A hitel alternatívája

Gyakorlati tapasztalatok

Az 1400 milliárd forintos kormányzati csomag körülbelül 70 százaléka a bankokon és a hitelgarancia-termékeken keresztül már elérhető a mikro-, kis- és középvállalatok számára. Az Új Magyarország hiteltermékek nyolc programból álló családjának legfiatalabb tagját, a forgóeszközhitelt a nagyobb bankok többsége – Budapest Bank, CIB Bank, Commerzbank, Erste Bank, K&H, Magyarországi Volksbank, MKB, OTP Bank, Raiffeisen Bank, Takarékbank, UniCredit Bank, valamint két takarékszövetkezet – nyújtja ügyfeleinek. A bankok listája hétről hétre bővül, az aktuális információ a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. honlapján elérhető. – A tapasztalatok azt mutatják, a vállalkozások leginkább forgóeszköz-típusú finanszírozást keresnek. Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet, a Figyelő és a Volksbank legfrissebb közös felmérésének tanúsága szerint a hazai kis- és középvállalkozások többsége inkább kivár a beruházásokkal. Ilyen hitelt jobbára azok a cégek igényelnek, amelyek már korábban nyertek pályázaton. A súlyosbodó likviditási problémák, a lánctartozások bővülése és a megrendelők szigorú fizetési feltételei ugyanakkor igényt teremtettek a rövid lejáratú forgóeszközhitelek iránt – hangsúlyozza Skonda Mária, a Magyarországi Volksbank igazgatóságának elnökhelyettese, és hozzáteszi: ez magyarázza, hogy mostanában a Széchenyi Kártyát is újból sokan igénylik. A minimum 1 millió, legfeljebb 200 millió forintos, egy év plusz egy nap futamidejű, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. garanciájával társított, 11 százalékos kamatozású konstrukciót bármelyik kkv igényelheti, ha nincs köztartozása, nem szerepel a BAR listán, és nincs késedelmes tartozása más, korábban felvett állami támogatású hitel esetében. Emellett a bankok vizsgálják, hogy a cég ne legyen veszteséges, de kötelező nyereségrátát nem kötnek ki. – Az ország fejlődése szempontjából fontos, hogy minél több refinanszírozott forrás jusson a vállalkozásokhoz. A pénzintézetek prudens kockázatkezelési eljárása a garancia arra, hogy valóban az életképes, növekedni tudó cégekhez kerül a támogatott forrás – jelenti ki Skonda Mária. A rendszerben lévő bankok havonta minimum 500 millió forint kihelyezését kell vállalják, ellenkező esetben a terméket nem nyújthatják a továbbiakban. Az elnökhelyettes szerint ez a volumen a bevezetési időszakot követően biztosan tartható lesz, a Volksbank az elmúlt hónapokban 1,6 milliárd forint értékű hitelkérelmet fogadott, a folyósításról hamarosan döntenek.

Mindössze 2,5 százalékkal részesedett a faktoring szolgáltatás 2008-ban a hazai GDP-ből, szemben a 7 százalékos EU-átlaggal, nem beszélve a Nagy-Britanniában mért 11 százalékos szintről. Az adatok azért is meglepők, mert a magyar kkv-k tőkeellátottsága jóval alacsonyabb, mint az európai versenytársaké. Faktoringcégekből azonban nincs hiány itthon sem, a gazdasági válság hatására megváltozott üzleti környezetben pedig valószínűleg mind több vállalkozás biztonságos növekedéséhez teremthet megfizethető hátteret ez a szolgáltatás.

Hitel vagy követeléseladás?

Vannak faktorcégek, amelyek már érzékelik az ügyfélkör bővülését, mások viszont éppen visszaesésről beszélnek.

- Sajnos, ez a modern, piacszerű finanszírozási forma még mindig nem terjedt el Magyarországon. Ennek egyik oka, hogy öt-tíz évvel ezelőtt néhány vállalkozó rossz tapasztalatokat szerzett. A másik fontos magyarázat, hogy ma is kevesen tudják pontosan, hogy mit takar a szolgáltatás, és mikor, kinek érdemes igénybe vennie - állítja dr. Molnár Tamás, az MKB Bank faktoring-üzletágának igazgatója.

Egy vállalat a likviditási gondjait hitelfelvétellel, faktoringgal, hosszabb távon lízing segítségével tudja orvosolni. A faktoringot gyakran a forgóeszközhitel alternatívájaként emlegetik, mivel a banki szempontból esetleg nem hitelezhető kkv-k számára is elérhető finanszírozást kínál. Ha egy vállalkozás vevőköre kockázati szempontból jobb adósnak számít, mint maga az ügyletben szállítóként szerepelő cég, mindenképpen előnyösebb a faktoringfinanszírozás.

