A helyi vegyi üzemből 44 tonna mérges gáz szabadult ki az indiai Bhopálban 1984. december 3-án. Aznap éjjel közel háromezren haltak meg, s a következő években további ezrek pusztultak el rákban. Másfél évvel később, 1986 tavaszán a csernobili atomkatasztrófa ébresztette rá a világot sebezhetőségére. A környéken a szovjet polgári védelem feladata volt a népesség és a gazdaság túlélésének biztosítása, a reaktorkatasztrófa hatása azonban több ezer kilométerre terjedt ki. A közelmúltban robbanássorozat rázta meg a bajorországi Pullach-Höllriegelskreuth Peroxyd vegyipari gyárat, hatására lángba borult egy műanyaggyártó üzemcsarnok. Itt a balesetben senki sem sérült meg, és a tudósítások szerint a környező lakosságot sem fenyegeti mérgezés, ám az anyagi kár több millió euró. De nem csak a látványos robbanások veszélyeztetik az embereket. Egy alattomos vegyi katasztrófa legalább ilyen súlyos károkat okozhat, mint például az amerikai Texaco petrolkémiai vállalat tevékenysége, amely 1964-től 1992-ig az "esőerdő Csernobilját" jelentette Ecuadorban. A mérgező nyersolaj és toxikus víz beszivárogott az altalajba, megfertőzte a környező vidék vizét és termőtalaját, aminek következtében a helyi lakosok egészsége súlyosan károsodott, gyakran szenvedtek el rákbetegséget, különböző sebeket, születési rendellenességeket, spontán vetéléseket.

Valószínűség és biztonság

S hogy miként kapcsolódik mindezen borzalmakhoz egy budapesti kisvállalkozás, a CK-Trikolor? Nos úgy, hogy két tulajdonosa és ügyvezetője, dr. Czakó Sándor és Kelemen István a környezetvédelmi kockázatértékelés és biztonsági elemzés területén ért el nemzetközileg elismert, hazai viszonylatban egyedülálló eredményeket. Annak idején évfolyamtársak voltak a Budapesti Műszaki Egyetem gépészmérnöki karának energiatermelés ágazatán. Majd két különböző vállalatnál ugyan, de lényegében ugyanazzal kezdtek foglalkozni: a Paksi Atomerőműhöz kapcsolódó biztonságnövelő feladatokkal, ezen belül pedig az úgynevezett valószínűségen alapuló biztonsági elemzéssel.

Időközben megjelent az Európai Unióban a Seveso-irányelv, amely rögzítette a veszélyes üzemű vállalatok számára az úgynevezett kvantitatív kockázatelemzés tartalmát. Ez lényegi elemét tekintve megegyezik a valószínűségen alapuló biztonsági elemzéssel. Ezzel érdemes foglalkozni! - gondolta a két egykori évfolyamtárs. Így, amikor a korábbi munkahelyeiken - bár eltérő okoknál fogva - nem mutatkozott hajlandóság a nyitásra az új terület felé, 1999-ben felmerült a közös, saját cég alapításának az ötlete. A várható sikert elsősorban arra alapozták, hogy az európai uniós csatlakozás kapcsán immár a hazai veszélyes üzemű cégeknek is meg kell felelniük a kötelező erejű Seveso II.-irányelvnek.

Mérgezés, tűz és robbanás

A Seveso II.-irányelv rendelkezései az 1999. évi LXXIV. törvény 4. fejezete és a 2/2001. (I. 17.) számú kormányrendelet révén váltak a magyar jogrend részévé. Utóbbit éppen a közelmúltban szigorította, illetve pontosította a 18/2006. (I. 26.) számú kormányrendelet, amelynek kidolgozásában már szakértőként részt vett a CK-Trikolor is.

- Mérgezés, tűz és robbanás. Elsősorban ezekkel foglalkozunk mint lehetséges következményekkel, vagyis azt határozzuk meg, hogy mekkora a valószínűségük az adott tevékenység és technológia mellett - magyarázza dr. Czakó Sándor. - Majd a mintegy egy-két hónapig tartó elemzés végén azt is megmondjuk, hogy konkrétan melyik készüléknél, berendezésnél, illetve mely kezelői műveleteknél van szükség változtatásra a súlyos baleset gyakoriságának és végső soron a következményből eredő kockázat csökkentésének érdekében.

