"Tudja, hogy melyik az ukrán-magyar határ? - Tudom, Csopnál van. De nekem így gyorsabb. - Hát ha tudja, akkor ott menjen haza! - Jogom van itt is, akkor miért kerüljek?"

A szlovák-ukrán határátkelőnél lezajlott minapi párbeszédnek több végeredménye volt. Az egyik, hogy az utazó magyar üzletember a puszta létével úgy felidegesítette az egyenruhást, hogy az órákon át való veszteglésre kényszerítette őt.

Kiderült, térben és időben eltérő távolságok léteznek: a sátoraljaújhelyi polgárnak feleakkora utat kell megtennie Ungvárra igyekezvén, ha a szlovák-ukrán határt használja, de az idő - a vegzálás miatt - lehet akár dupla annyi is, mint ha kerülővel tér haza a záhonyi ukrán-magyar határon át. De tény, függetlenül a határőrök stupiditásától, mind a három országban, Ukrajnában - azaz Kárpátalján -, Szlovákia és hazánk keleti végein megtalálták egyrészt az egymáshoz vezető utat, másrészt a legkisebb közös többszöröst: azt az érdeket, amelyikre mindhárom térségben építeni lehet. A legkisebb közös többszörös neve: autóipar. A hármashatár mentén lévő vállalkozások és szervezeteik számot is tudnak: meghaladhatja az évi egymilliót a "közelben" készülő gépjárművek száma.

A hatalmas mennyiségű autó ugyanúgy nem vicc, mint az, hogy a régió cégeinek zöme felmérte: arra van esélyük, hogy a beszállítók beszállítóivá váljanak. Ma már neve is van a gyereknek, de nem az, ami mindenkinek a nyelve hegyén van: szövetkezés! Hanem helyette: klaszter.

- Csop közelében már folyik a beruházás egy 550 hektáros, vámszabad terület jellegű helyen, a Volkswagen érdekeltségét építik fel ott. Ungváron pedig egy 40 hektáros területen japán-lengyel-német járműipari gyártóbázis épül fel - részletezi a kárpátaljai különleges gazdasági övezet iparosítási folyamatát Dupka György. A ma már vállalkozó, korábban költő, könyvkiadó és ukrajnai parlamenti országgyűlési képviselő tehát szemtanúja annak, hogy elkezdődött az Audik összeszerelése Kárpátalján.

- Három év múlva a Zsolna-Pozsony-Esztergom háromszögben több mint egymillió személygépkocsit gyártanak, s az autóipar köztudottan számos iparág termékeit integrálja - segít eligazodni a közeljövő immáron szlovákiai változásaiban Bűdy László, aki az üzleti világban és a miskolci egyetemi környezetben vállalt tisztségei mellett legújabban menedzsere a 2004 novemberében alakult, a beszállítók beszállítójává avanzsáló Kárpátok Beszállítói Klaszternek. Annak a szervezetnek, amelyben szerepet vállal a Dupka György vezette, ungvári székhelyű Kárpátaljai Vállalkozásfejlesztési Központ, a kelet-szlovákiai Királyhelmeci Regionális Fejlesztési Ügynökség, a sátoraljaújhelyi Zempléni Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány. Sőt két ipari park mellett akadémiai intézmény és miskolci egyetemi tanszék is.

A nagy egymásra találás voltaképpen azzal kezdődött, hogy a térség vállalkozásszervezői feltárták, mire nem képesek. Arra nem, hogy az elsődleges beszállítókra jellemző mennyiséget és minőséget előállító nagyipari céggel, cégekkel álljanak elő a közelben megtelepedő autógyárak kiszolgálásának reményében. De az már természetes fejlődési irány lehet, hogy a meglévő feltételekre - a borsodi műanyagipari, fémipari cégekre, egyetemi kutatóbázisra - alapozva közös piaci szerepre, gyártásra, szolgáltatásra szövetkezzenek. Bűdy László emlékeztet rá, Linzben, ahol ugyancsak nincs autógyártás, de létezik megannyi kisebb-nagyobb műanyagipari cég, klasztert szerveztek. Most már ezer fölötti vállalkozás jelenik meg egységes termelő-kutató-szolgáltató háttérrel a piacon.