A szolgáltatás lényege, hogy a faktorcég faktordíj és kamat ellenében pénzt ad az eladónak a számlakövetelése megvásárlása ellenében. Az eredeti ügyletben vevőként szereplő vállalat a számla lejáratakor a faktorcégnek teljesít.

- A hazai kkv-k többsége banki szempontból rosszabb adósnak számít, mint azok a nagy multinacionális cégek, amelyeknek szállítanak. A faktoringot választók nagy része valószínűleg hosszadalmas és bonyolult hitelvizsgálatot követően jutna hitelhez, míg a faktoringszerződés, a vevőkör összetételétől függően, akár néhány hét alatt megköthető. Ha a kockázati felárat nézzük, a szolgáltatás a hitelhez képest akár olcsóbb is lehet, bár hozzá kell tenni, 2009-ben nincs olcsó finanszírozás. A faktoring kockázata azonban banki szempontból kezelhetőbb: pontosan látjuk, hogy mire adjuk a pénzt, és miből térül meg - magyarázza az MKB Bank szakembere, és hozzáteszi: ezt a finanszírozást nem terhelik a hitelfelvétel járulékos költségei. Nincs folyósítási és rendelkezésre tartási jutalék, értékbecslési díj, sem közokiratba foglalási költség, csupán a megvásárolt számlához kapcsolódik egy faktordíj és a folyósított összeg kamata.

Az árazást mind a hitel, mind a faktoring esetében számos tényező befolyásolja, általánosságban véve tehát nehéz lenne kijelenteni, hogy az egyik vagy a másik olcsóbb. Csáki Ferenc, a Magyar Factor vezérigazgatója, egyben a Faktoring Szövetség elnöke mégis úgy véli, a faktor valószínűleg egy picit drágább. Ellenben számos más előnye révén összességében mégis sokaknak lehet kedvező.

- A faktoring szolgáltatás nem pusztán a követelés finanszírozását jelenti. Azoknak a cégeknek, amelyeknek a járulékos szolgáltatásokra - követeléskezelés, kinnlevőség nyilvántartása és behajtása - is igényük van, ez a szolgáltatás jelentősen hozzájárulhat a biztonságos növekedésükhöz.

A túlélés biztosítéka

Molnár Tamás úgy látja, idén a hazai gazdaságban is nagyobb súlya lesz a faktoringfinanszírozásnak, hiszen a pénzügyi válság számos, a hitel és a faktoring közötti különbség szerepét felerősítette.

- Mostanáig a faktoring tulajdonképpen a hitelek mellett/helyett lévő egyik vállalati finanszírozási módot jelentette. Ma azonban a szolgáltatás ennél lényegesen többet nyújt: a követeléskezelés egyik módja. A piacon lévő faktorcégek közül többen nem csupán megvásárolják ügyfeleiktől a követelést, hanem nyilvántartják, és ha kell, behajtják a kinnlevőségeket. Valószínűleg egy multinacionális nagyvállalattal szemben hathatósabb fellépésre képes egy bank vagy egy ismert faktorház, mint a kisvállalkozó. 2009-ben pedig komoly jelentősége lesz annak, ha ez a teher nem a kkv-t nyomja.

A különböző finanszírozásokhoz szükséges biztosítékok jelentősége szintén nő 2009-ben. A szűkülő és dráguló pénzpiaci források hatására a bankok óvatosabbakká váltak, így a kkv-k hiteligényének elbírálásakor fokozott jelentőséget kap a fedezet. A másik oldalon a vállalkozó is szembesül a bizonytalan piaci környezettel, amelyben számára kockázatosabb az esetlegesen menekülést jelentő, a cége vagy a saját tulajdonában lévő ingatlan vagy gép jelzáloggal való megterhelése, és az is lehet, hogy már egy korábban felvett hitel kapcsán jelzálog terheli ezeket az eszközöket. Faktoringszerződéshez viszont nincs szükség fedezetre, az ugyanis maga a vevőkövetelés engedményezése.

Gazdaságélénkítő hitelek

Miután a legégetőbb feladat a pénzügyi problémák enyhítése, a kormány 2009–2010-ben 1400 milliárd forintot tesz közvetlenül elérhetővé a hazai vállalkozások számára. A válságkezelő csomag a piaci, vállalkozói igényeknek megfelelően többféle konstrukcióban kínál megoldást a forráshiány enyhítésére: a vissza nem térítendő támogatásoktól és a hitelektől kezdődően a kamattámogatáson keresztül a 80 százalékos állami garanciavállalásig.

