"Igazságosabb családtámogatás, alacsonyabb adók és magasabb nyugdíjak" - ezekkel a szavakkal adta át a hatszáz oldalas, vaskos költségvetési csomagot a pénzügyminiszter az országgyűlés elnökének. "A versenyképesség növelése; a tőkevonzó képesség erősítése; a foglalkoztatottsági szint emelése; az infrastrukturális háttér megerősítése; korszerű képzés és a K+F tevékenység serkentése; az ország környezeti állapotának javítása" - ezek a törvénytervezet általános indoklásában a nevesített gazdaságpolitikai célok. Hozzátéve, hogy teljesítésükhöz "továbbra is egy szigorú, a hiány mérséklését a középpontba állító fiskális politika szükséges".
Vegyük sorra, mit igazolnak vissza ebből a parlamentnek a törvény által megszabott határidőig - azaz október elsejéig - benyújtott költségvetési tervezetben a számok!
Ilyet vártak
Az első elemzések szerint a jövő évi költségvetés olyan, mint amilyenre a választások évében, ám az Európai Unió tagjaként, a költségvetési hiány visszaszorításának kényszere alatt, számítani lehetett. Vagyis ellentmondásos. Mert miközben jelentős összegeket költene az állam hagyományos baloldali célokra - mint például a nyugdíjak emelése vagy a szociális ellátás -, kevesebb jut többek között oktatásra (kivéve a felsőoktatást), az egészségügyre (különösen a rendelői és a fogorvosi ellátásra), kulturális és vallási célokra.
A miniszterelnök és a pénzügyminiszter gyakran és szívesen hangoztatja, hogy jövőre olcsóbb lesz az államigazgatás, kevesebbet költ a kormány önmagára. Ám ez csak félig igaz. Mert ugyan a minisztériumok saját bevételeinek 5 százalékát valóban azonnal zárolják - vagyis tartalékba kerül -, ezeket az összegeket azért nem vonják el a tárcáktól. Abszolút összegben pedig jövőre 2,79 milliárd forinttal többet terveztek az állami működési funkciókra, mint az idén. Ugyanakkor az is tény, hogy ez a teljes költségvetésből arányában kevesebb, hiszen 5,61 százalék lesz, míg ebben az évben 5,97 százalék volt. Ha a GDP-hez mérjük az állami kiadásokat, akkor is pozitív a változás, ugyanis 7 százalékról 6,7 százalékra csökkennek. És egy aprócska, de az igyekezetet jelző példa, hogy az idei 23 milliárd forinttal szemben jövőre jóval kevesebbet, 5 milliárd forintot különítettek el végkielégítésekre.
Mivel a költségvetés parlamenti vitája október végén indul, a végső szavazás pedig december 19-re várható, csak a tervezet ismert, a költségvetés végleges változata még nem. Igaz, a pénzügyminiszter erősen bízik benne, hogy a vita a főbb számokat nem módosítja majd: vagyis a tervezett bevétel 9214,9 milliárd forint, a tervezett kiadás 10 797,3 milliárd forint marad, és így az államháztartás pénzforgalmi szemléletű hiánya 1582,4 milliárd forint lenne. A társadalombiztosítási alapok hiánya ugyanakkor 31,837 milliárd forint, mégpedig 3499,7 milliárd forintos bevétel és 3531,6 milliárd kiadás mellett. Ezen belül azonban a Nyugdíjbiztosítási Alapot nullszaldósnak tervezték, vagyis a teljes veszteség az Egészségbiztosítási Alapé lehet.
#page#
Még néhány sarokszám: összességében a tervezett kiadások az ez évre tervezettekhez képest 7,3, a bevételek 3,6 százalékkal nőnek, a hiány pedig több mint 50 százalékkal. A 2006-os deficit így a GDP 6,8 százalékát teszi majd ki, vagyis jóval nagyobb lesz az idei 4,7 százaléknál.
Ám a szakértők szerint fontosabb, hogy az uniós mutató szerint a hiány nem nő, hanem csökken, mégpedig a GDP 6,1 százalékáról annak 4,7 százalékára. A hazai és az uniós számítási mód különbözetének a magyarázata, hogy mivel az idén az autópálya-építésre szánt költségeket a költségvetésből lényegében "kiszervezték", és ezeknek egy része nem költhető már az idén el, az jövőre újra bekerül a büdzsébe. Mégpedig formailag úgy, hogy az állam átvállalja a Nemzeti Autópálya Rt. adósságát. Ez a hazai rendszer szerint a 2006. évi költségvetésben jelenik meg, az uniós elszámolásban viszont még a 2005. éviben. Aminek a következtében azonban a 2006. évi költségvetés lényegében megtisztul a "nagy trükköktől", az egyedi elszámolásoktól.
Bevételek: optimista alapokon
A kormány a bevételi oldalon abból indult ki, hogy a foglalkoztatottak számának fokozatos növekedése mellett stabil, évi 3 százalék fölötti termelékenységnövekedés várható, és a GDP növekedési üteme a 2005. évi 3,5-4 százalékról 2008-ra elérheti a 4-4,5 százalékot. Középtávon a reálbérek a nemzetgazdasági termelékenységgel összhangban nőhetnek. A bérköltség szempontjából meghatározó bruttó keresetek mérsékelt ütemű növekedésének elfogadtatását pedig a csökkenő infláció is elősegíti.
A tervezet ezek mellett 2006-2008 között évente 3-3,5 százalék közötti fogyasztásbővüléssel számol. Mivel középtávon az egyik legfontosabb gazdaságpolitikai cél a gazdaság tőkevonzó képességének javítása, illetve a már megvalósult külföldi befektetések integrációjának elmélyítése, ehhez továbbra is törekedni kell a külföldi beruházások számára befektetőbarát környezet megvalósítására és a nélkülözhetetlen infrastrukturális beruházások - például a gyorsforgalmiút-hálózat - megépítésére, szögezi le az általános indoklás.
