár három időtartományt ajánlanak az ügyfeleknek az egy napon belüli kézbesítésre.
#page#
A svédek voltak eddig a postai liberalizációban a legbátrabbak: itt 1994-ben a teljes piacot megnyitották a versenytársak előtt. Az állami monopólium ugyanis már ezt megelőzően is csak a levélkézbesítésre szorítkozott. Ám igen szigorú és hatékony a független piacfelügyelő hatóság, a PTS (Post-och Telestyrelsen), amely folyamatosan egyeztet a versenyhivatallal és a fogyasztóvédelemmel is.
Angliában a legnagyobb európai postai szolgáltató, a Consignia - vagyis az átalakult állami brit posta - még mindig állami tulajdonban van, és nem is tervezik magánérdekeltség bevonását. S bár a szabályozás évek óta lehetővé tenné, hogy versenytársak is megjelenjenek mellette a belföldi piacon, ez máig nem jellemző. Helyette a Consignia szerez külföldi érdekeltségeket, köt társulási megállapodásokat más, nagy európai szolgáltatókkal.
S egy példa a régiónkból: a cseh postát annak ellenére nem érte még igazi piaci kihívás, hogy 2000. július 1-jén életbe lépett a posta monopóliumát formailag megszüntető törvény. A futár- és gyorspostaszegmensben ugyan itt is megjelentek vetélytársak, de a kiesett bevételt a Ceská Posta a pénzügyi szolgáltatások területén kompenzálta.
A Magyar Postának a levélküldemények esetében 100 grammig, csomagok esetében pedig a 2-20 kilogrammos tartományban van még monopóliuma.
A teljes piacnyitás lapzártánkkor érvényes dátuma 2009, de mint írtuk, ezt valószínűleg 2012-re halasztják. Legutóbb, június végén az Európai Parlament közlekedési bizottsága is a céldátum eltolása mellett szavazott, eszerint a régi tagállamok számára 2011-től lenne kötelező a teljes liberalizáció, a 12 új tagország pedig kap még két év haladékot a felkészülésre, hogy a régiekkel egyenlő feltételekkel tudjanak rajtolni az európai piacon. A végleges döntés, amelyet a Miniszterek Tanácsa hoz majd meg, ősszel várható.
Újabb monopólium dőlt meg
A GLS General Logistics Systems Hungary Kft. - amely 1998 óta van jelen a magyar csomagpiacon - az idén május elején egy hagyományos postai szolgáltatási monopóliumot döntött le azzal, hogy beindította utánvétes lakossági csomagküldő szolgáltatását. Vagyis - a kelet-közép-európai térségben elsőként - a csomag kézbesítésekor a címzett által fizetett összeget automatikus átutalási rendszer továbbítja a feladó bankszámlájára. A cég az utaláskor utánvét-elszámolási mellékletet is küld e-mailben. Mint azt Oreskó György, a vállalat szakembere elmondta, a rendszer a GLS magyarországi leányvállalatának saját fejlesztése, és a hazai képviselet - amely régiós központ - a magyarországi bevezetés után a környező országokban is elterjeszti a szolgáltatást. A csomagokhoz automatikus értékbiztosítás jár. A kézbesítés Magyarország és Szlovákia területén a feladást követő következő munkanapon megtörténik. Itt is van lehetőség internetes csomagkövetésre, és ha az első kézbesítési kísérlet meghiúsul, a másodszori ingyenes.
A GLS legfőbb megrendelői az internetes árverési és használt cikkek adásvételét kínáló portálok. Magyarországon naponta több mint 10 millió forintért több ezer áru cserél gazdát, nagyjából évi 2 milliárd forint értékben - saccolja Dobra Péter on-line piaci szakértő -, és a forgalom havonta 20 százalékkal nő. A mintegy 300 ezer on-line vásárló háromnegyede postai utánvéttel rendeli az árut, vagyis évente több millió utánvétes tranzakcióról, potenciális ügyfélről van szó.
A postai szolgáltatások liberalizációs lépéseit természetesen a Magyar Posta sem nézi ölbe tett kézzel. A CEP piacon az MPL-lel, vagyis az erre a feladatra létrehozott logisztikai üzletággal igyekszik felvenni a versenyt az új piaci szereplőkkel. Előnyt jelent a postai infrastruktúra országos lefedettsége. Némi hátrányt pedig, hogy itt még rácsodálkoznak azokra a megrendelői igényekre, amelyek a konkurenseknél már természetesek. Rácz András, az MPL értékesítési és marketingigazgatója kiemeli, hogy az internetnek egyre nagyobb szerepe van a szolgáltatásaikban, hiszen nem elég egyszerűen csak kézbesíteni a csomagokat, általános igény, hogy interneten, mobiltelefonon vagy e-mailben küldött értesítésekkel nyomon lehessen követni a küldemény útját - mondja. Ezért a küldemény érkezésének időpontjáról ők is SMS-ben vagy e-mailben értesítik a címzettet, illetve kérésre a feladót is.