Eddigi megbízóik között elsősorban olyan vállalatokat találhatunk, amelyek azon túl, hogy meg akarnak felelni a jogi kötelezettségnek, komolyan veszik saját társadalmi felelősségüket. Mint például a Mol Rt., a Malév Rt., a Sanofi Aventis Chinoin Rt., az ICN Magyarország Rt., a Budapesti Erőmű Rt., a Liegl & Dachser Kft., a Holland Colours Pigment Kft. vagy a Henkel Magyarország Kft.

Maga a munka értelemszerűen az adott üzem és technológiai folyamat megismerésével kezdődik, a legapróbb részletekig. A következő lépés ugyanis az akár több száz vagy több ezer részletből kiválasztani azt a néhány meghatározót, amely a leginkább felelős lehet egy üzemzavar vagy súlyos baleset kialakulásában. Ehhez az úgynevezett HAZOP elemzési technikát alkalmazzák. Ezt követően - az úgynevezett hibafa/eseményfa módszerrel - azt is meghatározzák, hogy milyen gyakorisággal fordulhat elő üzemzavar vagy súlyos baleset. Majd - a kormányrendelet elvárásának megfelelően - meghatározzák a környezeti kockázat értékét. A műszaki feltételek mellett az emberi tényezőt, illetve az úgynevezett dominóhatást is figyelembe veszik.#page#

Csökkenhet a biztosítási díj is

- Gyakori, hogy az üzemeltető közli velünk az első beszélgetéskor, hogy szerinte nincs értelme ennek az egész elemzésnek, hiszen amióta ő, mondjuk huszonöt-harminc éve itt dolgozik, még soha nem fordult elő baleset - segít értelmezni a kockázatelemzést dr. Czakó Sándor. - Majd amikor az elemzés végén azt állapítjuk meg, hogy a nála elképzelhető baleset a világban százezer vagy egymillió évben egyszer következhet be, akkor még inkább hajlamos az adott vezető legyinteni. Pedig ha Bhopálban, Csernobilban vagy akár az uniós irányelvnek nevet adó olasz Sevesóban - ahol szintén egy súlyos vegyi katasztrófa irányította rá a problémára a figyelmet - készül előzetes kockázatelemzés a maga eredményeivel és levonható tanulságaival, biztosan elkerülhetők lettek volna a tragédiák.

Egy-egy adott esetben a kockázatértékelés és a biztonsági elemzés persze nem elsősorban a lehetséges katasztrófák, hanem a kisebb és könnyen forintosítható anyagi károk elkerülését segíti. Összekapcsolva költség-haszon elemzéssel pedig arra is biztos útmutatást ad, hogy a technológiai folyamatban javasolt egyes változtatásokkal elérhető kockázatcsökkentésnek mekkora a költsége. Egy pont után ugyanis az ezzel járó költségek meredeken megugranak, és az átlagos egyéni kockázat sem csökken már olyan mértékben, ami a beavatkozásokat igazolná.

A leginkább kézzelfogható eredménye e módszernek az, hogy az elemzők rámutatnak a vizsgált technológia gyenge, bizonytalan pontjaira. Emellett fontos szerepe lehet a vagyonbiztosítási díjak kialakításában. Amennyiben persze a hazai biztosítók eljutnak oda, hogy két azonos tevékenységet végző cég esetében nem automatikusan állapítják meg a fizetendő díjat, hanem figyelembe veszik azt is, ki mit tett a súlyos balesetekből eredő kockázat csökkentése érdekében.