Igaz, ezzel szemben például Bokros Lajos volt pénzügyminiszter azt mondja, hogy ez a költségvetés inkább lassítja a gazdasági növekedést, mint gyorsítja. És úgy látja, hogy a költségvetés túl sok forrást von el a magánszektortól, emiatt kevesebb fejlesztésre, beruházásra fordítható erőforrás marad.
#page#
A bevételi oldalt jelentő, korábbról már ismert jövő évi adóváltozások és ezen belül az adócsökkentő lépések révén - állítja ellenben Veres János pénzügyminiszter - összesen mintegy 200 milliárd forinttal több marad a vállalkozásoknál és az embereknél.
Pluszbevételként azonban megmarad a 2005. január 1-jén két évre bevezetett, a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások által fizetendő különadó. Ezen a címen 2006-ra 36,1 milliárd forint pénzforgalmi bevétellel számol a kormány. Az egyszerűsített vállalkozói adóból (eva) 2006-ra tervezett bevétel 106,9 milliárd forint. Az ökoadókon belül továbbra is számolnak a környezetterhelési díjjal, a bányajáradékkal, valamint marad a játékadó is.
Kiadások: vesztesek és nyertesek
Hónapokig folytak a találgatások, hogy honnan vesz el a kormány, és hova ad többet.
A tervezetből kiderül, hogy jövőre többek között kevesebbet kap az egészségügy. A rendelői ellátásra például abszolút értékben is 7,4 milliárd forinttal kevesebb jut, mint az idén. Arányaiban kevesebb jut iskolai előkészítésre és az alapfokú oktatásra. Ez utóbbira ugyan abszolút értékben 4,28 milliárd forinttal több jut az ideinél, de GDP-arányosan ez 0,1 százalékpontos csökkenést jelent. Ugyancsak nagymértékben, a GDP 1,86 százalékáról 1,71 százalékra, összegszerűen 7,93 milliárd forinttal csökken a lakásügyekre, települési és közösségi tevékenységre és szolgáltatásokra fordított pénz mennyisége. Igaz, a pénzügyminisztérium szerint "növekszik, és igazságossá válik" az otthonteremtési támogatás.
A rendvédelmi és közbiztonsági kiadások 0,98 százalékról 0,90 százalékra mérséklődnek, ami 4,4 milliárd forintos kiadáscsökkentést jelent. A honvédelemben az általános spórolás miatt belső aránytalanságok alakulhatnak ki. A két katonai titkosszolgálat - a katonai hírszerzés és az elhárítás - csaknem 10 milliárd forintból gazdálkodik a maga ezerfős területével, ami a negyede a teljes szárazföldi haderő 41 milliárd forintos költségvetésének. A vasúti közlekedésügyekre és szolgáltatásokra 5,8 milliárd forinttal jut kevesebb, mint idén. Kevesebbet költ a büdzsé a szórakoztató tevékenyégre, kultúrára, sportra, ezek az összegek 0,09 százalékponttal, abszolút értékben 0,9 milliárd forinttal csökkennek. Kevesebb jut a vallási tevékenységekre is.
#page#
Több pénz szerepel azonban a tervezetben a környezetvédelmi kiadásokra: az idei 161 milliárd forinttal szemben 238 milliárd. Kismértékben ugyan, de az állam az egyetemek és az alternatív oktatási formák finanszírozásában is az ideinél nagyobb terhet vállal: a felsőoktatásra 10 százalékkal több pénzt, az idei 181,2 milliárd után 198,6 milliárdot szánnak.
A "nyertesek" közül azonban elsősorban a nyugdíjasokat érdemes kiemelni. A nyugellátások értéke ugyanis a GDP 8,97 százalékáról 9,01 százalékra nő, vagyis 139,37 milliárd forinttal több jut nyugdíjakra 2006-ban, mint idén. Jönnek a választások... A jóléti szolgáltatásokra fordított összes pénz - feltehetően ez is a választásokra tekintettel - 15,36 százalékról 15,84 százalékra, vagyis 334,4 milliárd forinttal emelkedik. Többet kapnak jövőre a gazdák is: az agrár- és vidékfejlesztés dotációja 400 milliárd forintra nő az idei 329 milliárd forintról.
A közúti közlekedéssel kapcsolatos feladatokra a GDP 2,05 százaléka jut az idei 1,41 százalék helyett, ami 169,37 milliárdos növekedést jelent.
S még egy fontos tétel: mivel jövőre 67 százalékkal, 449 milliárd forintra emelkedik az uniós fejlesztési források összege, a hazai társfinanszírozáshoz az idei 91 milliárd helyett jövőre 140 milliárdot biztosít a költségvetés, ami 53,8 százalékos emelkedést jelent.
Az értékeléshez
Az ellenzék úgy véli, hogy a beterjesztett költségvetés "borzasztó". Elemzők szerint a tervezett bevételek most reálisabbnak tűnnek, mint tavaly, gondok inkább a kiadási oldalon lehetnek.
A hatszáz oldalas javaslatban azonban nyoma sincs a régóta halogatott államháztartási reformnak - teszik hozzá mások. Megint mások - köztük a már idézett Bokros Lajos - viszont azt hangsúlyozzák, hogy a költségvetési politika úgy, ahogy van, az utóbbi időszakban hiteltelen. Hiszen a tervek és a tényszámok köszönő viszonyban sincsenek egymással. Vajon így lesz ez jövőre is?
