Kína legnagyobb kereskedelmi partnere az Európai Unió, az unió rangsorában pedig az ázsiai ország a második helyen szerepel. Így nehéz lenne túlértékelni azt a tényt, hogy Kína egyre intenzívebben jelen van Magyarországon.

- Minden jel arra mutat, hogy a kínaiak állják szavukat, de ebben nem is kételkedtünk. Folyik a cégtoborzás, a válogatás. Négy tartományon túljutottak, a magyar nagykövetségről is voltak megfigyelők - mondta el Huszty András nagykövet, a magyar-kínai gazdasági kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszterelnöki megbízott.

Kétféle részvétellel kell számolnunk. A kínai cégek egy része Magyarországon kezd vállalkozásba, a többiek képviseletként jelennek meg, bemutatótermekben és egyéb helyeken adnak hírt magukról.

A magyar vállalkozásokon múlik

A magyar piac kétezer kínai céget természetesen nem tud fölvenni, tehát a jelenlét elsősorban Európának szól, de az egyáltalán nem véletlen, hogy csak egy ilyen nagy központot építenek ki, és az nálunk lesz. Ez pedig mindenekelőtt lehetőség számunkra, amellyel lépéselőnybe kerülhetünk a többi uniós tagállammal szemben, erre persze megfelelően föl kell készülni.

Huszty András szerint mindebben van állami feladat - ezt például az ITDH-nak kell ellátnia -, de igazán a magyar vállalkozásokon fog múlni, hogy ezek a kapcsolatok hogyan fognak működni. Hiába fogja kézen őket az állam, ha ők nem találják meg a közös nyelvet.

Különleges esélyt kínál például a Shanghai Construction Group, amely már jelen van a magyar piacon. A csoport Kína öt legnagyobb építőipari cégének egyike, autópályát, vasutat, hidat, alagutat egyaránt épít, a magyarországi mértékeket persze messze meghaladó kapacitással, de nyilvánvalóan nem akarják kihagyni az itteni lehetőségeket sem. Kérdés, hogyan tudnak beépülni a magyar közbeszerzési rendszerbe, hogyan tudnak nyertes pályázatokat készíteni, és hogyan találnak rá alvállalkozóikra... Vannak már nagyon jó példák.

A Hisense Co. Limited néhány évvel ezelőtt úgy döntött, hogy Szombathelyről fogja meghódítani Európát. A vállalat 2004-ben a Flextronics International Kft.-vel bérmunkában gyártatta televízióit, majd másfél évvel ezelőtt saját gyárat hozott létre a vasi megyeszékhelyen. Jelenleg évente 150 ezer LCD- és plazmatévé-készüléket adnak el szerte Európában. A gyár magyar igazgatója, Takács Zsolt a Piac és Profit kérdésére elmondta, hogy ezt a mennyiséget néhány éven belül többszörözni fogják. A cél impozáns: öt éven belül évi másfélmillió eladott készülék, de az igazgató bízik benne, hogy hamarabb elérik ezt a számot.

Ez természetesen jelentős létszámbővítéssel jár, ebben a helyi szakképzett munkaerőre számítanak. A Hisense Kínában az első a háztartási elektronikai termékek piacán, légkondicionálókat, hűtőszekrényeket, számítógépeket, mobiltelefonokat is gyártanak. Lehetséges tehát, hogy később más termékek magyarországi előállításáról is szó lehet, de ez idő szerint nincs ilyen elképzelés napirenden.

A gépészmérnök és MBA végzettségű Takács Zsolt korábban is dolgozott már vezető munkakörben nemzetközi környezetben, többek között távol-keletiekkel is, vagyis van összehasonlítási alapja. Igen értékes tapasztalatokat szerzett az elmúlt másfél évben.

Elmondása szerint nagyon rugalmas együttműködést sikerült kialakítani a kínai munkatársakkal, jól kiegészítik egymást - a helyiek ismerik az EU-követelményeket, a kulturális és üzleti környezetet, ami nélkülözhetetlen eleme a sikeres kooperációnak -, de a szorgalom, valamint a munkaszervezés tekintetében mindenképpen nekünk van mit tanulnunk tőlük. Kiemelte a kínaiak gyors döntési mechanizmusát: a magyar menedzsment, amikor megtalálja a hibát, általában nyomban elemezni kezd, szereti matematikai módon levezetni a folyamatot. A kínaiak azonnal arra gondolnak, min kell és lehet gyorsan, dinamikusan változtatni.

