A magyar gazdaság fejlődése, a pannon tigris sokszor hangoztatott vágtatása nyilvánvalóan lelassult, az egymást követő kormányok ígérethalmazai közt nem maradt hely - sem politikai igény - egy reális egyensúlyi fejlődéspálya követésére. 2006 nyarára nyilvánvalóvá vált, hogy komoly szemléletváltozás nélkül nem lehet folytatni az euróövezet felé való közeledést. Ám a - közgazdasági egyetemeken azóta tananyaggá vált Bokros-csomag mintájára elnevezett - Gyurcsány-csomagot számtalan bírálat érte, amiért nem hozott jelentős megújhodást az államkassza menedzselésének terén, sőt: leginkább az adó- és járulékterhek növelésével kívánja feltornázni a bevételi oldalt a kiadások szintjére. Az elméleti tervek gyakorlatba való átültetése azonban számtalan buktatót hordoz, s elképzelhető, hogy a csomag a legjobb szándék mellett is egészen más hatást vált ki, mint amilyet megálmodói szeretnének.
Talpon maradni
Az adók és járulékok szintjének drasztikus, az utóbbi másfél évtizedben példátlan mértékű emelése számtalan vállalkozót gondolkoztat majd el, érdemes-e folytatnia a vállalkozását. A kis- és középvállalkozások remélhetően nagyobbik része, mely egyelőre elegendő profitot termel ahhoz, hogy talpon maradjon, természetesen a megváltozott körülmények közt is megpróbál majd boldogulni. A túlélés időtartama azonban nemcsak a kormány által diktált versenyszabályoktól függ, hanem a piac, a piaci környezet által kínált lehetőségektől is. És itt nemcsak a konkurenciára, a szállítókra és a vevőkre kell gondolni, hanem azokra is, akik a társaságok pénzügyi hátterét kezelik, biztosítják. A bankokra. Rájuk partnerként tekintenek, segítőként, noha persze azoknak is eminens üzleti érdeke a kkv-k piacának meghódítása.
A bankok is (többek között) a vállalatokból élnek, csődbe ment ügyfelekkel pedig nehéz nyereséget elérni. Így számukra is létfontosságúvá vált, hogy ne csak meg-, hanem életben is tartsák az ügyfeleiket - persze csak az ésszerűség határain belül. Egy részük érdeklődésünkre csak titkolózott, milyen lépésekre készülnek az őszi nadrágszíjhúzás hevében, de a legtöbb helyen azért érezni lehetett: előbb vagy utóbb lépni fognak annak érdekében, hogy el ne veszítsék az ügyfeleket.
Megkezdődött a Vállalkozói Támogatásközvetítő Zrt. alapításának előkészítése. A legfeljebb hárommilliárd forint saját tőkéjű vállalat tulajdonosa a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság lesz. A zrt. feladata az, hogy a második nemzeti fejlesztési terv (NFT) operatív programjaihoz megteremtse a teljes körű támogatásközvetítői háttért, a jelenlegi támogatásközvetítői szervezeteket és szolgáltatásaikat összevonja.
A cél az, hogy 2007. január 1-jétől egy olyan társaság kezdje meg működését, amely hatékonyan, gazdaságosan szolgálja az ügyfeleket. A kialakítandó egyablakos modell a vállalkozók számára áttekinthetővé teszi a fejlesztési források kínálatát, és lehetőséget ad a gyors és költségtakarékos ügyintézésre. A Vállalkozói Támogatásközvetítő Zrt. átveszi az első NFT idején kezelt GVOP- és hazai forrású támogatásokat (például: Széchenyi Terv, Smart-programok, GFC, KKC, AFC, Midihitel kamattámogatása, beszállítói hitel kamattámogatása,kereskedelemfejlesztési támogatások stb.). A támogatásközvetítő szervezetek szerződéseinek, folyamatban lévő ügyleteinek számba vétele és átvétele megkezdődött, méghozzá a szerződések tartalmának érvényben maradásával, az ügyintézés folyamatosságának garantálásával.
Az MFB Rt. cégcsoporthoz tartozó Magyar Követeléskezelő Rt. lesz a felelőse valamennyi hazai és uniós támogatás követeléskezelésének. Az MFB tulajdonába kerülő Magyar Vállalkozásfejlesztési Kht. és az IT Információs Társadalom Informatikai és Távközlési Szolgáltató Kht. működését is az új feladatokhoz igazítják.
#page#
Gyors ajánlatok
Voltak olyan pénzintézetek, amelyek igyekeztek minél hamarabb magukhoz csábítani, és megtartani az ügyfeleket. A leggyorsabban reagálók sorában például ott a K&H Bank, mely éven túli lejáratú, kedvező kamatozású és minimális adminisztrációt igénylő folyószámlahitelt ajánl a likviditási problémák orvoslására. Ezen túlmenően a vállalkozások mindennapi működését a K&H üzleti tippek című országos konferenciasorozat őszi folytatásával is kívánja segíteni, aminek nem titkolt célja, hogy a pénzintézet a klasszikus banki szerepvállaláson túl a kis- és középvállalkozói szegmens szakmai-pénzügyi tanácsadójaként is jelen legyen a piacon.
