Ésszerű elemzés

Az üzleti intelligencia - business intelligence, BI - fogalma a 20. század utolsó évtizedétől létezik: 1989-ben vezette be Howard Dresner, a Gartner cég egyik alkalmazottja. Gyűjtőfogalomként használták mindazokra a megoldásokra és koncepciókra, amelyek az üzleti döntéshozást támogatják. Howard Dresner jelenleg a Gartner alelnöke.

Egyre finomodó eszközök

Jellemzően a 20. században terjedt el az igény az információ gyűjtésére, tárolására és felhasználására az üzlet fejlesztése érdekében. A rutinra és megérzésre alapozott döntéshozatalt felváltotta a megfontolt, adatokra épülő metódus. Ehhez azonban az információkat megbízható és rendszerezett módon kellett gyűjteni, hogy bármikor a szükséges mélységben elemezhetők legyenek, és biztosítani kellett azt is, hogy a cégen belül mindenki hozzáférjen a munkájához szükséges információhoz, de csak ahhoz. Így jöttek létre a ma is használatos üzletiintelligencia-technológiák, illetve azok kezdeti variációi - summázta a jelenség kialakulását Bódog Norbert, a rEVOLUTION Software ügyvezető igazgatója.

Az üzleti intelligencia olyan hardver- és szoftvermegoldások, technológiák, valamint alkalmazások összessége, amelyek támogatják a cégeket üzleti céljaik elérésében azáltal, hogy a rendelkezésre álló adatokat információvá alakítják át. Az összegyűjtött adatokat elérhetővé teszik, és lehetőséget teremtenek azok elemzésére. Így sokkal átfogóbb kép kapható mindazokról a tényezőkről, amelyek a cég üzleti tevékenységére hatással lehetnek, és elősegítik a hatékonyabb és gyorsabb döntéshozást - definiálta a BI-t Paróczi Gábor, a Teradata Magyarország Kft. értékesítési vezetője.

Nem egyformák

Az üzleti intelligenciák között van különbség, és megkülönböztethetünk beszállítói és vevői oldalt is. Hiszen más egy adattárház, és más egy jelentéskészítő eszköz. Külön és együtt is lehet ezeket úgy pozicionálni, mint üzletiintelligencia-megoldást (igaz, néha épp ez okoz zavart, hogy valójában mit is takar a fogalom). Például a vevői oldalon a különbséget az iparági sajátosságok adják - például az ügyfélelvándorlás megelőzésére más és más lehet a megoldás a telekommunikációs cégeknél, a bankoknál vagy egy termelővállalatnál -, s nem utolsósorban az üzleti kihívások. Hiszen nem mindegy, hogy a cégnek az adott iparágban mikor és milyen információra van szüksége, és hogy mekkora adatmennyiségből kell kinyerni az információt. Egy kis vállalkozásnak lehet, hogy megfelelő egy általános célú infrastruktúrát (hardver, adatbázisszoftverek) használó megoldás, míg mondjuk egy telekommunikációs cégnek vagy pénzintézetnek a nagyobb mennyiségű adatok tárolásához és elemzéséhez már speciálisan erre a célra kifejlesztett, masszívan párhuzamos adatfeldolgozást lehetővé tevő, lineárisan skálázható technológiára és infrastruktúrára van szüksége. Természetesen a műszaki megoldásokban is lehetnek átfedések az iparágak között, hiszen ugyanaz az adatbázis, adattárház, riportáló eszközök más-más célokra használhatók.

A döntéshozók számára a felmerülő kérdésekre adható válaszokat az információs rendszerek részben képesek megadni, de önmagukban ritkán fedik le a teljes üzleti modellt. A BI "végterméke" az informatikai eszközökkel implementált üzleti know-how. Az eszközök szintjén a "végtermék" előállításában az elsődleges szerep mindig is az adatbázisoké volt. Majd az igények, valamint a felhasználók számának növekedése az OLAP (multidimenzionális adattárolás, -elemzés) alapú megközelítést emelte az adatbázisok fölé. Innen már "csak" egy lépés volt az adattárolók lehetőségeinek a kiaknázásáig a felhasználók számára, azaz az eszközeinek a specializálásáig, és létrejött a reporting, scorecarding, dashboarding, OLAP elemzés, statisztikai elemzés, adatbányászat, -keresés. Kifinomultak az adatkezelési megoldások (extract transform load - ETL, master data management - MDM -, data quality), amelyek az adatbázisgazdákat szolgálják, valós értékük azonban a vezetők előtt landoló kimutatásokban köszön vissza - mutatott rá Havas Levente, a Microsoft Magyarország üzletiintelligencia-szakértője.

Célkövetés

Régi mondás - és igazság -, hogy az információ hatalom. A felgyorsult üzleti világban pedig a piac kihívásaira és változásaira egyre gyorsabban kell reagálni. Rupert Murdoch ezt így fogalmazta meg: "A világ nagyon gyorsan változik. Ma már nem a nagy hal eszi meg a kis halat, hanem a gyorsabb legyőzi a lassút."

