Mintegy 2500 hazai kis- és középvállalkozásnak jó hír, hogy a közeljövőben évi 2 millió euró - vagyis mintegy félmilliárd forint - exportárbevételig ismét kaphatnak rövid lejáratú (2 éven belüli), fix kamatozású, államilag támogatott exporthitelt, illetve e határig kormányzati viszontgaranciával is nyújtható lesz exporthitel-biztosítás - tudtuk meg dr. Bodnár Zoltántól, az Eximbank vezérigazgatójától és Szakács Tibortól, a Mehib vezérigazgatójától. Magyarország uniós csatlakozásáig ugyanis mind a támogatott hitelt, mind a viszontbiztosítást sokan és szívesen vették igénybe exportkockázataik csökkentése érdekében, ám ez a fajta állami támogatás az EU-ban tilalmi listán szerepelt. Most, magyar kezdeményezésre, kifejezetten a kis- és középvállalkozások körében a tilalom várhatóan megszűnik.

Stratégiaváltás az exporthitelezésben  

Bár az összes exporton belül nem olyan nagy hányad az a 2 százalék, ami az államilag támogatott, exportösztönző hiteleknek köszönhető, a kis- és középvállalkozások exportesélyeinek a javítása szempontjából viszont már jóval jelentősebb. Hiszen ezek e segítség nélkül aligha gondolhatnának exportra. Egyrészt, mert többnyire hiányoznak a kapcsolataik a célországban, így kellő információval sem rendelkeznek az ottani üzleti szokásokról, illetve a lehetséges partnerről. Másrészt, mert a valóban kiaknázatlan, új piaci lehetőségeket jelentő régiókba - mint például Oroszország, az újjáépülő Balkán vagy a dinamikusan fejlődő ázsiai országok - csak bizonyos méret felett és szervezetten lehet bejutni. Nem véletlenül állnak azonban éppen ezek az országok az Eximbank figyelmének a középpontjában.

- Bár 2006-ban is természetes partnereink a kereskedelmi bankok - a refinanszírozásra nekik átadott hitelállomány több mint százmilliárd forint értékű -, az idén a hangsúly az egyedi kezelésű, a bankunkhoz közvetlenül benyújtott közép- és hosszú lejáratú vevő- és szállítói hitelekre került - szögezi le dr. Bodnár Zoltán. E stratégiaváltás következménye, hogy a bank a standardizált termékek értékesítése mellett - ahogyan a vezérigazgató lapunk kérdéseire válaszolva fogalmazott - az ügyfél gondját igyekszik megoldani, "banki szempontból biztonságos, de az ügyfél érdekét szolgáló módon".

Érdemes még szót ejteni az exportügyletekhez kapcsolódó faktorálásról. A vezérigazgató szerint a követelésvásárlás egyre fontosabb lesz.

Exportbiztosítással egyszerűbb

Szinte minden említett hitel mellé odaállítható a Mehib biztosítási ajánlata. De egyik esetben sem csak az országkockázatra kell gondolni - hívják fel a figyelmet a szakemberek -, hiszen bármelyik fejlett európai uniós országban is üzleti kapcsolatba kerülhetünk olyan partnerrel, amelyik később nem fizet. Ez persze kellő tájékozódással megelőzhető lenne, de jelenleg a magyar exportőrök jelentős része még ott tart, hogy a kapott vevői ajánlat miatti örömében minden óvatosságát félreteszi.

Miközben a feldolgozóipari és a mezőgazdasági termékeink exportjának az egyik legnagyobb akadálya az, hogy egyes - például a már említett orosz - piacokra csak bizonyos mennyiség felett lehet jó áron értékesíteni, az építőiparban nem akadálya a sikernek a vállalati méret - osztja meg velünk tapasztalatát Szakács Tibor. A Mehib vezérigazgatója szerint ugyanis a hatalmas projektek ellenére nem az a lényeg, hogy a nyertes fővállalkozó mindent maga gyártson vagy szolgáltasson, hanem a jó szervezőképesség. Vagyis a projekt teljesíthetősége, a megfelelő források és alvállalkozók megszervezése.

Az állami tulajdonú exportbiztosító körülbelül három-négy évvel ezelőtt határozta el, jóval nyugati versenytársai előtt járva, hogy kiaknázza a lehetőségeket az orosz régiókban. A moszkvai központú nagy üzletek mellett ugyanis Oroszországban az önálló költségvetéssel rendelkező megyék jelentenek - az üzleti kockázatvállalás szempontjából - jól beminősíthető egységeket, vagy ahogyan saját maguk nevezik: "szubjektumokat". Jelenleg több tucat magyar vállalkozás exportál a térségbe úgy, hogy a Mehib biztosításaival itthonról váltak finanszírozhatóvá a kinti üzletek, és így maga a finanszírozás olcsóbbá. Ez értelemszerűen komoly versenyelőnyt jelent.

#page#

Üzletember-találkozók és szakvásárok

A magyarországi export többségét azok a multinacionális vállalatok adják, amelyek sem az Eximbanknak, sem a Mehibnek nem partnerei - így az adófizetők pénzét sem rájuk költik -, hiszen mind a piacaik feltárásához, mind az értékesítés finanszírozásához megvannak a saját eszközeik. A hazai vállalkozások túlnyomó része azonban - amelyeknek bár kisebb, de igen fontos a szerepük például a fizetési mérleg alakulásában - nem ilyen. Ők abban is segítséget várnak, hogy megtalálják az üzleti partnereiket, hogy információkat kapjanak külkereskedelem-technikai, vámügyi, jogi, adózási, valamint a különféle állami támogatási rendszerekkel kapcsolatos kérdésekben. Nekik ez ügyben elsőként a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium háttérintézményéhez, az ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht.-hez érdemes fordulniuk.

Az 1993-ban alapított ITDH feladata ugyanis többek között az, hogy kapcsolatokat hozzon létre a belföldi vállalkozók, az állami és regionális közigazgatási intézmények és a külföldi partnerek között. Ennek érdekében rendszeresen szerveznek üzletember-találkozókat, hol Budapesten, illetve más hazai városban; hol külföldön. Azok a cégek, amelyek egyszer részt vettek már ilyenen, a tapasztalok szerint a későbbiekben visszatérő vendégek lesznek.

Az ITDH minden évben pályázatot hirdet, első menetben a kiállításszervező intézmények támogatására, második körben maguknak a kiállításon részt vevő vállalkozásoknak - hiszen a nagy nemzetközi, szakmai kiállításokon való részvétel is klasszikus, jól bevált eszköze az exportpiacok felkutatásának -, és a nyerteseknek jelentős részben megtéríti a részvételi költségeket.

A "külföldi kiállításon való részvétel" fogalma az idén májustól bővült, így annak is, aki ismerte, érdemes az intézmény honlapján a pályázati útmutatót alaposan áttanulmányozni. Az idei kiírás szerint támogatás kérhető: "a külföldi kiállításon kiállítóként, illetve információs standdal való részvétel egyes költségeihez; a külföldi kiállítások kísérő rendezvényének költségeihez; egyes marketingeszközök meghatározott költségeihez; piaci szervezet költségeihez; nemzetközi szervezeti tagdíj költségeihez; megfelelőségtanúsítási eljárás költségeihez". Minden esetben szükséges önerő.

Végül, de nem utolsósorban az információszerzést és a kapcsolatok építését szolgálják az ITDH regionális vállalati és projektspecifikus adatbázisai is. Ezekbe jellemzően csak regisztrálni kell.