Egymásnak ajánlották őket

- A CK-Trikolor közkereseti társaságként jött létre, majd 2003-ban alakult át kft.-vé - meséli Kelemen István -, minimális alaptőkével. Elsősorban kettőnk szakmai tapasztalatára építettünk. Az atomerőművi biztonsági elemzéstől ugyanis rövid volt az út a vegyi üzemek, majd sorra, egyéb veszélyes üzemek biztonsági elemzéséig. Tény, hogy az általunk alkalmazott, valószínűségen alapuló elemzési, számítási módszerek, illetve kvalitatív eljárások ismertek. De az ismert technikákból összeálló elemzési folyamat már a saját hozzáadott szellemi termékünk. Vagyis az, amihez a mi tizenöt év alatt kiérlelt tudásunk kell, az egyes technológiáknak a modellezése, mégpedig úgy, hogy a modell hűen tükrözze a valóságot. Tehát az ügyfeleinkkel kötött megbízási szerződésekben ezt a modellt védjük le.#page#

- Bevalljuk, az indulástól napjainkig nem kellett a cégünk piacának az építésére tudatosan odafigyelnünk - folytatja a másik ügyvezető. - Megbízóink ugyanis egymásnak adták át rólunk az információt, és szinte minden egyes nagyobb munka után megmarad a kapcsolatunk a partnerünkkel, hiszen nyomon követjük a náluk végbement változásokat, és az új körülmények figyelembevételével szinte folyamatosan van igény az újabb elemzésekre, szaktanácsadásra. Emellett évente többször kérnek fel bennünket szakmai konferenciákon előadásokra, ahol újabb lehetséges megrendelők találnak ránk. És talán ezzel kellett volna kezdeni: igen jó a munkakapcsolatunk a szaktárcával és a szakmai hatóságokkal, mint a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és az új nevén Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal EU Műszaki Hatósági Igazgatóság súlyosbaleset-megelőzési osztálya.

A kisvállalkozás fejlődésének még most sem a feltáratlan piac vagy akár a pénzszűke a gátja - derül ki a további beszélgetésből -, hanem a kapacitása. A munka zömét végző mérnökök - jellemzően külsős szakemberek - és fizikusok ugyanis a teljes folyamatnak csak a rájuk bízott egy-egy elemét ismerik. A teljes folyamatot a két ügyvezető tartja kézben, és bár állandóan keresik a megfelelő tudású kollégákat, azok megtalálása nem egyszerű feladat. A hazai egyetemeken nem tanítják a veszélyes üzemek és létesítmények környezeti kockázatelemzését. Viszont szívesen foglalkoztatnának nyitott, érdeklődő pályakezdőket, akiknek átadhatnák tudásukat, ismereteiket.

Ami a cég pénzügyi hátterét illeti: a vállalkozás leginkább tőkeigényes része az induláskor az elemzéshez szükséges szoftverek beszerzése volt, és az új verziók megvásárlása is rendszeresen jelentős kiadási tétel. A beszerzésben némi könnyebbséget jelentett, hogy az ehhez a munkához legalkalmasabb, mintegy 20 millió forintba kerülő SAFETI Professional szoftver forgalmazójával, a DNV-vel kizárólagos magyarországi értékesítési szerződést kötöttek. Így nemcsak önmaguk jutottak hozzá a szükséges programokhoz és az alkalmazási ismeretekhez, hanem a viszonteladással az árbevételüket is növelni tudták. A fő bevételi forrás azonban természetesen a kockázatelemzés, amiből a jelenlegi kapacitásukkal évente hatot-hetet képesek megcsinálni. Egy-egy munka értéke milliós nagyságrendű, ám pontosabbat - éppen a szolgáltatás összetettsége miatt - általánosságban nem lehet mondani. A lényeg, hogy fedezi a kiadásaikat és egy szerény, de biztos nyereséget.

Etalon a környező országoknak

Célok és tervek? A CK-Trikolort, illetve eredményeit egy többéves európai uniós projekt - a Joint Research Centre úgynevezett BEQUAR programja - keretében az uniós szakértők már most etalonként állítják a nem EU-tag környező országok elé. Ám dr. Czakó Sándor és Kelemen István azt szeretné elérni, hogy itthon a nagyobb vállalatok mellett a kisebbek is megértsék: igenis megelőzhetők a súlyos ipari balesetek. Távlatilag pedig szeretnék a módszerüket kiterjeszteni a talajt, a felszín alatti vizeket és a táplálékláncot fenyegető veszélyek feltérképezésére és megelőzésére.

#page#