Az üzleti intelligencia eszközeinek segítségével új üzleti lehetőségeket fedezhetnek fel a vállalkozások, és gyorsan reagálhatnak az üzleti környezet változásaira - vélekedik Havas. Egy jó üzletiintelligencia-rendszer segíthet a cégeknek abban, hogy ne veszítsék szem elől céljaikat, és abban is, hogy nap mint nap lássák, hogyan haladnak feléjük, vagy távolodnak el tőlük.

#page#

Ha egy cég és vezetői kiállnak egy BI-megoldás mellett - kiválasztják, bevezetik, használják, fejlesztik -, és a szervezet munkatársai mindent megtesznek az optimális működés érdekében, akkor az számos haszonnal, előnnyel járhat. Ezeket általában pénzben szokták meghatározni, de nem minden esetben így írható le legjobban a megtérülés. Például egy vállalatnál az ügyfél elégedettségének javulását is eredményezheti a szolgáltatások összetételének időszakos elemzése, vagy akár a munkatársak lojalitását erősítheti a belső kérdőívek elemzése.

Az üzleti intelligenciából nyerhető versenyelőny abból származik, hogy a rendszerezett és nagyobb mennyiségű információ révén megalapozottabb üzleti döntések hozhatók. Elemezhető, hogy mely faktorok által befolyásolhatók leginkább a piaci trendek, így a vállalat tevőlegesen és hatékonyan alakíthatja a piaci környezetet. A megalapozott döntések mellett - mint azt Bódog Norbert hangsúlyozta - nagy előnye e technológiák használatának az is, hogy idő takarítható meg velük. Hiszen az információhalmazból a rendszer az általunk bevitt paraméterek alapján akár másodpercek alatt a kívánt bontásban közli a releváns információkat.

Az emberi tényező

Az üzleti siker eléréséhez Bódog Norbert szerint egyre inkább elengedhetetlen eszköz az üzleti intelligencia, amely nélkül lehetetlen feladat feldolgozni a rendelkezésre álló hatalmas mennyiségű információt, az információk hatékony felhasználása nélkül pedig egyre nehezebb megalapozott döntést hozni. Nagyon fontos azonban az is, hogy megfelelő módon és hatékony stratégiai célokra használják ezt az eszközt - szögezte le Paróczi Gábor. Például egy jó kampánymenedzsment-megoldás önmagában nem elég ahhoz, hogy a megfelelő terméket a megfelelő célcsoportnak a megfelelő időben ajánlják, professzionális kampánytervezésre is szükség van. A fejlett technológia mellé tehát professzionális szakembergárdára is kell.

Egy üzletiintelligencia-rendszer bevezetésének költsége általában egy-két év alatt megtérül. Ez persze sok mindentől függ: a bevezetett rendszertől, a vállalat tevékenységétől, az üzleti környezettől. Egyre inkább jellemző, hogy az üzleti intelligenciát nem extraköltségként, hanem szükséges befektetésként kezelik. S mivel egy jól működő üzletiintelligencia-rendszer fejlődése sose áll meg, így végára sincs.

Hazai intelligencia

Néhány évvel ezelőtt egy nemzetközi felmérés térképezte fel az IT-vezetők beruházási prioritásait az üzleti intelligencia szempontjából. Magyarországon a megkérdezetteknek a 4 százaléka, ám Csehországban a 25 százaléka helyezte ezt előtérbe. Bánkuti Zoltán, a BiXPERT Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója szerint a különbség oka az, hogy a hazai cégek valószínűleg a már meglévő, gyakran 5-10 éve bevezetett üzletiintelligencia-megoldásaikat szinten tartva működtek. A multinacionális cégek itteni leányvállalatai sokszor a központi megoldást használják, ezért úgy tűnik, mintha nem lennének aktívak ezen a területen.
Az üzleti intelligencia elterjedtsége a pénzintézetek, a távközlési cégek és a kiskereskedelmi láncok esetében hagyományosan magas. A Pannon például - elsősorban az itteni megoldás fejlettsége, el- és kiterjedtsége miatt - a Telenor csoporton belül megkapta a kompetenciaközpont funkciót az üzleti intelligencia terén.
Jelenleg több olyan kezdeményezés is van, amely a kkv-k üzletiintelligencia-bevezetését támogatja mind a szállítók (kedvezményes kkv-csomagok, tanfolyamok, szemináriumok stb.), mind a kormányzat részéről (GVOP 4.1.1 - Vállalaton belüli elektronikus üzleti rendszerek kialakítása), ezek érdeklődése mégis kisebb a vártnál. A kkv-k továbbra is a túlélésre koncentrálnak, az üzleti intelligenciát pedig sokszor luxusnak tartják - vélekedik az ügyvezető igazgató.
Emellett persze tendencia, hogy a meglévő szigetmegoldásokat egységes megoldásra cserélik, illetve a legújabb funkciókat - dashboards, intelligent alerting - használva növelik beruházásaik értékét, s egyre több olyan cég és iparág is kezd BI-t alkalmazni, amely eddig kimaradt ebből, ilyen például a Magyar Posta.