- Hivatalosan 1996-ban alakultunk meg, ám a kezdet 1993-ra nyúlik vissza. Mind mérnökök voltunk, akik létrehoztuk a céget, akik az MTA SZTAKI-ban dolgoztunk együtt. Akkoriban az internet mint technológia már létezett, de az internet-hozzáférés mint szolgáltatás még nem. Mi pedig azt gondoltuk, hogy mivel értünk hozzá, és Magyarországon biztos mi értünk hozzá a legjobban, no meg akkoriban nagyon erős volt a vállalkozásalapítási hangulat, kamatoztassuk hát a tudásunkat egy saját cégben. Először számítógéphálózat-konzultációval kezdtünk foglalkozni, majd 1996-tól már Interware néven kínáltunk internetszolgáltatást is. Amiben utólag visszanézve jól döntöttünk, az az, hogy az elsőként terjedő behívós - dial-up - internetszolgáltatás fejlesztése mellett erősebben a szerverelhelyezés - hosting - üzletágra koncentráltunk, és ebbe invesztáltunk, tehát arra vállalkoztunk, hogy lehetőséget teremtünk internetre szánt tartalom elhelyezésére. Ezen a piacon, a közben kialakult verseny ellenére, több mint ötvenszázalékos a részesedésünk. Ez részben a jó időben történő indulásra vezethető vissza, részben arra, hogy az Interware egy technológiai szemléletű cég volt, és talán még ma is az egy kicsit. Vagyis mi nem üzletemberek voltunk, hanem mérnökök, így a döntéseinket inkább a szakmai kihívás motiválta. Persze idővel felismertük, hogy ha nagy céget akarunk csinálni az Interware-ből, akkor ezen változtatni kell, és a cégvezetésbe mindenképpen be kell hozni a menedzserszemléletet.

- Erre került sor két évvel ezelőtt? Hiszen valahol azt nyilatkozta, hogy 2005 kritikus év volt a cég életében, és úgy kellett megvalósítani az üzleti folyamataik átalakítását, hogy közben az üzleti eredményeik ne sérüljenek. Mi váltotta ezt ki, és mit jelentett a gyakorlatban?

- 2005-ben zajlott le az, hogy a cég alapítói visszavonultak az operatív irányításból. Ennek megfelelően az én elsődleges feladatom akkor az új operatív menedzsment felállítása és az átalakulási projekt menedzselése volt. Napjainkban pedig a napi üzletmenetben már én sem veszek részt, csak a stratégiai vezetéssel foglalkozom. A váltást egyértelműen a cég gyors és látványos növekedése indokolta, ami miatt fel kellett ismernünk a saját határainkat. Elértük azt a méretet, ahonnan már nem fejlődhettünk volna tovább a hagyományos kisvállalkozói módszerekkel. Mert más az az Interware, ahol húsz ember kétezer ügyfelet szolgál ki, és van néhány százmillió forintos árbevétele, mint amelyik közel száz alkalmazottal az idén túllépi a kétmilliárdos árbevételt, és piacvezető a szerverelhelyezés és a domainszolgáltatások terén, illetve egyre nagyobb a részesedése az ADSL-piacból.

- Néhány évet átugrottunk, ezért kanyarodjunk vissza oda, hogy 1999-2000-ben hatalmas fejlődés ment végbe az internetszolgáltatói piacon, ami köztudottan nagyon beruházásigényes ágazat. Miként voltak képesek versenyben maradni a multinacionális cégek mellett?

- Ahogy a hozzánk hasonló kisvállalkozásoknak, úgy nekünk is mérlegelnünk kellett: vonjunk-e be külső tőkét. Végeredményben értékesítettük a cég üzletrészeit egy amerikai befektetőcsoportnak, amelyik azonban 2001-ben - szintén sokakhoz hasonlóan -, az úgynevezett internetlufi emlékezetes kipukkanásával csődbe ment, így újra tárgyalhattunk velük, immár a visszavásárlásról. Viszont, amit visszakaptunk, az már nem ugyanaz a cég volt, mint amit eladtunk, mert az amerikaiakkal a háttérben e rövid idő alatt jelentős beruházásokat valósítottunk meg.

- Milyen reményekkel vásárolták vissza a céget?

- Az anyavállalat csődjétől függetlenül biztosak voltunk benne, hogy a mi üzleti modellünk életképes. Ugyanakkor nyilvánvaló volt számunkra az is, hogy nagyon fegyelmezett és takarékos üzletmenetet kell követnünk. Ez megtörtént, és egy óvatos, de szigorúan növekedő, általános internetszolgáltató céget kezdtünk el építeni, és ezt a stratégiát követjük ma is. Vagyis az átlagosnál megfontoltabbak vagyunk, a stabilitás és a növekedés minden más szempontnál fontosabb.

- Ekkor váltottak kft.-ről részvénytársasági formára. Miért?

- Egyrészt, mert a visszavásárlási tranzakció így egyszerűbb volt, illetve jobb alkupozíciót akartunk teremteni a későbbi akvizíciós és befektetési tárgyalásainkhoz.

- A mérlegük szerint teljesültek a növekedési elképzeléseik. De hogyan tovább?