- Az autó igen nagy arányban fémből és műanyagból áll, jó okunk van tehát nekünk is a térségben szövetkezni, hiszen ilyen iparral, szabad és képzett munkaerővel, három ország erőforrásaival, szerencsés logisztikai alapokkal rendelkezünk, s értékeinkhez immáron "csak" hiteles marketing szükséges - sűríti végül egyetlen mondatba a keleti végek kínálatának lényegét.

Ma még azonban sem a szlovákiai, sem a kárpátaljai autógyárak nem tudnak szinte semmit a szövetkezésről.

- Egyelőre csak azt merjük kimondani, hogy a régiót egyben szeretnénk "eladni" - jelenti ki a Zempléni Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány ügyvezető igazgatója, Juhász István. - Kárpátalján olcsó a munkaerő, az infrastruktúra, Szlovákiában a legkedvezőbbek a vállalatalapítási, adózási és pénzügyi feltételek, Magyarországon pedig piacképes munkakultúra alakult ki.

Ezzel együtt is igaz, hogy ha meg akarják szólítani a Közép-Szlovákiába, Kárpátaljára települő autóipari és más nagyvállalatokat, akkor ismerniük kell önmagukat. Persze titkok nincsenek. A kelet-szlovákiai nagymihályi ipari terület és a sátoraljaújhelyi ipari park vállalkozásai például magukról is, egymásról is tudják, világcégeknek szállítanak elektronikai termékeket, gépalkatrészeket. Ennél azonban sokkal többet akarnak tudni a térség gazdaságáról, a kisebb vállalkozások minőségéről, szándékairól s arról, hogy melyiknél mit kell tenni a beszállítóvá válás érdekében. A Kárpátok Beszállítói Klaszter azt reméli magától, hogy törzsállományokat alakít ki a fém-, a műanyag-, a textilipari területeken, amelyek alapján képes kapacitásokat felajánlani. A multi nem járja végig a térséget, hogy valamely alkatrészből a különböző gyártóktól összeszedje a szükséges mennyiséget. De a klaszter alkalmas arra, hogy megszervezze a kooperációt a kívánt minőség és mennyiség érdekében.

A három ország három minőséget, három árat jelenthet egyazon terméktípus esetében is, hiszen ez még egy országon belül is igaz lehet.

- A klaszterünknek az is feladata, hogy eldöntse, a majdan szállító cégeket hol érdemes bejegyeztetni, sőt "köztes" vállalkozás létrehozására is szükség lehet, hogy a végterméket, függetlenül a gyártás helyétől, egységes áron ajánlhassuk, szállíthassuk a megrendelőnek - avat be a további rejtelmekbe Németh István, a Királyhelmeci Regionális Fejlesztési Ügynökség igazgatója. - Az biztos, hogy adózás szempontjából Szlovákiában jó vállalatot alapítani, működtetni, de nem biztos, hogy ez anyagbeszerzési vagy éppen szakember-ellátottsági szempontból is előnyös. A minőségbiztosítás Magyarországon már jó ideje fontos tényező, Szlovákiában még csak két-három éve támogatja az állam a nemzetközi tanúsítványok elnyerését a vállalkozásoknál. Ráadásul az autógyártóknak saját nemzetközi szabványrendszerük van, Magyarországon találni is ezzel rendelkező céget, így rajta keresztül lehet és kell majd szállítani a szlovákiai autógyárnak a Szlovákiában gyártott alkatrészt.

A kis- és középvállalkozói kör a beszállítók beszállítójává válhat - noha első nekifutásra "csak" itt, a hármashatár mentén -, de még ehhez is meg kell tanulnia a nemzetközi gyártás, kooperáció minőségét. A klaszter helyzetbe hozhatja a térség cégeit azáltal, hogy megteremti a szükséges ismeretek megszerzésének feltételeit. Erre önmagában egyiknek sem lenne módja és ereje. Nem tudnák, de nem is akarnák megfizetni azokat a minősítési rendszereket, amelyeket megkövetelnek a multik és azok közvetlen partnerei. De egy ipari klaszter már megteheti, hogy közös minőségbiztosítási rendszert alkalmaz.

