Ez évre vonatkozóan a munkáltatók havonta a minimálbér összegéig, 62 ezer 500 forintos határig kaptak adókedvezményt a dolgozóik javára teljesített önkéntes egészségpénztári befizetések után - mondta el dr. Lukács Marianna, az Önkéntes Egészségpénztárak Szövetségének elnöke. Igaz, a befizetések adómentes mértéke éves szinten nem haladhatja meg a cafeteriarendszer többi elemével együtt a 400 ezer forintot, a legtöbb munkáltatónál azonban ennél jóval alacsonyabb az éves juttatások összege. Sokan nem tudják, hogy az év végén egy egyszerű szerződésmódosítással meg lehet emelni a dolgozóknak nyújtott juttatás mértékét oly módon, hogy azzal a lehető legjobban ki lehessen használni a hozzá kapcsolódó adókedvezményeket.
Végzetes változások
További vonzerőt jelenthet a tagok számára, ha hosszú távra terveznek, hiszen a befizetett tagdíj legalább 24 hónapig tartó lekötéséért újabb 10 százalék személyi jövedelemadó-kedvezmény jár. Az adókedvezmények lehetősége már sokakat csábított az egészségpénztárakhoz, hiszen a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének adatai szerint 2006. első félévében éves szinten 30 százalékkal nőtt a tagok száma, míg a tagdíjbevételek 28 százalékkal emelkedtek.
Jövő évtől azonban a Gyurcsány-csomag keretében alaposan megnyirbálják az egészségpénztári tagdíjbefizetések kedvezményeit, a munkáltatói adómentes juttatás mértéke például a minimálbér 20 százalékára esik vissza. Lukács Marianna szerint azonban a dinamikus fejlődés nem áll meg, s jövőre az ideihez hasonló tempóban bővülhet az év végére 600 ezresre duzzadt taglétszám. Az egészségpénztári tapasztalatok szerint a munkáltatói befizetések 90 százaléka dolgozónként nem éri el az 5000 forintot, így a legtöbb cég esetében a szigorítás nem fog komoly fennakadást jelenti. Ezenfelül a befizetések 85 százaléka érkezik a munkáltatóktól, így az egyéni befizetők megfelelő tájékoztatása is érdeklődők hadát vonzhatja a piacra.
Kombinált tagság
Kevesen veszik figyelembe ugyanis, hogy az egészségpénztári kártyával a szolgáltatóknál is jelentős kedvezményeket kaphatnak, így a kamathasznon és az adókedvezményeken túl további előny is származik az önkéntes egészségpénztári tagságból.
- A kombinált egészség- és nyugdíjpénztári befizetések után járó adó-visszatérítéseket a hatályos jogszabályok szerint nem készpénzben kapják meg az érintettek, hanem a két számla közül valamelyiken írják jóvá. Mivel az egészségpénztári befizetések sokkal likvidebben felhasználhatók, így várhatóan a többség ide fogja kérni a visszatérítést, ami újabb lökést adhat az önkéntes egészségpénztárak működéséhez - tette hozzá Lukács Marianna.
#page#
Dr. Csepi Lajos, az Aranykor Egészségpénztár ügyvezetője kicsit sötétebben látja a jövőt: szerinte ugyanis a felhasználási lehetőségek jelentős korlátozása alaposan visszaveti majd az egészségpénztárakba belépni szándékozók harci kedvét. Végső soron elképzelhető az is, hogy a fiatalok - akik inkább anyagi, mint egészségügyi megfontolásokból választják a különféle pénztárak szolgáltatásait - más irányba fordulnak, és kilépnek a rendszerből. Ebből következik, hogy nem nő, hanem éppen csökken a tagi befizetések aránya, vagyis szinte kizárólag munkáltatói befizetések érkeznek majd a pénztárakba.
A kombinált tagság is elsősorban a fiatalok számára jelentene előnyt, az egészségpénztári kedvezmények csökkenésével azonban vissza fog esni a szektor növekedési dinamikája. Ebből következik, hogy az adókedvezményeket sem tudják optimális módon kihasználni a tagok, ami tovább ronthatja az egészségpénztári rendszer megítélését, s az évek folyamán egyre népszerűtlenebb lehet a mind ez idáig töretlenül fejlődő ágazat.
Egy kormányrendelet novemberi módosítása nyomán az eddig konzervatív befektetési politikát követő pénztárak tagjai januártól részvényesekké válhatnak. Megtakarításuk legalább negyven százaléka tőzsdei részvényekben foroghat a következő évtől, miközben örülhetnek, ha a kasszák idei teljesítménye alapján pozitív reálhozamot tehetnek zsebre. Várhatóan a 3,8 százalék körülire becsült idei éves átlagos inflációt meghaladó hozamokkal zárja az évet a hazai nyugdíjkasszák zöme, legalábbis akkor, ha az év hátralévő heteiben nem történik drámai fordulat a pénz- és tőkepiacokon.
Az eddigi adatok ismeretében újfent a merészebben részvényekbe fektető pénztárak tagjai járhatnak jobban, a Budapesti Értéktőzsde irányadó indexének 10 százalék körüli emelkedése legalábbis mindenképpen pozitív reálhozamot ad.
Jövő januártól a pénztáraknak lehetőségük van arra - 2009-től pedig kötelező is lesz számukra -, hogy úgynevezett választható portfóliókat kínáljanak a tagok számára. Az ügyfelek nyugdíjcélú megtakarításaikat három - a növekedési, a kiegyensúlyozott és a klasszikus - portfólió egyikébe helyezhetik el. A növekedési portfólió dinamikus, hosszú távra ideális, amelyben a részvények aránya minimum 40 - az átmeneti időszakban 30 - százalékos, és más kockázatosabb instrumentumok is helyet kaphatnak benne.
A kiegyensúlyozott portfólió középtávú, vegyes, amelyben 10-40 százalék közötti a részvényhányad. A klasszikus csomag elsődleges célja a megfelelő likviditás biztosítása, így rövid távú, pénzpiaci eszközökből áll, legfeljebb 10 százaléknyi részvényhányaddal és ugyanekkora fedezetlen devizakockázattal.
