Három úttörő cég vezette be Magyarországon először az ISO (International Standard Organisation - Nemzetközi Szabványügyi Szervezet) 14001 rendszert még 1996-ban, és azóta a tanúsított vállalatok száma folyamatosan és dinamikusan nő. A Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület (KÖVET) adatai szerint 2006 decemberében már közel 1200-an rendelkeztek tanúsítvánnyal, igaz, miután a bevezetés nem jár bejelentési kötelezettséggel, pontos számot nehéz mondani.

Ma már Magyarországon sem csupán a legnagyobb vállalatoknak van ilyen minősítésük. Míg eleinte elsősorban a környezetet erőteljesen szennyező cégek vezették be a rendszert, ma már mindössze tíz főt foglalkoztató szolgáltatót is találunk a minősítettek között. A tanúsítvány azonban nem azt jelenti, hogy a megszerzésével egyszeriben megszűnik a károsanyag-kibocsátás; a nulla kibocsátás ugyanis bizonyos fokig utópia. Az ISO 14001 "mindössze" azt bizonyítja, hogy a cég és vezetősége számára a környezettel való összehangolt foglalkozás legalább olyan fontos, mint a pénzügyi menedzsment vagy a humánerőforrás-gazdálkodás.

- Egy cég kétféle módon lehet környezettudatos. Vagy ad hoc módon próbálja meg orvosolni a problémát, akkor, amikor az már fennáll, vagy - és számukra született meg ez a nemzetközi standard - szervezett modellekben és megelőzési stratégiákban gondolkodik - hangsúlyozza Pap Imre, a KÖVET munkatársa.

Az ISO tanúsítványok általában nem írnak elő kötelező utat, így a környezetre vonatkozó szabványcsalád sem határoz meg kötelező minimumot vagy megengedett maximumot, sem pedig kötelező jogszabályi megfelelést. Minden vállalat maga dönti el, hogy milyen módszerrel határozza meg saját környezeti hatásait, és hogy környezeti terhelését hol és milyen mértékben kívánja csökkenteni. A lényeg a folyamatos fejlődés, amelyet évente ellenőriz valamely tanúsító szervezet.

Minden évben újra és újra

A tanúsításnak persze ára van. Egy kisebb, környezeti szempontból egyszerű tevékenységet végző cégnél ez hozzávetőleg évi 150 ezer forint, ám egy környezetre ártalmasabb nagyvállalatnál megközelítheti a milliós nagyságrendet is. A rendszer bevezetése a konkrét költségek mellett a cég adminisztrációs terheit is növeli: meg kell ugyanis fogalmazni a vállalati környezeti politikát, tételesen elemezni és naprakészen tartani, hogy maga a szervezet hogyan hat a környezetére, illetve hogy a működése kimeneti oldalon milyen környezeti hatásokkal jár, és mindezek csökkentésére ki kell dolgozni a megfelelő programokat határidőkkel és felelősökkel, minden évben újra és újra.

A tanúsító szervezeteknek módjukban áll nem elfogadni a vállalt célokat, esetleg visszavonni a tanúsítványt, mint ahogyan erre volt is példa a több mint húsz hazai tanúsító szervezet gyakorlatában.

- Az ISO minősítés célja, hogy a cégek folyamatosan javítsák környezeti teljesítményüket. Míg a nagyobbak esetében a nem kellően dinamikus vállalás okozhat gondot, a kisvállalatoknál gyakran felmerülő probléma, hogy néhány év alatt elérik a tőlük telhető maximumot. Ilyenkor a cégvezetés fantáziáján is múlik, hogy milyen vállalásokat fogalmaz meg. A KÖVET például tavaly meghirdette a szén-dioxid-semleges konferenciát: a rendezvény okán kibocsátott üvegházhatású gáz kompenzálásának ellenértékét pénzben felajánlottuk hozzájárulásként egy óvoda napkollektor-telepítési programjához - magyarázza Pap Imre.

A közvetlen költségek, a plusz adminisztrációs terhek és a humánerő-szükséglet "ellentételezéseként" az ISO 14001 számos előnyt - a költség- és bevételi oldalon, illetve stratégiai hasznot - hozhat. Az exportpiacokra szállító cégek például egyre többször szembesülnek azzal, hogy versenyelőnyt jelent számukra a minősítés megléte, sőt egyes szakértők úgy vélik, előbb-utóbb minden exportáló vállalat számára - mérettől és tevékenységi körtől függetlenül - követelmény lesz a bevezetése.

- Sok külföldi megkeresésnél tapasztaljuk, hogy az ISO14001-es tanúsítvány meglétét már most is alapvető követelménynek tekintik. Ez elsősorban a skandináv, német és angol cégekre jellemző ez, de legutóbb például litván és észt vállalatoknál is az elsők között kérdeztek rá a környezettudatos magatartást igazoló tanúsítványra - mondja dr. Kerekes György, az ITD Enterprise Europe Network munkatársa. - Bár nem tudok konkrét számot mondani, hiszen egy üzletember-találkozón az elmaradt tárgyalások vagy üzletkötések száma nem kimutatható, úgy látjuk, az elmúlt években dinamikusan erősödött az ISO 14001 iránt az igény. Olyannyira, hogy most már az igazi kérdés sokszor nem is az, hogy van-e, hanem milyen folyamatos környezetihatás-értékelést alkalmaz az adott cég.

A jelenség hátterében többek között az áll, hogy a nagyvállalatok azáltal, hogy kizárólag minősített beszállítókkal dolgoznak, mérsékelni tudják a környezetre gyakorolt közvetett hatásukat, ez pedig ugyancsak fontos eleme a környezettudatos vállalati működésnek.

A pályázatok elbírálásánál szintén pluszpontot jelent az ISO 14001, ám Pap Imre szerint a kérdés fontosságához képest keveset.

Költségkímélő megoldás

A környezetet kímélő működés sokszor a pénztárcára közvetlenül is jótékony hatással van. Ebben az esetben az elérhető megtakarítás ugyan elvileg független a tanúsítvány megszerzésétől, ténylegesen azonban mégsem egészen az.

A cég működését tudatosan feltérképező előkészítő munka kapcsán ugyanis számos pazarlásra fény derülhet. Szembetűnik, hogy hányszor marad bekapcsolva a számítógép, feleslegesen égve a villany, maximumra tekerve a fűtés vagy nyáron 16 fokra állítva a légkondicionáló berendezés munkaidő után. Ezek pedig egyenként és együtt súlyos forintokat jelenthetnek a működési költségek bugyrában.