Az MKB nem csak és kizárólag a díjak, költségek csökkentésével kíván kedvezni ügyfeleinek, hanem a rugalmasság növelésével is. Itt előtérbe kerültek a könnyen elérhető finanszírozási formák, mint amilyen a faktoring, és az alacsonyabb költségű számlavezetési megoldásokat is, így az elektronikus tranzakciók használatát a NetBankáron.
A Commerzbank üzleti partnereinek lehetősége nyílik arra, hogy napi számlaegyenlegüket már akár egynapos időtartamra is kamathozammal gyarapítsák anélkül, hogy annak felhasználhatóságát korlátozzák. A számlacsomag különlegessége, hogy a főszámlán keletkező többlet, napon belül, egy kiemelten kamatozó "pénzpiaci alszámlára" utalható, amely HUF, EUR és USD devizanemekben nyitható. Az alszámla, sávosan meghatározott, látra szóló betéti kondíciói biztosítják a kiemelkedő betéti hozamot anélkül, hogy az áthelyezett pénz hozzáférhetetlenné váljon.
A Budapest Bank pedig egyszerűen megelőzte korát, amikor tavaly szeptemberben bevezette az Egyforintos Vállalati Folyószámla-csomagot, mely komoly népszerűségre tett szert a mikro- és kisvállalatok körében: az elmúlt 12 hónapban körükből 7500 új ügyfél vette igénybe a terméket. A bank várakozásai szerint a jövőben egyre növekvő igény mutatkozik majd a vállalkozások részéről a hosszabb futamidejű s emiatt alacsonyabb törlesztőrészletű jelzáloghitelek iránt. Ezért tovább bővítették a számukra kínált jelzáloghiteleket: a Kötetlen Vállalkozói Jelzáloghitel rendkívül hosszú, 15 éves futamidővel vehető igénybe, s a hitel visszafizetésének türelmi ideje elérheti a 3 évet is.
A rosszakat is
Mit jelenthet mindez a kis- és középvállalkozások napi gyakorlatában? A pénzintézetek minden egyes hitelezésnél megvizsgálják az ügyfél bonitását, hiszen szeretnének megbizonyosodni afelől, hogy visszakapják a pénzüket. A korábbi évek gyakorlata az volt, hogy csak azok a vállalatok kaphattak kedvező kölcsönt, amelyek eleve annyi pénzzel rendelkeztek, hogy semmi szükségük nem volt rá, a kisebb, "bizonytalanabb" cégek pedig csak jóval magasabb kamattal juthattak hozzá, ha egyáltalán vállalták a hitelfelvétellel járó aprólékos procedúrát.
A mostani megszorító intézkedések nyomán a legtöbb vállalat pénzügyi helyzete olyan mértékben romlik, ami meglátszik majd a bonitásán is. Eközben a pénzintézetek mindent el kell, hogy kövessenek azért, hogy ne zuhanjon vissza drasztikusan az ügyfélkör, hiszen az számukra is komoly veszteségeket okozna. Így nyilvánvalóan kedvezőbb hiteleket és kondíciókat fognak kínálni, s immár olyan vállalatoknak is, amelyek korábban nem is álmodhattak arról, hogy valaha egyáltalán hitelhez juthatnak. Ugyanilyen okokból várható, hogy egy menthetőnek ítélt vállalatot inkább megpróbál megfinanszírozni a hitelező pénzintézet, mint hogy automatikusan csődeljárást indítson ellene.
Természetesen a másik, vállalkozói oldal élelmessége, élni akarása is sokat nyom a latban annak tekintetében, vajon fordulóponthoz érkezik-e a bankok és a kkv-szektor kényszerű házassága. A megnövekedett kínálat ugyanis több választási lehetőséget is jelent, melyekkel tudni kell élni. A vállalkozások - akárcsak a legnagyobb cégek - immár megtendereztethetik pénzügyi elképzeléseiket: melyik pénzintézet kínálja a legkecsegtetőbb kondíciókat. Legyen szó kamatról, hitelről, folyószámláról vagy faktoringról, érdemes lesz ezentúl "társaságra szabott" ajánlatot kérni majd a pénzintézetektől, hogy minél kisebb részt nyeljenek el a társaság amúgy is szűkössé váló profitjából a működési költségek.
A kis- és középvállalkozások eme összefogása a bankokkal komoly előnyökkel járhat a gazdaság egészére nézve, sőt akár záloga is lehet a "négy szűk esztendő" sikeres leküzdésének. A gazdasági nehézségeken való túllépés érdekében sokkal szorosabbra fűződhet a kapcsolat e két szereplő között, mint bármikor korábban, s eme kapcsolatból sokat profitálhatnak azok a vállalatok, melyeknek sikerül talpon maradniuk. Ami mindenképpen érdeke a mostani kormánynak is, hiszen a kis- és középvállalati szektor adja a GDP kétharmadát.