A támogatott hitelek mind több típusa szerepel egyre több kereskedelmi bank kínálatában, így már a nagyobb és a legkisebb cégek is találhatnak forrást akár beruházásaik, akár cash flow-problémájuk finanszírozásához.

• A mikrohitelt a legkisebbek és a most induló vállalkozások 20 százalékos önrésszel maximum 10 éves futamidő mellett vehetik igénybe, minimum egy-, legfeljebb tízmillió forint összegig.

• Az Új Magyarország kis- és középvállalkozói hitelt bármely hazai vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és magyarországi fiókteleppel rendelkező kis- és középvállalkozás igényelheti. A hosszú távú konstrukcióban felvehető összeg 10–100 millió forint lehet; lejárata legfeljebb tíz év, két év türelmi idővel.

• A hosszabb lejáratú Új Magyarország Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram legkisebb igényelhető összege 5 millió, a legnagyobb 3 milliárd forint.

• Az Új Magyarország Forgóeszköz Hitelprogram február közepétől elérhető, ideális tevékenységbővítéshez és átmeneti forráshiányhoz is, ez a konstrukció egy- és kétszázmillió forint közötti hitelt tesz lehetővé, egy év plusz egy nap futamidő mellett. Az önerőmentes konstrukció kizárólag forgóeszköz finanszírozásra fordítható.

A 140 milliárd forintos forgóeszközhitel-programhoz a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. készfizető kezességvállalással is hozzájárul. A kezességvállalás mértéke alapértelmezésben a hitelszerződés alapján az adóst terhelő tőke- és kamatösszeg 80 százaléka lehet. A 100 millió forintot meghaladó hiteleknél egyedi elbírálás keretében dönt a társaság a kockázatvállalásról, illetve a garanciakérelem elutasításáról.

A piaci helyzethez alkalmazkodva a faktorcégek bővítik szolgáltatási portfóliójukat, és felár ellenében vállalják a vevőkövetelések biztosítását is, együttműködésben valamely hitelbiztosító céggel. Igaz, a szolgáltatás nem igényelhető automatikusan bármely vevővel szemben, és idén a hitelbiztosítók is jelentősen szigorították feltételeiket, óvatosabban kötnek biztosítást. Pedig a belföldi és különösen az exportkereskedelmi tevékenység során nyújtott áruhitelből származó vevőkövetelések biztosítása jelentősen növelheti a hazai vállalkozások túlélési esélyeit a bizonytalan piaci környezetben.

-A hazai csődkockázati mutató 2008 végén már egy az ötvenhez volt. Amelyik szállító cég ezt nem kezeli megfelelően, annak valójában nincs stratégiája a jövőre - hangsúlyozza Molnár, és hozzáteszi: talán ez az egyik oka, hogy a bank komplex faktoring szolgáltatását igénybe vevők köre idén januárban jelentősen nőtt.

Visszaesett a forgalom

Azzal Csáki Ferenc is egyetért, hogy a pénzügyi válság hat a faktoringpiacra. Ő azonban úgy véli, jelen pillanatban inkább negatívan.

A hazai piacból 14 százalékkal részesedő Magyar Factor Zrt. forgalma például 2008 júliusáig átlagosan 25 százalékot meghaladó mértékben nőtt. Augusztusban azonban már mutatkoztak a negatív jelek: először stagnált, majd októbertől egyre növekvő arányban esett a forgalom, míg januárban 26 százalékkal csökkent a vállalat által faktorált számlák összege az előző év januárjához képest. Az ok nem az ügyfelek távozása, hanem a forgalmuk visszaesése.

- A faktorcégek érzékeny indikátorai a gazdaságnak. Automatikusan megmutatkozik a forgalmukban, ha a beszállítók aktivitása esik. A piacok szűkülése sok kkv-t nehéz helyzetbe hozott. Számukra most az a kérdés, hogy a forgalomkieséssel arányos mértékben tudják-e csökkenteni a működési költségeiket. Ha ez nem sikerül, komoly likviditási problémáik lesznek, ráadásul a faktoring likviditásjavító hatása is csökken. Ha ugyanis esik a vevőállomány, csökken a faktortól igényelhető összeg is.

