Rekordmennyiséggel nőtt 2007-ben a lakossági hitelek állománya. A legnépszerűbb formák a szabad felhasználású személyi és jelzáloghitelek voltak, devizában. A meghatározott cél nélkül, szabadon elkölthető kölcsönök térnyerése arra enged következtetni, hogy a lakosság nem szívesen kötelezi el magát egyetlen beruházás mellett, mert az igényelt pénz legalább egy részét a mindennapi fogyasztási keret bővítésére fordítja.

Alacsony törlesztőrészletek

A személyikölcsön-piac 2007 harmadik negyedéig az egy évvel korábbi állományt közel 20 százalékkal haladta meg. A növekedés egy kétirányú folyamat eredője: a hosszú futamidejű, 5 évet meghaladó kölcsönök volumene csaknem duplázódott, az éven túli, de 5 évnél nem hosszabb hitelek tartománya viszont szerényebb csökkenést mutatott.

Az okokat vizsgálva megállapítható, hogy az ügyfelek többségének a legfontosabb az, hogy a hitel méretéhez képest a havonta fizetendő összeg alacsony legyen, így a jövedelemből minél kisebb részt kelljen törlesztésre fordítani. A bankok igyekeznek maximálisan kiszolgálni ügyfeleik igényeit, így az utóbbi időben a legtöbbet hirdetett konstrukciók a 72 és 84 hónapos futamidejű, relatíve alacsony kamatú, svájci frank alapú személyi kölcsönök. A csomagolás tökéletes, az ügyfelek magas hitelösszeget akár 20 százalék körüli teljes hiteldíjmutatóval (THM) felvehetnek, így pillanatnyilag igen kedvezően járnak. Csakhogy a kölcsönt hat-hét éven keresztül fizetni kell, így az elnyújtott futamidő során többször fizetik meg az éves hiteldíjmutatóval kifejezett költségeket.

Alacsonyabb havi törlesztőrészre már meglévő hitel esetén is át lehet térni, s mivel az emberek gyakran a fizetőképességük határait feszegetve adósodnak el, szükségessé is válhat ennek alkalmazása. Ez a magyarázat arra, hogy az 5 évnél nem hosszabb idejű hitelek szegmense tavaly zsugorodott.

A havi terhek mérséklésére két lehetőség adott: vagy a futamidőt ütemezik át hosszabbra, vagy ingatlanfedezet bevonásával a személyi kölcsönt jelzáloghitellé váltják át. Utóbbi a fizetendő kamatokat is jelentősen csökkenti, mivel egy szabad felhasználású jelzáloghitel teljes hiteldíjmutatója svájci frank alapon mindössze 7-7,5 százalék. Igaz, járulékos költségek - mint az ingatlan értékbecslése, a közjegyző és a hitelbírálat díja vagy a folyósítási díj is - megjelennek a tranzakciókor, de 1-1,5 millió feletti összeg esetén már megérheti a csere. A meglévő hitel kiváltását pedig mindig szívesen vállalják a pénzintézetek. Ha az ügyfél megfelel a hitelfeltételeknek, úgyis növeli adósságát, hiszen a korábbi kinnlevősége mellé mindig jól jön egy pár elkölthető százezer forint.

Szabadon használható

A szabad felhasználású jelzáloghitelek szegmense is erőteljesen növekedett az elmúlt évben. Devizaalapon 46 százalékkal növekedett az állomány, ami főként a svájci frank alapú konstrukciók népszerűségének köszönhető, de az új devizaként nemrég megjelent jenalapú finanszírozást is egyre többen választják. Aki egymillió forint fölött vesz fel hitelt, és nem akarja magát előre kikötött hitelcélhoz tartani, annak ideális lehet ez a finanszírozási forma, feltéve, hogy tud és hajlandó is ingatlant bevonni a hitel fedezeteként.

A bankok külön gondoltak az áru- és személyi kölcsönüket átváltani szándékozókra, és számukra szabad felhasználású jelzáloghitel-termékeket hoztak létre, kisebb havi teher lehetőségét kínálva az ügyfelek számára.

Tavaly először csökkent az áruhitelek felvételi láza. Ez a forma gyors és egyszerű, a vásárlás helyszínén igényelhető konstrukciója miatt sokáig kedvelt finanszírozási lehetőséget jelentett a lakosság számára. A költségét tekintve viszont mindig is kiemelkedően drága volt, 25-40 százalékos teljes hiteldíjmutatója ma is a hitelkártyákéval vetekszik.

Az áruhitelek visszaesése mögött mégsem a hiteligénylők racionális döntése áll, hanem a belföldi fogyasztás lanyhulása, ami a kormányzati megszorítások egyenes következménye. A lakosság nagy részének csökkent a vásárlóereje, így a részletre vásárolt tartós fogyasztási cikkek iránti keresletük is arányosan szűkült. Ez alól csak a november-decemberi karácsonyi vásárlás időszaka volt kivétel, ilyenkor az emberek tipikusan áruhitelből vásárolják meg az ajándék elektronikai cikkeket, bútorokat.

A lakás- és autóhitelek növekedési üteme is elmaradt a korábbi évekétől. Ez egyrészt a támogatott lakáshitelek megszűnésének a következménye. Másrészt viszont az eddigiek mellé további terheket egyre kevesebben mernek vállalni, hiszen a korábbi életszínvonalat sem látják biztosítva.

