Egy rétesfesztivál megrendezése és egy állattartó telep felépítése nem lehet azonos elbírálású projekt, még akkor sem, ha gyakorlatilag azonos módon, a LEADER négyes tengelyébe tartozó pályáztatáson szerepel mind a kettő - a többi között ezt az „ígérvényt" is megismerhettük V. Németh Zsolt államtitkár jóvoltából, aki tárcájának, a Vidékfejlesztési Minisztériumnak ama programjáról adott tájékoztatást, amely felgyorsítani és hatékonyabbá tenni hivatott az uniós feltételrendszerű programot. A politikus már múlt időben beszélhetett egy lezajlott társadalmi vitáról s arról is, hogy immár csak egyesületi formában működő helyi akciócsoportok lehetnek a döntéseknek, a pénzek odaítélésének a „gazdái".

- Az 1991 óta működő közösségi kezdeményezés, a LEADER a fenntartható fejlődést volt hivatott elősegíteni, először Nyugat-Európa azon térségeiben, ahol az elszegényedés veszélyét tapasztalták - kalauzol a félmúltba az államtitkár, hozzátéve: azóta is evidencia, hogy nem felülről hozott döntésekkel, hanem a társadalmi, gazdasági, környezeti problémákra adott helyi válaszokkal igyekeznek előmozdítani a felzárkózást.

Az Európai Unió különböző „tengelyekbe" sorolva kategorizálja a támogatásokat, eszerint a vidékfejlesztési és a LEADER programot - a harmadik és a negyedik tengelyt - a térségekben működő csoportok döntéseire alapozzák.

Uniós szándékok paródiái?

Az önszerveződést úgy kell érteni, hogy azt a köz- és a civil szféra, valamint a vállalkozói szektor szereplői alkotják, s Brüsszel külön hangsúlyt helyez az ágazatközi, innovatív együttműködések meglétére. Az elmúlt egy-két évben hazánkban is megszerveződtek ezek a helyi csoportok, de az államtitkár úgy gondolja, hogy az eredeti uniós szándékok paródiái jöttek létre a politikai befolyásoltság és a hibásan „méretezett" LEADER-közösségek miatt. A 96 helyi akciócsoportból - ezt az elnevezést vette át Magyarország is - 80 eleve egyesületi formában állt fel nálunk is, de 15 nonprofit kft.-ként, egy pedig nonprofit részvénytársaságként szerveződött meg.

A választásokat követően a tárca felülvizsgálatokat kezdeményezett azon az alapon, hogy az adott területeken lévő valamennyi potenciális pályázó érdekeit képviselő szerveződésekként működjenek a csoportok, azaz ne a helyi elitek belterjes ügye legyen a források szétosztása.

Ezzel együtt is igaz, hogy számos helyen igyekeztek a LEADER-közösségek valódi gazdasági tevékenységeket előmozdítani, piacot építeni a létrehozott termékeknek, szolgáltatásoknak. A jövő pedig kifejezetten ez lesz, a 2013-ig tartó európai uniós költségvetési ciklusban Magyarországon a LEADER-programokra még rendelkezésre álló 60-70 milliárd forint a termelést elősegítő kezdeményezéseket fogja szolgálni.

- Korábban igen sok forrást szántak nem termelő beruházásokra - érvel V. Németh Zsolt, aki a gazdaságfejlesztés maximális előtérbe helyezését tudja csak elképzelni ezeknél az uniós forrásokat tartalmazó befektetéseknél.

Ehhez persze magukat a szereplőket is felkészültebbé kell tenni, a LEADER átalakítása, megújítása is erre koncentráló művelet lesz. Az irányító hatóság - ez a grémium a „jogcímrendeletek" megalkotója -, a kifizető ügynökség és a pályázó egyaránt hozzáértőbbé válik. Részben a jogi feltételeket, részben pedig - immáron előírtan - a képzéseket is aktualizálták, s ettől például azt várja a tárca, hogy a pályázatok beadása és a döntések megszületése közötti 8-12 hónapos időszakot sikerül elfelezni.

Helyi döntések

Az eljárásrend bürokratizmusát is csökkenteni ígérik, s különbséget fognak tenni a nagy és a kis projektek között. Ez utóbbiakat - például a falusi citerazenekar hangszervásárlását - valóban nem célszerű olyan szisztéma szerint engedélyezni, mint egy sok tízmillió forintos nagyberuházást. Sőt, a helyi döntéshozók hatóköréből sem kell kihozni a kis projekteket.

A vidékfejlesztésért felelős államtitkár azt tartja evidenciának, hogy helyben születnek meg érdemi döntések már a folyamat elején. Az adott térségekben mondanak majd igent vagy nemet a pályázatokra annak alapján, hogy az azokban leírtak hogyan illeszkednek bele a helyi vidékfejlesztési stratégiákba. V. Németh Zsolt szerint az ilyetén mérlegelést eddig legfeljebb ügyintézők kapták feladatul, akiknek hivatalból nem volt dolguk komplexen látni az adott térségeket és programokat.

A helyi érdemi döntések lehetősége kiegészül egy új feltétellel és új pénzzel is, azzal, hogy nemzetközi együttműködéseket kívánnak előmozdítani a LEADER-projektek szereplői számára.

A tárcánál javában tart az új eljárásrendek kidolgozása, a 96 térségben pedig a helyi vidékfejlesztési stratégiák újrafogalmazásának, de legalábbis aktualizálásának az időszaka fejeződik be belátható időn belül. Az akciócsoportok - melyeknek szereplői például az önkormányzati választások hozadékaként, illetve a jogi környezet változása miatt többé-kevésbé kicserélődtek, új csatlakozó tagokkal bővülnek - az év első egy-két hónapjában stratégiát írnak, terveznek át, s április közepén már találkozhatnak a tárca által kiírt pályázatokkal. A „pénzügyi matematika" szerint nincs veszteség, hiszen a tavaszi pályázati nyitány a feleannyi döntési idővel párosul, azaz az új eljárásrend nem okoz kárt a vidékfejlesztésnek, sőt.

Nincs holtidő

- Arra számítok, hogy a pályázati kiírásoknál a helyi termék piacra jutásának segítése, az energiahatékonyság, a falusi turizmus, a gazdaságélénkítés kerül előtérbe - vetíti előre V. Németh Zsolt, aki szerint a mikrovállalkozások számára vonzó lehetőségekre lesz szükség. A pályázatoknak legalább a 45 százaléka termelő jellegűnek számít majd, s nincs helye az érdeklődés hiányára hivatkozó átcsoportosításnak.

Holtidő e percben sincs. Az elmúlt időszakban elindított és folyó pályázatok élnek, éppen mostanában kapták meg többen is a határozatot a támogatás odaítéléséről, megint mások pedig a kifizetési kérelmek beadásánál tarthatnak. Sőt, az államtitkár szerint az időközben előállt anomáliákat kiküszöbölő döntéseket is hoztak, hoznak. A korábbi pályázatokkal elnyert források teljes lehívhatóságát nem engednék az eredeti szabályok, például az időközben megváltozott építőipari normák miatt. A vidékfejlesztési kormányzat ehelyütt is arra törekszik, hogy hátrány ne érjen senkit, s azonos műszaki tartalom esetén megkaphassák az eredeti támogatást. Érdekes módon az úgynevezett integrált közösségi szolgáltató térré átalakuló falusi művelődési házak építőipari munkáinál - mintegy 400 ilyen projekt indult el a múlt évben - lett volna akadály a normaváltozás miatti pénzhiány. Minden jel szerint befejezhetők ezek az építkezések is.