Néhány adat: 21 tóparti településen 24 projekt valósul meg, közel 20 ezer új, minőségi szálláshely létrehozásával, több mint 100 milliárd forint felhasználásával. Teszi mindezt az alapvetően ingatlanfejlesztésekben érdekelt SCD Csoport, aminek azonban idegenforgalom-szakmai előzménye, hogy felvásárolta a Balatontourist Rt., a Siótour Rt. és a Zalatour Kft. tóparti triumvirátust. Jászai Gellért, a cégcsoport alkotta holding elnöke jó okkal rendelkezhet olyan vízióval, amely záros határidőn belül átváltozó balatoni idegenforgalmat: bővülő vendégkört, nyaralókat, konferenciákra érkező vagy éppen gyógyulni, vadászni, horgászni akaró, hobbijának őszi-téli ruhákban hódoló jókora létszámú csoportokat sorakoztat fel. Ennek a látomásnak a megosztására kértük az elnököt. Nyilvánosságra is hozták azt a fejlesztési programot, amely a tó turisztikai forgalmának 30 százalékos növekedését, a szezon jelentős meghosszabbítását és saját egységeikben a vendégéjszakák számának közel 1,5 millióra növelését, azaz megduplázását jelenti.
- Mindehhez valóban be kell avatkozni a Balaton mai ingatlanszerkezetébe, infrastruktúrájába, a kínált szolgáltatások minőségébe. Hogyan, mennyire? S nem félő-e, hogy az SCD szigeteket hoz létre kiváló minőségű létesítményekkel, szolgáltatásokkal, amelyek körül azonban megáll az élet?
- Az biztos, hogy nem huszonegy szigetet akarunk létrehozni a Balaton térségében - válaszolja Jászai Gellért -, bár azt valóban nem lehet közvetlenül befolyásolni, hogy mi is történik a szomszédos településeken. De a megvalósuló projektek minden bizonnyal jótékony hatással lesznek a környezetük, illetve a régió fejlődésére is. Erre az is garancia lehet, hogy nem önálló, egymástól független projekteket valósítunk meg, hanem másfél éves előkészítő munka árán komplett programot, amelyben a fejlesztések egymásra épülnek.
- Badacsonyban 5,5 milliárd forint költséggel négycsillagos szálloda épül, Szőlőskert Hotel és Borászda néven. A létesítményben 120 szoba és 20 villaépület lesz. Ugyanitt bormúzeumot, sportpályát, pihenőparkot, vitorláskikötőt, uszodát és strandot valósítanak meg.
- Balatonalmádiban 1,8 milliárd forint ráfordítással egy luxusszintű, 150 személyes üdülőház épül fel.
- Balatonberényben 2,2 milliárd forintból horgászfalut építenek Süllő néven, s egy 3,5 hektáros területen 50-55 négycsillagos, 200 személy befogadására alkalmas bungalót alakítanak ki.
- Balatonfüreden 21 hektáron 12,6 milliárd forintos költséggel építik fel a Füred Resort exkluzív üdülőparkot, itt 150 szállodai szoba és 80-100 üdülőház lesz.
- Zamárdiban 15 milliárd forintos beruházással 12 hektáron Zamárdi Balaton Park elnevezéssel létesítenek aquaparkot és szórakoztató centrumot.
- Már befektettek 1,5 milliárd forintot meglévő balatoni kempingek modernizálásába.
- Mi az értelme annak, hogy az egyes projektek valamilyen úton-módon össze is kapcsolódnak?
- A balatoni idegenforgalom számára fontos, hogy a beruházásokat követően továbbra is széles rétegek találjanak vonzó és megfizethető szálláshelyeket, illetve szolgáltatásokat a régióban. Ennek az elvárásnak megfelelve fejlesztési programunkban a meglévő kempingek modernizálása és újragondolása ugyanolyan hangsúllyal szerepel, mint ahogyan egy exkluzív resort vagy jachtklub építése Balatonfüreden, illetve Balatonalmádiban. Az a törekvésünk, hogy turisztikai fejlesztési programunk elérjen egy bizonyos kritikus tömeget, amely aztán arra is szolgál, hogy a szezontól való függőséget meg lehessen szüntetni. Ahhoz, hogy a Balaton az év tizenkét hónapjában éljen, természetesen a program utóhatásaira - multiplikátorhatásokra - is számítunk, hiszen újabb munkahelyeket, gazdaságélénkítő szolgáltatásokat generálva reményeink szerint más befektetők és önkormányzatok is kedvet kapnak, illetve bekapcsolódnak majd a régió felvirágoztatásába.
- A filléres gondokkal küzdő helyhatóságok?