Visszafizetési gondok

A 2006 második felétől a kormányzati megszorítások, az infláció 8 százalékot meghaladó növekedése, a reálbérek átlagosan 5,2 százalékos csökkenése, valamint a szociális kedvezmények megnyirbálása az egész lakosságot érzékenyen érintette. A korábbi életszínvonal megtartása ugyan sokakat fogyasztási hitelek felvételére ösztönzött, de azt kevesen gondolták végig, hogy a hitelfelvétel a jövőben többletkiadást vonz magával, a havonta fizetendő törlesztés folyamatos terhet ró az egyébként is lecsökkent havi jövedelemre.

2007 második felétől a visszafizetési morál is negatív tendenciába fordult. A Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR) júliustól havonta 14 ezerrel nőtt a bejelentett új bedőlt lakossági hitelek száma, az év végéig összesen 150 ezerrel. A rossz hitelek között jelentős mennyiséget tett ki a nyáron visszaadott autólízingek száma, ami az ügyfelek előre nem látott, csökkent fizetőképességének volt a következménye. A személyi kölcsönt nem fizető adósok között egyre több olyan található, aki a fogyasztása visszafogása helyett tavasztól hitelekkel nyújtotta meg a havi megélhetési keretét.

Az legaggasztóbb jelenség azonban a jelzáloggal fedezett hitelek növekvő bedőlési aránya, hiszen ez esetben az ügyfelet nemcsak a hitelt igényelhetők köréből zárják ki, vagy fizetésének egy részét tiltják le, hanem az otthona is veszélybe kerül. A jelzálogjog tömeges érvényesítése a hitelintézetnek is pluszterhet jelent, hiszen a fedezetként bevont ingatlanokat értékesíteni kell, ami nem tartozik a fő tevékenységi körébe. Ennél veszélyesebb viszont, hogy a rossz adósok otthonuk elvesztésével az utcára kerülhetnek, s a társadalom perifériájára sodródhatnak.

Telítődő hitelpiac

A magyar hitelpiac telítődését mutatja, hogy a lakosság eladósodottsága az elmúlt három évben háromszor gyorsabban nőtt, mint a GDP. Ugyanakkor a teljes hitelállomány továbbra sem haladja meg a GDP 25 százalékát, míg Nyugat-Európában ez az arány 75-100 százalék. A bankok értékesítési hálózatának sűrűségében azonban hamarosan utolérjük a nyugati államokat, és a fióképítési hullám még közel sem ért a végéhez.

A hitelek biztonságos kihelyezhetősége Magyarországon limitált, mivel a lakosság anyagi helyzete jóval szerényebb, mint Nyugat-Európában. A Wall Street Journal Europe és a Gfk csoport 14 országban elvégzett közös felméréséből az derül ki, hogy a magyarok 75 százalékának egyáltalán nincs pénzügyi megtakarítása. A közép-európai régió egészét tekintve is ez az arány csak 66, Nyugaton pedig mindössze 40 százalék. A hitelintézetek anyabankjai mégis hajlamosak csupán a GDP-arányos lakossági eladósodottságot figyelni, és ennek ismeretében 20-25 százalékos nyereségnövekedést elvárni a magyar leányvállalatoktól.

A Magyar Bankszövetség véleménye szerint az eladósodási ráta, bár tekintélyes mértékű, de tendenciája csökkenő. A 2005-ben még 30 százalékkal növekvő hitelállomány 2006-ban már csak 28 százalékkal gyarapodott, 2007-re pedig összességében 24 százalékos bővülés várható. Igaz ugyanakkor, hogy nominális értéken nézve a 2007-ben kihelyezett 937 milliárd forint minden korábbi évet túlszárnyalt.

Intő jel lehet ugyanakkor, hogy a hitelfelvevők törlesztési kötelezettsége magas, az emberek a lehetőségeikhez mérten gyakran maximálisan kihasználják a hitelkeretüket. Így viszont fennáll a veszély, hogy bármilyen anyagi nehézség, betegség, munkanélküliség, a gazdasági helyzet változása esetén a havi kötelezettségek túlcsordulnak, és könnyen nemfizetésbe csúszik az ügyfél. Ez jellemzi most a hitelpiaci bedőléseket, a kormányzati megszorítások következményei sok adósnak okoztak nem várt módon kényelmetlen helyzetet.

A hitel-visszafizetési problémák 2008-ban is minden bizonnyal folytatódnak. Ha a bedőlt hitelek aránya a hitelintézetek jövedelmezőségét jelentősen fogja érinteni, akkor áremeléssel vagy a hitelezési kritériumok szigorításával fognak válaszolni a helyzetre. Utóbbi ellen szól, hogy a bankok figyelmének középpontjában egyelőre az új ügyfelek megnyerése áll, ami pedig szigorodó követelmények esetén nehézségekbe ütközik. Marad tehát az ügyfélbarát tehermentesítő konstrukciók kidolgozása, hogy a kölcsönt időben megnyújtva vagy ingatlanfedezetet bevonva olyan egyenletes, havonta elviselhető mértékű kötelezettséget rójanak az adósokra, amit még a pénztárcájuk is elbír.