Az üzletpolitikai kiigazítások, költségcsökkentés tehát nem spórolható meg, a likviditás csökkenése elemi igényt támaszt a saját pénzügyi tartalékok feltárására. A faktoringcégek vezetői mégis úgy vélik, a vállalkozások nagy hányadának jelentős összegű vevőállománya likviddé tehető faktorálással. Csáki szerint a teljes vevőkör bevonásával nemcsak a maximális forrás érhető el, de ekkor érvényesülnek leginkább a faktoring egyéb szolgáltatásai, a piaci kockázatok, veszteségek csökkenése, adminisztrációs költségek megtakarítási lehetősége is. A széles vevőportfóliót a faktorok kockázati és forgalmi okokból kedvezően értékelik, és így az árak is lényegesen kedvezőbben alakulnak.

A nagyobb cégeknek is lehetőség

Bár Molnár Tamás szerint a faktoring elsősorban nem a legkisebb cégekre szabott ügylet, a Magyar Faktoring Szövetség adatai szerint a hazai ügyfelek többsége elsősorban az évi körülbelül 100 millió forint értékben faktoráló vállalkozások közül kerül ki. A szövetség 28 tagvállalata - ez az aktívan működő faktorházak körülbelül 80 százaléka - 2008-ban összesen 4400 ügyfél számára 815 milliárd forint forgalmat bonyolított le. Ez azt jelenti, hogy az egy ügyfélre eső átlagos faktorforgalom 185 millió forint volt, ami messze elmarad az európai átlagtól. Az ügyfelek méret szerinti megoszlásában is eltér a hazai struktúra: a partnerek 25 százalékát a mikro- és 45 százalékát a kisvállalkozások adják.

A szövetség elnöke úgy véli, a válság hatására a nagyobb, eddig a faktorszolgáltatásokat kevésbé kereső, 10-50 milliárd forint forgalmú cégek is elkezdtek érdeklődni az alternatív finanszírozási forma iránt. Ez lényegében megfelel a nemzetközi arányoknak. A Magyar Factor környező országokban működő testvérvállalatainak adatai szerint például Lengyelországban, Csehországban vagy Ausztriában kevesebb az ügyfélszám, de jelentősen nagyobb a faktorált forgalom.

Csáki hosszú távon optimista. Úgy véli a modern és korszerű finanszírozási forma, és ahogy más piacokon, Magyarországon is komoly jövő előtt áll annak ellenére, hogy szerinte a gazdaság struktúrájában és a hazai üzleti morálban az utóbbi években megmutatkozó problémák és a bekövetkezett visszaesés valójában nem kedvez az üzletágnak.

Támogatott faktoring a láthatáron

A faktorálás kamata általában a rövid lejáratú forgóeszközhitelekével párhuzamosan alakul, tehát a banki kamatszintekkel együtt sajnos felfelé mozdult el az elmúlt hónapokban. Míg fél éve a 6-7 százalékos inflációs környezetben a kkv-k átlag 9-10 százalékos kamat mellett jutottak forráshoz, ma jellemzően 13-14 százalék a kamat 3 százalék körüli inflációs szint mellett. Vagyis 10-11 százalékos reálhozamot kellene kitermelnie a vállalkozásnak, hogy a megemelkedett forrásköltségeket és a kockázati felárat finanszírozni tudja. Ez pedig még felívelő gazdasági helyzetben sem lehetséges. A kockázatok erősödése pedig a faktorálást végzőket is óvatosabbá tette: inkább alacsonyabb limiteket állapítanak meg, és valószínűleg előfordul, hogy elutasítanak olyan céget is, amelyet még egy évvel ezelőtt boldogan finanszíroztak volna. Az MKB faktoringüzletágának igazgatója szerint az államilag támogatott kölcsönöket nem váltja ki a faktoring, de azok számára, akik nem jutnak ilyen forráshoz, valós alternatívát jelenthet.

Elsősorban a közepes, növekedni szándékozó és stabil piaccal rendelkező, ám likviditási gondokkal küzdő cégeknek lehet komoly segítség átmeneti cash flow-problémájuk kezelésében. A kormányzat és a faktorszövetség államilag támogatott faktorprogramon dolgozik, és az ígéretek szerint idén nyártól elérhető lesz a kedvezményes konstrukció. Még kérdéses azonban, hogy milyen forrást lehet a program mögé állítani, amelynek lényege, hogy nem egyszerűen az ügyfelek számára adna kamatkedvezményt, hanem a faktoráló cégek számára tenné olcsóbbá a forráshoz jutást, amivel nőnének a kihelyezhető forrásaik, a kedvezményt pedig tovább kellene adniuk az ügyfeleknek. A programmal serkenteni lehetne a kkv-kör növekedését, és hozzájárulhatna a szektor megerősödéséhez is.