- Ezt mindenképp érdemes eltanulni tőlük, hiszen mi magyarok, sajnos, arról vagyunk nevezetesek, hogy nem merünk dönteni. Várunk, hezitálunk, és ezért gyakran késlekedünk. A kínai igyekszik alkalmazkodni a körülményekhez, mi inkább megváltoztatnánk azokat- mondja Takács Zsolt igazgató, aki egy irodában, "egy asztalnál" dolgozik a kínai ügyvezetővel, így túl azon, hogy folyamatosan kapcsolatban vannak, rálátnak egymás munkastílusára is.

A gyárban jelenleg százhetvenen dolgoznak, közülük tizenöten kínaiak, vezetők, gyártósori mérnökök. A cég helyi menedzsmentje és szellemi állománya magyar, az üzemben dolgozók nagy része betanított munkás, de a követelmények az átlagosnál magasabbak, nem könnyű kihívás az itteni munka. A szombathelyi gyárnak 2006-ban 12 milliárd forintos árbevétele volt. Előremutató, hogy a cég a termelés stabilizálódása után megkezdte az eddig Kínából importált alkatrészek helyi beszállítóktól való beszerzését: a cél az, hogy minél több alkatrész helyben készüljön.

Jelenleg Magyarországon történik a Hisense Hungary Kft. nyugat-európai leányvállalatainak adminisztrációs kiszolgálása, pénzügyi könyvelése is. A jövőt illetően ugyancsak biztató lehet az is, hogy a cég Hollandiában fejlesztőközpontot nyitott, amely Magyarországgal is kooperálna európai televíziófejlesztésekben.

Kínai világszabadalom Borsodban

Tavaly ősszel nagy port vert föl, hogy Kína magyar kukoricából kíván környezetbarát csomagolóanyagot gyártani, természetesen nálunk. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei alsózsolcai ipari parkban helyet kapó üzem a tervek szerint 5 milliárd forintból épül föl, és három év múlva nyolcszáz helyi lakosnak ad majd munkát. Kínai világszabadalomról van szó: kukoricakeményítőből biológiailag teljesen lebomló, könnyen formázható csomagolóanyagot állítanak elő, és elsősorban az élelmiszeriparban váltják ki vele a műanyagokat. A terméket, amelyet csak Pekingben gyártottak, ismerik már az amerikai, orosz, koreai, japán, kanadai és ausztrál piacon. A hírek szerint a Livan Biodegradable Product Co. Ltd. a kezdeti ötvenezer tonnás termelést rövid idő alatt meg akarja duplázni, mert Európában máris nagy az érdeklődés a csomagolóanyag iránt. Csak legyen elég magyar kukorica...

Zsiros Sándorné, Alsózsolca polgármestere a Piac és Profitnak elmondta, nagyon örülnének a beruházásnak, hiszen a településen körülbelül 15 százalékos a munkanélküliség, és reményeik szerint az üzemben a gyártósorok mellett sok képzettség nélküli embert lehetne betanított munkásként alkalmazni. Egyelőre azonban mindez még csak a jövő elképzelései között szerepel.

Egy másik nagy kínai cég, az ázsiai ország egyik meghatározó - otthon 100 ezer embert foglalkoztató - elektrotechnikai vállalata, a BYD az elmúlt hetekben fölvásárolta a dél-koreai Mirae komáromi gyárát. A Mirae a Nokiának gyártott mobiltelefon-alkatrészeket. A hírek szerint ezzel a BYD sem hagy föl, de ennél többre gondol - és ennél többet remélnek tőle a helyiek is, tudván, hogy a cég információtechnológiai alkatrészeken túl Kínában autót is gyárt.

Ez idő szerint azonban csak az látszik biztosnak - legalábbis januári sajtótájékoztatójuk alapján -, hogy bővítik a komáromi ipari parkban levő ötezer négyzetméteres gyártócsarnokukat, a jelenlegi háromszáz fős alkalmazotti létszámot pedig egy év alatt megduplázzák.