- Az érintett települések számára az adókból befolyó többlet lehetővé teszi majd, hogy szerepet vállaljanak a környezet fejlesztésében. Olyan városközpontok alakulhatnak ki, ahol szívesen sétálnak, időznek a vendégek, olyan vendéglők, üzletek épülnek fel, amelyek egész évben működnek, minőségi szolgáltatásokat nyújtanak. De mindez nem megy, ha nincs egy átfogó turisztikai program.
- Hosszú távra az üzleti vállalkozás könnyebben tervez, az SCD 100 milliárdos invesztícióról, 24 projektről, 21 településről vázolt fel képet, de vajon mennyivel számolhat a több mint húsz önkormányzat, amelyik érintett a tervben?
- Nyolc-kilencmilliárd forintos adóbevétellel kalkulálunk, amelyből a helyben maradó adó két-hárommilliárd forint, ez azért az önkormányzatok büdzséjében igen jelentős tétel. A közvetett hatásokról azonban külön kell beszélni, ezeket nem is lehet egykönnyen pénzre átszámítani. A vendéglátás minőségének és a vendégforgalom mennyiségének javulása egészen biztosan többletjövedelmet generál számukra.
- A legutóbbi időkig nemigen születtek átütő önkormányzati fejlesztések, sőt, mintha leragadtak volna a hajózási vállalatban való tulajdonszerzésnél. Pedig lehet, hogy az ő első lépéseik hathattak volna az üzleti szférára, az őszi-téli-tavaszi szolgáltatások megvalósítására?
- Nincs rá lehetőségük, mert még mindig az a fő baj, hogy forráshiánnyal küzdenek. A települések nem rendelkeznek gazdasági háttérrel, nincsenek elégséges számban olyan beruházások, amelyek számukra is pluszjövedelmet, programjaikhoz finanszírozást jelentenének. Azt pedig látni lehet, hogy szinte maradéktalanul fejlesztéspártiak, pontosan tudják: bevételeik, hosszú távra saját fejlesztési lehetőségeik csak akkor lesznek, ha teret engednek a privát befektetéseknek.
Godó Lajos országgyűlési képviselő - aki Tiszalöknek, illetve magának a Tisza-tónak is parlamenti és több más szervezeten belül is a szószólója - elmondása szerint napjainkban talán az a legfontosabb, hogy minél több információt juttassanak el az itteni idegenforgalmi vállalkozásokhoz, hogy az elnyújtható szezonok érdekében megtalálhassák a legjobb megoldásokat.
A faluturizmus több mint természetes ma már, de kevés, Godó Lajos ezért is szorgalmazza a nemzeti fejlesztési terv megpályázható, a helyiek nyelvére lefordított kínálatának közrebocsátását. Mint elmondta, két regionális fejlesztési tanács is "felügyeli" az országrész idegenforgalmi felkarolását. A képviselő ennél azért többet is elmond, némi meglepetést okozva, hiszen a folyón kívül másmilyen vízből úgyszintén bőven akad arrafelé: alig van település, amelyiknek a határában ne találtak volna gyógyvizet.
Az egészségturizmus tehát maholnap - igaz, sok pénz ellenében - "bekötözik" Kiskörére, Tiszanánára, Sarudra, Abádszalókra, Tiszaörsre. Valamennyi település 60-65 fokos, bővizű kutakat mondhat magáénak, s a térség egy víziót: a megálmodott termálgyűrű olyan 12 hónapos kínálattal várhatja a hazai és a külföldi családokat, mint a Balaton mellett Hévíz. Talán annyival tudatosabb is a fejlesztéspolitika az ország e felében, hogy a fürdők jelentette egészségturizmus mellett az energiatermelésnek, a haltenyésztésnek, a virágkertészetnek is megteremtik a feltételeit.
E jövedelemtermelő, az idegenforgalmat kiegészítő "szakmákra" is pályázhatnak a helybéliek, azaz nem pusztán az idegenforgalom szezonfüggetlenítése az, amitől komfortosabb, sokakat helyben eltartani képessé válhat a Tisza-tó és környéke.
Godó Lajos az országszerte hagyományosan meglévő, azaz megvalósítható turizmust sem rekeszti ki, a jövő év elején már pályázhatnak a helybéli vállalkozások a vidékfejlesztési operatív program elemeire: a lovas-, a horgászturizmushoz kapcsolódó beruházások támogatására.