- Nálunk, Szlovákiában hovatovább nem tudnak elindítani szakmunkásképző évfolyamokat az iskolákban, mert fogalmuk sincs arról, milyen mesterségeket és mely területek igényelnek majd - magyarázza a szövetkezés értelmét a Királyhelmeci Regionális Fejlesztési Ügynökség igazgatója. - Ám a klaszter képes évekre előre tervezni, s ezáltal a munkaerőpiac is életképes lesz. Ez jó a ma még iskolás nemzedéknek és az adott térség kínálatával ismerkedő multiknak is.

- A franciák és a koreaiak Szlovákiában vagy a németek Kárpátalján biztosra mennek: autógyártásukhoz a már meglévő beszállítói körtől szerzik be az összeszereléshez szükséges anyagokat - tér vissza tervezett partnereik bemutatásához Juhász István. - Az érdekükben állhat viszont, hogy a megtelepedésük után körülnézzenek a helyi piacon is. De a több mint egy évtizede nálunk lévő Suzuki is csak lassan jutott el oda, hogy szükségletének hetven százalékát a térségben szerezhesse be, harminc százalékra pedig még mindig nincs megfelelő partnere. Nem kizárt, hogy a klaszterünk éppen a Suzukinak szállít majd termékeket. Kinyomoztuk, Kárpátalján az Audi összesen egy dolgot szerez be a helyi piacon, a felnit. Minden más a hagyományos szállítóktól érkezik a negyvenmilliós piacra termelő összeszerelő üzemébe.

A multik stratégiájából jó ideje kikerült a tartós letelepedés fogalma. De ha tovább is mennek valahonnan, például tőlünk Ukrajnába vagy Romániába, beszállítóikra akár még évtizedeken át a korábbi helyről számítanak. Még ma is seregnyi német beszállító látja el a már jó ideje nem az anyaországban lévő autó-összeszerelő gyárakat. Most már a multiknál jóval kisebb cégek sem építenek saját üzemet maguknak külföldön, hanem ingatlanfejlesztőtől bérelnek csarnokot, s viszik bele a know-how-jukat, licencüket. A lehetséges összes szolgáltatást a helyi piacok kkv-itól veszik meg. A beszállítók beszállítóinak klasztere erre a nemzetközi trendre alapozza a helyi cégek zömének jövőjét. S hogy nem döntenek rosszul, azt az üzleti élet szenzorai igen pontosan jelzik vissza.

A pénz már megérkezett

A szenzorok, azaz a bankok ott fejtenek ki erőteljes üzleti aktivitást, ahol dolgoztatni tudják a pénzüket, s azt látják, hogy befektetéseik új jövedelemtermelő forrásokat hoznak létre. A magyar és a szlovák piacon egyaránt jelen lévő OTP Banknak igencsak kapaszkodnia kell, hogy megőrizze pozícióit a térségben letelepülő, forráskihelyező, gyorsan növekvő német és osztrák hitelintézetek ellenében. Legújabban pedig a takarékszövetkezeti szektor az, amelyik a magyarországi és a kárpátaljai kisvállalkozói finanszírozásban talált magának életteret.

- Az Európai Unió határ menti régiókat segítő programjainak hatását ma már az egész térségben érezzük - mutatja be a hitelintézetek aktivitását is kiváltó folyamatot Juhász István. - A kkv-kat a megfelelő fejlesztési célok alapján igen komoly támogatásban részesíti, kiírva pályázatokat a magyar-szlovák-ukrán régió javára. Emellett most már a magyar cégek határon túli, kárpátaljai, kelet-szlovákiai vállalatalapításaikhoz, -fejlesztéseikhez kaphatnak támogatást a Corvinus Rt.-től.

- Az Új Kézfogás Alapítvány hálózata pedig a például Szlovákiában bejegyzett cégek vállalkozásfejlesztési programjait finanszírozza - mutatja be a Királyhelmecen, Nagymihályban már tetten érhető magyar támogatási rendszert Németh István. - Kelet-Szlovákiában a legnagyobb keletje a minőségbiztosítási rendszerek alkalmazását elősegítő támogatásnak van.

