Egyre többször lehet olvasni a különböző állat asszisztált terápiákról, ahol lelki és fizikai panaszokat kezelnek a pszichológus és gyógypedagógus szakemberek elsősorban kutyák és lovak segítségével. Arról már ritkábban esik szó, hogy a vállalati tréningek jól ismert témái is átültethetők a lovardába, négylábú és kétlábú trénerek együttes tolmácsolásában. Pedig egyre több cégnél uralkodik az a szemlélet, hogy a munkatárs érték, fejlesztése és jólléte pedig megtérülő befektetés a vállalatok számára.
Kommunikáció, konfliktuskezelés, asszertivitás, motiváció, projektmenedzsment, együttműködés-fejlesztés, vezetői önismeret. Ezeket a kulcsszavakat hallván biztosan előbb jut eszünkbe a jól ismert tréningterem, körben székekkel, flipchart táblával, esetleg egy vidéki szálloda kertje, ahol különböző játékos outdoor feladatok segítségével fejlesztheti a csapat önmagát. Szinte biztos, hogy nem asszociálunk 600 kilós lóra. Pedig ez utóbbi is izgalmas és tanulságos helyszíne a készség- és vezetőfejlesztő tréningeknek - és még csak fel sem kell ülni a hátára. Suhai Gábor az EQ-Skill Kft. alapítója és szakmai igazgatója 10 évvel ezelőtt teremtette meg a ló asszisztálta fejlesztés hazai módszertani alapjait, azóta pedig Ló Asszisztálta Tanulás Európai Szövetségének (EAHAE) hivatalos partnere.
De miért pont a lovak?
A sikeres és hatékony vezetők esetében erős önismeretre van szükség, hogy az egyéb vezetői szakmai ismereteket megfelelően használni tudják. A vezetők munkájában pedig – minél magasabb szinten áll valaki a cégben annál inkább – a szakmai feladatok helyét az „ember menedzselési” feladatok veszik át. Motiválni, irányítani kell és megmutatni azt, hogy mit is várunk el a munkatársaktól egy adott helyzetben. Ez pedig sokszor nem könnyű – és még nehezebb azért, mert kevés visszajelzés érkezik arról, hogy valójában mennyire sikerült átadni mindezt.
„Egy vezető nagyon kevés igazi visszajelzést kap munkája során” – mondja Szabados Gábor az IBM egyik vezetője, aki korábbi munkája során vett részt ilyen tréningen. „A ló semleges indikátorként funkcionál: nem fél visszajelzése következményeitől. A felettesek és a munkatársak véleménye, reakciói sokszor nem érdekmentesek, ráadásul nincsenek is mindig jelen a vezető munkája során. Ha pedig mégis, akkor is könnyű figyelmen kívül hagyni, elutasítani őket akkor, ha valamely fontos dologgal szembesítenek minket. Sokszor magányos farkasként dolgozunk és észre sem vesszük, milyen apró dolgokon múlik, hogy egyre jobbak és jobbak legyünk. A teljesítményértékelések során is sokszor inkább csak átfogó visszajelzéseket kapunk, amely nagyon hasznos ugyan, de nem feltétlenül tükrözi, hogyan működünk a hétköznapok specifikus helyzeteiben. Lovakkal dolgozni olyan, mintha tükör lenne mindenhol...a folyosón, az irodában és a tárgyalókban.” Persze senki sem tanítja a lovakat arra, hogy képesek legyenek vezetőt fejleszteni. Éppen ezért annyira tiszta a kommunikációjuk: csak azzal dolgoznak, amit evolúciósan hoznak magukkal, a mellettük dolgozó trénerek pedig segítenek megérteni és beépíteni a velük megélt tapasztalatokat.
Ha jó vagyok, ő is jó
„A ló elvárja, hogy vezessem, és ha ezt nem jól teszem, akkor nem jön utánam, ez ennyire egyszerű. A visszajelzéseit nem torzítja semmiféle viselkedési norma, vagy megfelelési vágy. Megértettem, hogy fel kell térképeznem a vezetői eszköztáramat, rugalmasan és hatékonyan kell alkalmaznom azokat a dolgokat, amelyek megtalálhatók benne. És ez egy lényeges dolog nem csak a lovardában, hanem a munkahelyemen, sőt a magánéletemben is” – mondja Szabados Gábor.
Ugyanakkor amellett, hogy önmagunkkal teljesen tisztába kell jönnünk ahhoz, hogy irányítani tudjuk a 600 kilós állatot, fontos tapasztalat, hogy nem megyünk sokra, ha nem alkalmazkodunk annak személyiségéhez. A határozottság és tiszta cél kép alap, az együttműködés módszere viszont változatos kell, hogy legyen. És nem a vezető, hanem a vezetett igényeihez kell alkalmazkodnia.