Éppen harminc éve, hogy elindult a turizmus a térségben, májusban ezt konferenciával a szakma, utána pedig a nagyközönség ünnepelheti. Godó Lajos az erőműnek és a tározónak a három évtizeddel ezelőtti indulását most már azért is ünnepelendőnek tartja, mert ma szakmát és egyre többeknek megélhetést jelent az átalakított térség, s látható, hogy van igény mind többek átképzésére, továbbképzésére, arra, hogy felkészült szakemberek legyenek a gazdái az idegenforgalomnak.
#page#
- A huszonnégy projektjük elkészültével mindenképpen hatni fognak az adott térségekre, az ott élő, nyaraló emberek életstílusára. Végső soron a Balatonból lehet-e mielőbb Garda-tó minőségű üdülőhely az év négy évszakában?
- Valamennyi fejlesztésünk komoly hatással lesz az érintett települések közvetlen környezetére, s még az önmagában is kiváló kvalitású Balatonfüreden is észrevehető változásokat generál az, hogy 21 hektáron 12 milliárd forintos költséggel felépítjük Közép-Európa egyetlen ötcsillagos resortját, benne szállodával, 80-100 üdülővillával, számos speciális szolgáltatással, szabadidős szórakozási lehetőséggel. Biztosan hatni fog a létesítmény Füred életére, ha mással nem, hát azzal, hogy egész évben nyitva lesz, vendégeket fogad. Legalább ennyire fontos körülmény, hogy egy nemzetközi szállodalánc - most még nem mondhatom meg a nevét - üzemelteti majd a Füred Resortot, ami önmagában is üzenetet hordoz a világ számára. A város is, a Balaton is élvezheti az ezzel járó marketing összes előnyét az év egészében. Későbbi hatását pedig a lakosság fogja élvezni, hiszen bizonyosan visszaforgatja az önkormányzat a szállodából származó bevételeket. Ha pedig azt látják az ott élők, hogy a már meglévő projektbe évi sok tízezer vendég érkezik, akkor elkezdenek maguk is vállalkozásokat bővíteni, nem csukják be azokat a nyár végén: tizenkét hónapon át megéri nyitva tartani. Terveink szerint öt évig tart a Balatonon megvalósuló programunk, de még két-három további esztendő is kell ahhoz, hogy a projektek együtt elérjék azt a kritikus tömeget, hogy már érdemben érezhető lesz a szezonok elnyújtása, akkorra felkelti a turisták érdeklődését az év egészében a Balaton és annak újszerű kínálata. De mindenképpen kellenek a másodlagos hatások is, azok, amelyek az önkormányzatok és a privát befektetők fantáziáját indították el. E fejlesztések teszik ki a mieinken túli további két-három évet annál a bizonyos elérendő kritikus tömegnél.
Szerződésük értelmében gazdaság- és városfejlesztési, idegenforgalmi programokat együtt, összehangoltan működtetnek. A pataki gyógyfürdő nagyarányú bővítése kiegészíthető a már évek óta létező, az ország leghosszabb ülőszékes libegőjével rendelkező újhelyi magashegyi sportcentrum infrastruktúrájának fejlesztésével.
Az alpolgármester kerek perec kijelentette, valóban négy évszakos kikapcsolódási lehetőséget kívánnak nyújtani a látogatóik számára. A síelőknek nagyobb "hóbiztonságot" jelenthet majd a hóágyúzás, s hogy ne csak a téli csapadéktól függjön a helyi idegenforgalom, téli-nyári bobpályában, továbbá kalandtúraparkban is gondolkodnak.
A vendégéjszakák számának további növelését alapozza meg a sárospataki gyógyfürdő, ha sikerül fejleszteni. Patakon is, Újhelyen is történelmi látnivalókkal bőven találkozhat az idegen, s persze a pincék borait sem szokták mellőzni az emberek. Így, együtt "összejön" a négy évszaknyi idegenforgalmi szezon a mostan kétszer egy, mértékkel kihasznált szezonnal.
Az alpolgármester a regionális és az ágazati pályázati programokra jó ajánlólevélnek gondolja az általuk kitalált formációt, az ikervárosi közös fellépést, kiváltképp azért, mert az unióban nagy a keletje az egymásra épülő, egymást kiegészítő pályázatoknak. A beruházások tervezésével már megbízták a helyi tervezőket, bármikor benyújthatják a pályázatokat, csak legyenek már kiírások.
Az alpolgármester bizonyos abban is, hogy tőkevonzó vállalkozásokká növi ki magát a síparadicsom is, a fürdőhely is, s bár mindkettő önkormányzati tulajdonban, kezelésben van, a jövő arról szólhat, hogy a vendéglátás létesítményei például gomba módra elszaporodnak, és jövedelemtermelő, adófizető vállalkozások láncolata fűződik fel a két alapegységre.
