Oroszország a nagyok terepe, vélekednek sokan, amikor az ottani befektetési lehetőségekről esik szó.

- Oroszország, azon belül is Moszkva drága. Sokszor már ez is eltántorít egy kis céget attól, hogy egyáltalán próbálkozzon az üzletszerzéssel. A gyakori látogatások is komolyan megterhelhetik a vállalkozás büdzséjét. Ebből kifolyólag az összefogás - akár egy közös képviselő "fenntartása" - javasolt a kkv-knak. A közösség értelemszerűen nagyobb áruvolumennel tud bejelentkezni a piacra, ezért is érdemes ilyenben gondolkozni - vélekedik Szűcs Pál, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) Moszkvában dolgozó külgazdasági szakdiplomatája.

Érdemes-e egyáltalán ráirányítani a kkv-k figyelmét Oroszországra, ahol minden olyan hatalmas? Nagy Róza, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Magyar-Orosz Tagozatának elnöke szerint igen. Őt már eddig is sok kis cég kereste meg azzal, hogy mi a teendő ott, a válság pedig felértékelte az orosz piacot és a vele határos országokéit.

- A cégek most nosztalgiáznak, és abban bíznak, hogy a keleti piacokon megszerezhetik mindazt, amit Nyugat-Európában elvesztenek - állítja Nagy Róza. Ebben a kamara a kiépített hálózatával tud a segítségükre lenni. Emellett az érdekképviselet bízik a kormányzati eszközökben is, hiszen a keleti piacok most kitörési pontot jelentenek.

A vízumkényszer kapcsán Nagy Róza elmondta, hogy az öt évvel ezelőttihez képest ugyan könnyebb vízumhoz jutni, de még mindig nehézkes. Éppen ezért a két ország kamarái arra törekszenek, hogy az egy évre megkapott vízumot az üzletemberek három, majd öt évre hosszabbíthassák meg. S mint Szűcs Pál jelezte, azért van külképviselet Oroszországban, mert az ITDH-nál optimisták az ottani magyar befektetések kapcsán, "amúgy bezárnánk a boltot".

Az ITDH munkatársa szerint a két ország közötti kereskedelemben nem okoz törést a világban egyre jobban kibontakozó válság. Azaz, azok iránt a termékek iránt, amiket eddig Oroszországba exportáltak a hazai cégek, nem fog csökkenni a kereslet. A pozitív szemléletet azzal támasztotta alá a szakdiplomata, hogy az orosz kormány komoly valuta- és aranytartalékot képezett az elmúlt négy-öt évben. Tehette, hiszen már korábban megteremtette az ehhez szükséges stabilitást.

A felhalmozással egy időben a gazdaság is növekedésnek indult Oroszországban. Ez a vásárlóerő növekedését is magával hozta az állami, az önkormányzati, a termelői és a lakossági szektorban egyaránt. A Magyarországról exportáló cégekre ez utóbbi volt igazán jó hatással. Szűcs az Oroszországba vitt mobiltelefonok évi százszázalékos és a gyógyszerek évi harmincszázalékos növelését hozta fel példaként.

Azoknak, akik még nincsenek jelen Oroszországban, az ottani fejlesztési programok mentén érdemes elindulniuk. Az egyik ilyen a lakásépítés. Jelenleg néhány 100 ezer dollár értékű projekt fut, amelyet magyarok - fővállalkozóként - pénzelnek. Ők jellemzően orosz alvállalkozókat dolgoztatnak. A lakások mellett az egészségügyi fejlesztések keretében kórházak építésére érdemes vállalkozni, amellyel együtt jár azok komplett felszerelése, berendezése is. Igény van még kereskedelmi objektumok - sportlétesítmények, bevásárlóközpontok - létrehozására is.

- Lehetőségek mutatkoznak az orosz mezőgazdaság fejlesztésében is. Komplett üzemek, de akár részegységek létrehozására is komoly kereslet mutatkozik. Jelentős az igény a tenyészállatokra, főként a szarvasmarhára. Sertéssel is érdemes próbálkozni, a baromfiállomány kérdését viszont már megoldották - ismertette az állapotokat Szűcs Pál.

Problémát az okoz, hogy a földtulajdon kérdése az országban még nincs rendezve. A föld a mai napig össznépi tulajdon, igaz, akár száz évig is bérbe lehet azt venni.

Fontos a nyelvtudás

Szűcs Pál elmondta, hogy gazdasági kérdésekben az egyes régiók önállóan döntenek, függetlenül attól, hogy a támogatást a központi kormánytól kapják. Ezért érdemes a régió vezetésével jóban lenni. Ennek előmozdítója lehet, ha a külföldi vállalkozó beszél oroszul. A nyelvtudás egyébként is nagyon fontos. Mivel az orosz üzletemberek többsége csak a saját nyelvét beszéli, az idegen nyelvű ajánlatok sokszor azonnal a kukában kötnek ki.