- Valóban, mintegy évi húszszázalékos növekedést értünk el eddig, organikusan. Viszont az idén megint csak eljutottunk egy olyan szintre, ahol az organikus növekedés mellett gondolhatunk egy-egy nagyobb lépésre, például más cégek és velük más ügyfélkörök megvásárlására. Kisebb sikereket már ebben is elértünk: például 2006-ban megvettünk egy, az on-line média területén érdekelt vállalkozást, és az idén egy másikat, aminek révén hangszolgáltatásokkal bővítjük a kínálatunkat. További hasonló felvásárlásokat is tervezünk, de ahogy említettem, mindezt óvatosan tesszük, a stabilitást nem kockázatva, hogy a végeredmény minden mutatóban pozitív legyen.

#page#

- Az Interware eddig arról volt ismert, hogy a célcsoportja a kis- és középvállalkozások (kkv-k). Milyen irányba készülnek nyitni?

- Elsődleges célcsoportunk továbbra is a kkv-szektor, pontosabban a kis- és középvállalkozói szintű informatikai hátterű vállalatok. Ezzel az elhatározással is indultunk. De mivel ahhoz, hogy e körben versenyképesek maradjunk, növelni kellett a piaci súlyunkat, felvettünk a kínálatunkba olyan tömegtermékeket is, mint a szélessávú internet-hozzáférés, ami a lakossági, otthoni internetigények kiszolgálása nélkül nem tehető gazdaságossá. Infrastrukturális hátterünkkel nagyvállalati és a közszférához kapcsolódó igényeket is kiszolgálunk, azonban erre koncentráló aktív értékesítés nélkül ide nehéz bejutni, így nem erre fokuszálunk.

- Milyen eszközökkel kívánják a kkv-kért folyó egyre élesebb versenyt megvívni?

- Mind a három területen, ahol dolgozunk, mások az eszközök és a szempontok. A telekommunikációban, ami ma a szélessávú internetet, ezen belül leginkább az ADSL-t jelenti, a cél az, hogy értéknövelt szolgáltatásokat kínáljunk. Ezen a piacon részesedésünk meghaladja a két százalékot, ami több mint tízezer ügyfelet jelent. Mivel ez igen árérzékeny piac, árban is álljuk a versenyt, de inkább hiszünk abban, hogy többet, mást kell kínálnunk az alapszolgáltatáshoz kapcsolódóan, mint a versenytársaink. Tehát teljes körű kommunikációs szolgáltatásokat fogunk nyújtani, ideértve az internet-, a hangszolgáltatást, a vírusellenőrzést, a spamszűrést és így tovább, és ezeket csomagban. Folyamatosan elemezzük a piaci igényeket, és úgy látjuk, hogy ez a helyes irány, hiszen az utóbbi időszakban mi nagyobb ütemben növeltük súlyunkat, mint ahogy a piac növekedett. A másik üzletágunk a szerverelhelyezés, hosting, ahol - ahogy említettem - a piac több mint a fele a mienk. Itt a fejlődési út a kapacitások bővítése, a technológia színvonalának folyamatos emelése, a nyújtott szolgáltatások körének szélesítése. Ez azt jelenti, hogy hamarosan két helyszínen, öt, a legmodernebb infrastruktúrával felszerelt gépteremben helyezzük el a szerver számítógépeket. Míg korábban tipikus ügyfelünk a saját PC alapú szervergépét elhelyező vállalkozó volt, manapság tőlünk bérelt IBM, HP, SUN gépeken is elhelyezhetik tartalmukat úgy, hogy a teljes kiszolgálást - domain, felügyelet, rendszeradminisztráció stb. - tőlünk kapják. Fontos tudni, hogy leggyakrabban informatikai döntéshozókkal tárgyalunk, akiket pusztán jó marketinggel nem lehet megnyerni, de szakmai érvekkel, szakmai hitelességgel igen. A "hagyományos" szolgáltatásainkhoz és célcsoportunkhoz szorosan kapcsolódik on-line média szolgáltatásunk is. Ennek keretében nagy látogatottsággal bíró internetes tartalmi környezetben - Freeweb, Altavizsla, Tár - hatékony hirdetési lehetőséget is nyújtunk ügyfeleinknek, partnereinknek.

- Mit gondol arról, hogy kellene-e a kormányzatnak anyagilag is támogatnia az internet terjedését, többek között az ADSL-t?

- Közvetlen támogatásra véleményem szerint már nincs szükség, hiszen az árszint ma megfelel az európai átlagnak. Havi háromezer forint körüli összegért elérhető egy megabájt per szekundum sávszélesség, így ez nem akadálya az internet terjedésének. A számítógép-ellátottság növekedésében és az igény felkeltésében lehet a kormányzatnak szerepe, mellyel párhuzamosan a penetráció is növekszik majd.

- Az internet az elmúlt öt-tíz évben megváltoztatta a társadalmat, a gazdaságot, aki nem rendelkezik hozzáféréssel, hátrányos helyzetbe kerül az élet minden területén. Milyen felelősséget ró ez egy internetszolgáltatóra?

- Ma már az emberek közműszerűen tekintenek az internetre, amiből ránk nézve az következik, hogy kiegyensúlyozott és folyamatos szolgáltatást kell nyújtanunk. De a felelősségünk ezen is túlnő, ezért elkötelezettek vagyunk az információs társadalom kiépítésében. Példát szeretnénk mutatni, és hozzá kívánunk járulni ahhoz, hogy a társadalom megtanulja helyesen, etikusan és gazdaságosan használni és értékelni korunk egyik legnagyobb lehetőségét, az internetet. Úgy gondoljuk, hogy ha ezt tesszük, értéket teremtünk, növeljük a társadalom, az ország hatékonyságát és versenyképességét.