November utolsó hetében érdekes fejleményeknek lehettünk tanúi a kiskereskedelemben - mondta a Piac & Profit kérdéseire válaszolva Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára -, hiszen élénk vásárlási kedvet tapasztaltak a kereskedők, és nem csak a bevásárlóközpontokban. Ez azért furcsa, mert az elemzők azt várták, hogy ha a válság már érezteti a hatását, akkor vissza fog esni a forgalom, és nem lesz annyi vásárlás, mint tavaly.

Friss november

2006-ban 875 milliárd forint volt a kiskereskedelmi forgalom, 2007-ben 888 milliárd - és ebben a kiflitől az autóig, a benzinig minden benne van -, s az infláció miatt volumenben kevesebb, mint az előző évi. 2008-ban is ez idáig az árumennyiséget tekintve csökkent, s bár folyó áron nőtt, változatlan áron nem, vagyis 2007-ben 3-4, az idén 1-2 százalékkal mérséklődött. Mindenki azzal számolt tehát, hogy idén ismét alacsony lesz a forgalom, és ha az inflációt nem vesszük figyelembe, akkor kevesebbet fognak költeni az emberek, mint az előző évben.

Ehhez képest váratlanul jött a novemberi pezsdülés, ez a hónap ugyanis válság nélkül sem szokott még élénk lenni. Az igazi karácsonyi forgalom a KSH kimutatása szerint decemberben zajlik, s az elmúlt években ez egyértelműen így is volt.

Mi lehet mégis a novemberi élénkülés oka? Az első az alacsonyabb benzinár. A második, hogy az élelmiszer-infláció is csökkent, négy hónappal ezelőtt 12 százalék volt, most 6 százalék körüli az értéke, s ez az árszint mérséklődését is jelenti néhány termékcsoportban. Végül is az idei teljes kiskereskedelmi forgalom volumenben várhatóan eléri a tavalyit. Tény, még egy hónap hátra van karácsonyig, és nem tudjuk, hogy ez a lendület meddig tart. Ami biztos, hogy élelmiszerekből jobbak a kilátások, hiszen a 2008. szeptemberi adatok már majdnem elérték a 2007. szeptemberit, és ez biztató jel. De a vásárlók kiszámíthatatlanok.

Ami a válságot és annak hatását illeti: valószínű, hogy egy széles kört még nem ért el a szele. Már ma érezni azonban a devizahitelek törlesztőrészleteinek emelkedését, és sok helyen jelentettek be leállásokat, elbocsátásokat. A durva, nagy hatások, azok, amelyek a keresletet befolyásolják, még nem érzékelhetők.

A banki reklámok közben 13-14 százalékért kínálják a hiteleket, és mára verseny alakult ki a pénzintézetek és az egyéb szolgáltatók között. Vámos György szerint azonban lehet, hogy vannak, akik úgy gondolkodnak: buktam a részvényemen, az ingatlanpiaci alapon vagy valamelyik más pénzügyi befektetésemen, ezért nem fogom a bankba vinni a pénzemet, inkább vásárolok belőle.

Természetesen a vásárlási kép tarkább annál, mint amit a bevásárlóközpontokban látunk, hiszen régiónként, vásárlórétegenként és üzlettípusonként is eltérő. Bár a kisüzletek között is van olyan, amelyik azt mondja, nála szintén élénkült a forgalom. Igaz, vannak, amelyek szerint most nehezebben nyílnak a pénztárcák, mert a vásárlók alaposabban megnézik, mire költenek. A piac kiszámíthatatlansága igazolódik vissza ezekben a napokban.

Mindezek tükrében milyen is jelenleg a kiskereskedelem szerkezete?