Autó még egyetlenegy sem gördült le a Zsolna-Pozsony-Esztergom háromszög gyárainak futószalagjairól. A beszállítók beszállítóivá, szolgáltatóivá fejlődni kész kárpátaljai-kelet-szlovákiai-kelet-magyarországi régió cégeinél ezt talán nem is bánják, mert így legalább valóban van idejük felmérni, mit is tudnak, mire vállalkozhatnak. Klaszterük azonban már megkezdte a térség üzleti hálójának szövését. A szálról pedig, amit az első két hónap alatt felhasználtak, bebizonyosodott, nem azonos Ariadne fonalával.

Marketing, ha térségi

Dr. Dankó László, a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Marketing Intézete Nemzetközi Marketing Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense a kutatásaival, tudományos összegző munkájával és nem mellékesen közvetlen szerepvállalásával szellemi atyja a Kárpátok Beszállítói Klaszternek.

Őt idézzük:

"A befektetőket akkor lehet ebben a régióban jó eséllyel vonzani, ha az általunk feltárt előnyöket jól bemutatjuk azoknak a cégeknek, amelyek valamilyen inputot szándékoznak létrehozni a térségben. Ezt közösségi vagy térségi marketingnek lehet nevezni, s egyik megjelenési formája a megalapított klaszter, amelyik képes felkínálni a régió potenciális produktumait. A nemzetközi versenyképesség megőrzése, javítása érdekében több jellegzetes irányt követnek a cégek. A nagyvállalatok stratégiai szövetségekkel, fúziókkal, a kis és közepes cégek alkotta szektor pedig üzleti hálózatokkal válaszol a globális verseny kihívásaira. Lehetővé válik, hogy a vállalatok input-output kapcsolataikat térben tetszőlegesen kiterjesszék. Ennek megfelelően keresik az olcsóbb működésre, termelésre lehetőségeket adó és/vagy piaci lehetőségekhez közelebb lévő régiókat, országokat.

A beszállítói klaszter célja a kelet-magyarországi, kelet-szlovákiai, kárpátaljai térségben az olyan együttműködési modell létrehozása, amely lehetőséget ad a hármashatár menti vállalatoknak, vállalkozóknak arra, hogy a gazdasági centrumhoz kapcsolódjanak, és olyan autóipari és egyéb iparági beszállítókat vonzzanak ide, amelyek már beszállítói a régió nagy, gazdaságilag integrált gyártóinak, autógyárainak. Ennek a vidéknek hosszú évtizedek óta természetes komplementaritása van. Kelet-Szlovákiában komoly hadiipari üzemek léteztek, jelentős fémmegmunkáló háttérrel, szakembergárdával. Ez a képzett munkásság most is megtalálható még. A komplementaritás további fontos tényezője a térségben jelen lévő műanyagipari és acélipari nagyipar Kassától kezdve Kazincbarcikán át Tiszaújvárosig: a térségben lévő kkv-k alapanyag-beszerzésének feltételei kézközelben vannak. A potenciális lehetőségeket azonban fel kell tudnunk mutatni, különben még ha keresnek, sem találnak rájuk azok a vállalatok, amelyeknek érdekükben áll az olcsóbb működés, termelés lehetőségeit fellelni. A Kárpátok Beszállítói Klaszter teljes mértékben egyedi vállalkozás, ugyanis a hármashatár menti térség előnyeit is kínálni tudja. Emellett a hét alapító, együttműködő szerveződés egytől egyig nonprofit alapon vesz részt a munkában, ilyenformán a klaszter is, a közösségi marketing is a térség- és gazdaságfejlesztést hivatott kiszolgálni."

A klaszterek egy része spontán módon jött létre, és semmilyen formális kapcsolat nincs az egymással versenyző, konkuráló vállalatok között. A klaszteresedés másik útja, amikor egy nagyvállalat beszállítói hálózatából nő ki egy regionális és/vagy ipari együttműködés. A klaszterlétrehozás leginkább direkt formája, amikor egy nonprofit szerveződés tudatos térség- és gazdaságfejlesztési célzattal katalizálja az együttműködési hálózat létrejöttét, érdekükben közösségi marketingtevékenységet végez, de az üzleti események tényleges szereplői az önálló vállalatok.