Öt év alatt 13,4 százalékról 20 százalékra növekedett a Magyar Lízingszövetség tagjai által képviselt lízing és finanszírozó szakma részesedése a beruházásokból, de ez a térnyerés sem módosította alapvetően a lízingelt eszközök közötti arányokat. Igaz, 2005-ben a személygépkocsik és a haszongépjárművek részaránya némileg csökkent - ezen belül az utóbbiak csekély növekedést könyvelhettek el -, de együttes részesedésük így is közelíti a 85 százalékot. A gépek és berendezések lízingbe adása és finanszírozása ugyan jelentősen megemelkedett a múlt évben, de a konstrukción belüli részarányuk csak minimálisan változott. Az ingatlanok lízingjének eszközértéke közel a duplájára nőtt, ám súlyuk még így is csak 4-5 százalék, viszont idén e téren - a lakáslízing lehetőségével - komoly fejlődés várható.

 

A leghatékonyabb forma

Antall Pál, a Raiffeisen Lízing Rt. vezérigazgatója szerint nem véletlen a lízingpiac gyors növekedése, az unióhoz újonnan csatlakozott kelet-európai országok - különösen Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia - a GDP arányában a legmagasabb lízingtömeggel bírnak. Révész Tamás, a Budapest Bank csoporthoz tartozó Budapest Autófinanszírozási Rt. vezérigazgatója - kicsit árnyalva a képet - hozzáteszi, hogy az elmúlt évben a gépjármű-értékesítés visszaesett, miután a személy-és kishaszon-gépjármű finanszírozás stagnált. Ez annak tulajdonítható, hogy az egyre alacsonyabb - gyakran már nulla - kezdő befizetések miatt az egy szerződésre jutó finanszírozott érték növekedett.

A lízing Kelet-Közép-Európában azoknak is nyújt megoldást, akik hitelbonitása rosszabb. Antall Pál véleménye az, hogy éppen ezért nőhet gyorsan a piac. Az ügyfelek számára ugyanis, legyenek akár magánszemélyek, akár kisebb vállalkozások, a lízing a leghatékonyabb forma eszközeik finanszírozására. Laki Csaba, a VB Leasing ügyvezetője úgy látja, a növekedés nem áll le, és középtávon mindenképpen piacbővülésre lehet számítani.

Magyarországon a lízingcégek jelentős részének vezető terméke a kölcsön, emellett, nem feltétlenül adóügyi okokból, erős a pénzügyi lízing és az operatív lízing is, amelyet itthon tartós bérletnek hívnak. A pénzügyi lízing egyébként a legfontosabb kis- és középvállalkozásoknak nyújtott szolgáltatás, amelynek esetében a tulajdonjog - biztosíték gyanánt - a lízingcégnél marad, ezért nemcsak a cégeknek, hanem a rosszabb hitelbesorolású magánszemélyeknek is előnyös, hiszen hitelt esetleg nem is kaphatnának. Révész Tamás szerint azért szorgalmazzák a pénzintézetek a lízing elterjedését a hitel ellenében, mert - az egyre élesebb verseny miatti - egyre alacsonyabb indulórészletek, az egyre hosszabb futamidők és az egyre alacsonyabb kihelyezési kamatok következtében nagyot nőtt a finanszírozók kockázata. Egy felszámolási eljárás esetén a lízingelt eszköz nem képezi a csődvagyon részét, hiszen a jogi tulajdon a pénzintézetnél marad. Magánszemély finanszírozása esetén pedig a lízingelt autót nem lehet végrehajtás alá vonni.

Visszavett autók tízezerszámra

A termékek egyszerűen klónozhatók, ám a lízingcégeknek a biztonság legalább annyira fontos, mint a profit lehetősége. 1992 óta a személyautó-piac minden évben komoly növekedést produkált - bár az utóbbi néhány évben elég hektikus mozgásokat jellemezték -, így, noha Laki Csaba szerint sokan túlvállalták magukat, mostanra mind rájöttek, hogy a kockázatokat kénytelenek keretek közé szorítani.

A könnyített feltételeknek és a gyilkos versenynek köszönhetően mára szinte bárki lízingelhet vagy vehet fel hitelt, nem csoda tehát, hogy számtalan olyan ügyfél is akad, aki nem tud, vagy nem akar fizetni. Laki Csaba úgy becsüli, hogy harmincezernél is több visszavett személyautó áll a bankok által - kényszerűen - bérelt telepeken, de úgy véli, nem akkora a baj, hiszen a piaci szereplők tudomásul vették mára a kockázatokat, és beárazták a díjakba azokat.

