Nemcsak a gyengébb fizetés miatt mennek Nyugatra a magyar munkavállalók, depressziós a munkahelyek légköre
Nem fest túl jó képet a magyar munkavállalók elégedettségéről egy friss kutatás: alig 12 százalék érzi úgy, hogy minden szempontból jó helyen van a munkahelyén, a kisebb városokban élők között az átlagosnál is többen elégedetlenek és a dolgozók alig egyharmada tudja megvalósítani a munka-magánélet egyensúlyt.
Tudjon meg mindent az EU vadonatúj Omnibus-csomagjáról, a szabályozás aktualitásairól, az MNB elvárásairól!
Hallgasson meg tapasztalt cégvezetőket az ESG-kihívások leküzdéséről!
Inspirálódjon, networkingeljen és szerezzen versenyelőnyt a fenntarthatóság terén!
Klasszis Talks & Wine Fenntarthatóság – 2025. február 26. Budapest
A CIB Bank megbízásából készített reprezentatív felmérésben arra keresték a választ, mennyire vannak helyükön a magyar munkavállalók. A pénzintézet szerint ugyanis fontos, hogy minél többen tegyék fel maguknak a munkahelyük vonatkozásában is azt a kérdést, valóban a helyükön vannak-e.
Elvileg közös érdek, hogy a munkaadó és a munkavállaló is jól érezze magát Fotó: Everypixel.com
A biztonság a legfontosabb pozitívum
A kutatásban rákérdeztek a „jó munkahely” olyan összetevőire, mint a biztonság, a tanulás, az önmegvalósítás, a munka-magánélet egyensúlya, a közösséghez tartozás és az elismerés. A jelenlegi munkahelyükkel kapcsolatban a legtöbben azt tartják a legfontosabb pozitívumnak, hogy biztonságban érzik magukat és kiszámítható a környezet, amiben dolgoznak, ám ezt is csak 37 százalék gondolja így, a munka és a magánélet egyensúlyát pedig az emberek alig egyharmada érzi megvalósíthatónak.
A kutatás érdekességei közé tartozik, hogy kimagasló arányban érzik biztonságban magukat a középfokú végzettségűek (45 százalék) és a vármegyeszékhelyen élők (51 százalék). Kellő mértékű elismerést és megbecsülést a középfokú végzettségűek kapnak kiemelkedő arányban (34 százalék), míg, ha a kor szerinti elosztás nézzük, akkor azt látjuk, hogy figyelemreméltóan kevés jut az elismerésből a 40 – 59 korosztálynak (23 százalék). A kisebb vidéki városokban élőkre igaz a leginkább (28 százalék), hogy egyik megadott szempontból sem értékelik kedvezően a munkahelyüket.
Stresszes fővárosiak
A munkavállalók jelentős többsége a munkahelyi stressz ellenére meg tudja őrizni a mentális egészségét a munkahelyén (22 százalékuk teljes mértékben, 48 százalék többnyire), ugyanakkor a válaszadók 9 százaléka komoly problémákról számolt be ezen a téren. A kutatásból kiderül, hogy a különböző korosztályok eltérően érzékelik, kezelik a stresszt: a 40–59 évesekre jellemző legmagasabb arányban, hogy maradéktalanul jól megbirkóznak a nehézségekkel, a legkevésbé pedig a 18–39 évesekre: a fiatalok közel ötöde gyakran érzi úgy, hogy túl nagy a nyomás, nehezen tartja fenn a lelki egyensúlyát. Az is figyelemre méltó adat, hogy a végzettség és a lakóhely szerint is nagy különbség van abban, lelkileg mennyire érezzük egészségesnek a munkahelyünket: az alapfokú végzettségűek körében találjuk legmagasabb arányban (27 százalék) azokat, akik teljesen kiegyensúlyozottak, és a felsőfokú végzettségűek közül válaszolták a legtöbben (15 százalék), hogy nagyon nehéz megőrizniük a mentális egészségüket. A budapestiek körében feltűnően sokan (27 százalék) gyakran érzik úgy, hogy túl nagy nyomás nehezedik rájuk.