A Bokros-csomagot követően - a kilencvenes évek második felétől - egészen 2006 végéig volt egy hosszú időszak, amikor folyamatosan bővült az eladott áru mennyisége és értéke, és ez a tendencia tört meg 2007-ben. A gázáremelés, az energiaár-növekedés a beszállítók számára is megnövelte a költségeket, maga a kereskedelem pedig elég nagy energiafelhasználó, hiszen világítani, hűteni kell, és a többi. Az élelmiszerárak az utóbbi két-három hónapot kivéve nőttek, és ez is visszavetette a forgalmat.

A kereskedelem szervezeti rendszerét tekintve egyrészt nagyfokú koncentrációt láthatunk - ez tovább erősödött, például a Spar megvette a Plust -, ugyanakkor a közepes hazai cégek nem bírják a versenyt, például az iparcikk-kereskedelemben, és nem csak az Elektro Pont felszámolásáról van szó: néhány évvel ezelőtt a Murányi kereskedőház ment tönkre, s a nagy múltú Keravill is kiszállt a versenyből. A nagy láncokkal szemben nehezen tudják felvenni a versenyt a közepes méretűek.

A versenyben maradóknak nemcsak a forgalmat kell finanszírozniuk, a szállítóikat kifizetniük, hanem folyamatosan fejleszteniük is kell. Azok a társaságok tudnak talpon maradni, amelyek előremenekülnek, építenek, hálózatot bővítenek, hiszen a legfontosabb költséget, a beszerzésit, csak így lehet csökkenteni. (Annál nagyobb engedményt kap a kereskedő a gyártótól, minél többet vásárol.)

Biztató ugyanakkor, hogy a hazai társaságok az élelmiszer-kereskedelemben - például a CBA és a Reál-Coop - állják a versenyt, és ott vannak az élvonalban.

Az értékesítőhelyek száma Magyarországon 2006 végén 165 ezer, 2007 végén 162 ezer volt. Ez látszatra kis különbség, de a 3000 eladóhely kétharmada élelmiszer-kereskedés volt. Ráadásul ennél több vállalkozás szűnik meg, hiszen újak is létrejönnek, s ez a szám a kettő különbsége. Az idei adatok még nem ismertek, de valószínű, hogy csökkenő lesz az irányzat. Ma 10 százalékkal, azaz négy-ötezerrel kevesebb élelmiszerüzlet van, mint négy-öt éve volt.

Lassul a fejlesztés, de lesz

Az MNB adatai szerint az áruhitelek körülbelül egyharmadnyival csökkentek az elmúlt hónapokban, a korábbi 100 milliárdról 70 milliárd körülire, a gépkocsihitel-állomány nem változott, a szabad felhasználású hiteleké viszont nőtt. Így összességében növekedett a lakosság eladósodottsága, ami azonban a kereskedelemben nem mutatható ki. Mivel a mostani válság egyik lényeges eleme, hogy nehezebben lehet hitelhez jutni, s nyilván a vásárlók is - tartva a nehezebb gazdasági helyzettől - jobban meggondolják majd, hogy kölcsönt vegyenek föl az OKSZ főtitkára szerint, tehát egészen biztos, hogy kevesebben fognak hitelre vásárolni, mint korábban.

Jövőre az első félévben várhatóan értékben is visszaesik a forgalom. Lehetséges stratégia, hogy - bár a rendelések nagy része már lement - a kereskedők megpróbálnak olcsóbb árfekvésű cikkeket kínálni, lehetőleg nem a minőség rovására. A ruházati forgalom eddig nem csökkent - bár nehezebb helyzetben nemcsak a tartós fogyasztási cikkek vásárlását halasztják el, a ruházatra sem költenek annyit -, s most úgy tűnik, a korábbi szinten marad. Élelmiszerből pedig nem kizárt, hogy akár növekedhet is a forgalom.

A fejlesztések lelassulnak, de folytatódnak, állítja a szakember. Példaként megemlíti, hogy Budapesten megjelentek az extra márkák szaküzletei az Andrássy úton, várható a korábbi Plus üzletek átalakítása, folynak újabb építkezések, modernizálások is, bár a korábbinál kisebb ütemben.