Az "aranykor" végezetével a hosszú távra gondolkozó cégek fékeket építenek be, nehogy túlvállalják magukat. Így Laki az autófinanszírozást nem tartja kockázatosabb üzletnek, mint bármelyik más pénzügyi terméket, csak mint mondja, vannak rizikós területek. Antall Pál nem ennyire optimista, szerinte a magyar piacra az jellemző, hogy a rengeteg magánszemély és vállalati ügyfél egy kategóriával nagyobb autóval jár, mint azt megtehetné. Mindenkinek vannak a jövőre nézve tervei, akár magán-, akár vállalati ügyfélről van szó, akárcsak Németországban vagy az unióban, amelynek "lízingszintjét" Magyarország is elérte.

A probléma Antall Pál szerint onnan is ered, hogy az importőrök és az autókereskedők tervteljesítési kényszere miatt kockázatosabbá vált a lízingelés, mint kellene. Tízéves futamidőkről, nulla önerőről szólnak az ajánlatok. Mint mondja, túl könnyen lehet már Magyarországon autóhoz jutni. Így nem csoda, hogy a kockázatvállalás elég erőteljesen elmozdult a hitelfelvevőtől a hitelt adóhoz. A visszavett autók miatt - magyarázza a szektor kétes dicsőségét a vezérigazgató - Magyarország legnagyobb használtautó-kereskedőivé váltak a lízingcégek és a bankok.

Túl hosszú a futamidő

Az is külön kockázatot jelent Révész Tamás szerint, hogy az alacsony indulórészletű és hosszú futamidejű szerződések esetében az ügyfél tőketartozása körülbelül a 60. hónapig magasabb, mint az eszköz piaci értéke. Kijelenthető, hogy a szerződéseket kizárólag az alacsony havi törlesztőrészletek miatt kötik 84 vagy akár 144 hónapra, a tapasztalat szerint ugyanis 27-36 hónap után lezárják azokat. Célszerűen erre a periódusra kellene egy olyan maradványértéket meghatározni, ami megfelel az eszköz akkori piaci értékének.

Erre egyébként megfelelő kalkulációk is rendelkezésre állnak, mint például a használt autók esetében Európa-szerte használt Eurotax-katalógus és a Futura-program. Az ügyfél így úgy tudna kiszállni a 60. hónap előtt is a finanszírozott autóból, hogy annyi pénzt kap érte, amennyit az eszköz ér, jó esetben valamivel többet, mint amennyivel tartozik. Ráadásul az autókereskedő is sokkal könnyebben adhatna el egy új autót az ügyfélnek a régi autó maradvány-, illetve piaci értéken történő beszámításával úgy - magyarázza Révész -, hogy ügyfelének a korábbi szerződés lezárása nem jelentene külön anyagi terhet.

A vezérigazgató szerint jót tenne a piacnak, ha az autót vásárlók a finanszírozáshoz inkább a pénzügyi lízinget választanák, hiszen adózási és költségelszámolási szempontból semmilyen különbséget nem jelent számukra. A finanszírozóknak pedig egyértelműen csökkenne a kockázata, ami előbb-utóbb kedvezőbb árazásban, a szolgáltatások magasabb színvonalában is megjelenne.

Tartós bérlet nagyoknak

 

Az operatív lízinget Magyarországon leginkább tartós bérletként ismerik. Laki Csaba ennek a szerepét egyelőre marginálisnak, nagyvállalati ügyfelekre jellemzőnek látja. Az ügyvezető szerint a közeljövőben a nagyobb flottát használó középvállalatoknak is jó lehet, ha gyengül a tulajdonosi szerep elsődlegessége.

A tartós bérlet nagy előnye Antall Pál szerint, hogy az eszközök nem kerülnek be a társaság könyveibe. Ő is megerősíti, hogy az operatív lízing elsősorban azoknak a cégeknek fontos, amelyek nem kívánnak tulajdonjogot szerezni, és egyéb megfontolásokból - például nagyobb eszközarányos nyereség kimutatása miatt - nem kívánják az eszközöket könyveikben szerepeltetni. Ha a tulajdon nem lesz olyan fontos, teszi hozzá, akkor sokan meg fogják érteni a tartós bérlet előnyeit, mint például azt, hogy folyamatosan új vagy újszerű autókat használhatnak a cégek.