A felmérés szerint növekszik az Európai Unióba (EU) vetett bizalom és majdnem többségbe kerültek azok is, akik saját országuk gazdasági helyzetével kapcsolatban is derűlátók. Ezenfelül tizenegy nem uniós országban - amelyekben először került sor az uniós bizottság Eurobarométer-felmérésére - a válaszadók többsége arról számol be, hogy pozitívan látja az EU-t.
Mint írták, az európaiak többsége - 56 százaléka - derülátó az EU jövőjét illetően, ami 6 százalékpontos emelkedést jelent 2016 ősze óta. A legjelentősebb növekedést Franciaországban (55 százalék, +14 százalékpont tavaly ősz óta), Dániában (70 százalék, +13 százalékpont) és Portugáliában (64 százalék, +10 százalékpont) lehet megfigyelni.
Az EU-ba vetett bizalom továbbra is nő, jelenleg 42 százalékos (2016 őszén 36 százalék, 2015 őszén 32 százalék volt). A legerőteljesebben Franciaországban (41 százalék), valamint Dániában (56 százalék) és Észtországban (55 százalék) és Németországban (47 százalék) növekedett.
Az európaiak 40 százalékában pozitív kép él az EU-ról (+5 százalékpont 2016 ősze óta), méghozzá úgy, hogy a pozitív képről beszámoló válaszadók száma 24 tagállamban növekedett, különösen Franciaországban, Dániában és Luxemburgban.
Mint írták, az európaiaknak közel a fele úgy gondolja, hogy nemzeti gazdaságuk jelenlegi helyzete "jó" (46 százalék, +5 százalékpont 2016 ősze óta). Ez az arány az elmúlt években jelentősen nőtt (+20 ponttal 2013 tavasza óta, +26 ponttal 2009 tavasza óta).
Noha változatlanul nagyok a tagállamok közötti különbségek, a nemzeti gazdaság helyzetének pozitív értékelése egyre nagyobb teret nyert 22 tagállamban, különösen Finnországban (59 százalék), Portugáliában (33 százalék), Belgiumban (60 százalék) és Magyarországon (41 százalék).
Az euróövezetben a válaszadók közel háromnegyede támogatja az eurót (73 százalék), ami 2004 ősze óta a legmagasabb arány. Hat országban (Szlovákiában, Németországban, Észtországban, Írországban, Szlovéniában és Luxemburgban) átlagot meghaladó módon, a válaszadók legalább 80 százaléka támogatja az eurót.
Ami az EU előtt álló aktuális kihívásokat illeti, a válaszadók most első helyen a terrorizmust említik (44 százalék, +12 százalékpont 2016 ősze óta). 21 tagállamban vélik úgy, hogy a terrorizmus a legaggasztóbb probléma az EU számára. Portugália és Svédország kivételével minden országban a terrorizmust és a bevándorlást említik a legnagyobb kihívásként.
A bevándorlás, ami 2015 tavasza óta a legaggasztóbb jelenségek közé tartozott, most a második helyre szorult (38 százalék, -7 százalékpont), de messze megelőzi a gazdasági helyzet miatt érzett aggodalmat (18 százalék, -2 százalékpont), a tagállamok államháztartásának állapotát (17 százalék, nem változott) és a munkanélküliséget is (15 százalék, -1 százalékpont).
Ezek az országok a világ lakosságának 49 százalékát, a világ GDP-jének pedig 61 százalékát képviselik. Közülük a három legnépesebb országban (Kína, India és az USA), a válaszadók legalább háromnegyede pozitívan tekint az unióra.
A felmérés által érintett legtöbb országban a válaszadók pozitívan látják az EU-t: Brazíliában 94 százalék, Kínában 84 százalék, Indiában 83 százalék, Japánban 76 százalék, Kanadában 79 százalék, az USA-ban 75 százalék, Ausztráliában 67 százalék és Törökországban 54 százalék. Ugyanakkor az EU-hoz közelebb elhelyezkedő országokban (Oroszország, Norvégia és Svájc) a válaszadók inkább vegyes érzelmekkel tekintenek az EU-ra (43 százalék és 46 százalék közötti arányban van pozitív képük az unióról).
A felmérés azt is megmutatta, hogy az érintett országokban az EU-t általában úgy tekintik, mint "a stabilitás szigetét a bizonytalan világban" - jelentős különbségekkel, hiszen Indiában 82 százalék, míg Törökországban 49 százalék gondolta így -, kivéve Oroszországot, ahol csupán 33 százalék osztja ezt a véleményt, 61 százalék pedig pont az ellenkezőjét vallja.