Hasonló a helyzet Ukrajnában is. Az ukrán nyelv ismerete - az ország keleti részén az orosz is elfogadott - rendkívül fontos, e nélkül kár elindulni a legnagyobb szomszédunkhoz üzlet reményében.

- A hivatalokban viszont az ukrán a kötelező - figyelmeztet Berki Tamás, az ITDH Ukrajnában tevékenykedő külgazdasági szakdiplomatája. Állítása szerint az üzletkötéshez sokszor elég, ha csak pár szót ismerünk.

Ukrajnában az ezredfordulótól egészen a válság kibontakozásáig intenzíven nőtt a gazdaság. Ezt a belpolitikai harcok sem tudták letörni. Az üzletemberek még örültek is a politikusok csatáinak, hiszen így nem velük, hanem egymással voltak elfoglalva, jegyzi meg egy kis éllel a szakdiplomata.

- Magyarország és Ukrajna között a forgalom ebben az időszakban évente harminc százalékkal emelkedett. Az építőipar itt is sok lehetőséget rejt, ugyanúgy, mint az információtechnológiai szektor - állítja Berki Tamás. - Fejlődőben van az internet az országban, amelybe szolgáltatóként és szállítóként is be lehet szállni. Mindenképp érdemes még megemlíteni a biotechnológia és az agrártechnológia terén kínálkozó lehetőségeket.

A mezőgazdaság kapcsán érdemes szólni arról, hogy ha Ukrajna normális technológiákat alkalmaz majd, akkor évente 40-50 millió tonna gabonafelesleget tud termelni. Ehhez viszont fejlesztések szükségesek, majd jöhet a feldolgozóipar, valamint az állat-egészségügy kiépítése. A lehetőségek kiaknázását segíti, hogy szomszédos országról van szó, amely könnyen és viszonylag gyorsan megközelíthető.

Ugyanez a helyzet Szlovákiával, amely ugyan kicsi ország, földrajzi kapcsolatunkból adódóan azonban - 670 kilométer hosszú a közös határszakasz - igen komoly áruforgalmat bonyolítunk le vele. Ez idén elérte a 6 milliárd eurót, amelyből a magyar export 3,6 milliárdot tett ki.

- Ennek 40-45 százalékát a hazai kkv-k adják - állítja Varga Tibor, az ITDH pozsonyi külkereskedelmi szakdiplomatája. - Jelenleg a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek aránya a magyar kivitelben alacsony. Ezeken a területeken van nagy fejlődési potenciál - vélekedik a szakember.

De ilyen terület az autóipari, elektronikai és vegyipari beszállítói tevékenység is, hiszen ezek terén egyik ország sem tudja kielégíteni az itt megtelepedett nagyvállalatok igényeit. A válság ellenére a piacok stabilak, köszönhetően az euró jövő évre tervezett bevezetésének. Segít a termékek, szolgáltatások értékesítésében, hogy a szlovák átlagbér évek óta hat-hét százalékkal emelkedik, ami komoly keresletnövekedést generált. A Szlovákiába irányuló magyar tőkekivitel is jelentős. Tavalyi adatok szerint nyolcezer vállalkozás 2,5 milliárdot fektetett be Szlovákiában.

A helyismeret fontosabb, mint az adókedvezmény

A tőkekihelyezés szerkezete viszont átalakulóban van. Míg korábban a szolgáltatás és a kereskedelem volt a döntő, addig mára a feldolgozóipar szerepe nőtt meg, köszönhetően a kkv-k aktivitásának. A kisebb cégek közös fellépése, klaszterek formájában, sokat javíthat még ezen. Kicsit árnyaltabban fogalmaz Dombi Zoltán, az MKIK magyar-szlovák tagozatának elnöke. Tapasztalatai szerint a turizmus és ezen belül is a síelés az, ahol nagyobb a hazai kkv-szektor aktivitása. A termelői szféra részéről ez ma még hiányzik.

Dombi a Piac & Profitnak beszélt az adózásról is. Ezek szerint papíron jól mutatnak a kinti adózási kötelezettség mértékei, ennek ellenére személyes kinti kapcsolatok és helyismeret nélkül könnyelműség belevágni egy cég átköltöztetésébe. Az élelmiszerek kapcsán pedig a tagozatvezető felhívta a figyelmet, hogy nem elég a termékfeliratot egyszerűen lefordítani, ismerni kell az erre vonatkozó szlovák előírásokat is. Nem egy exportőrnek akadt már kellemetlensége ennek elmulasztása miatt.