2017 első hét hónapjában a leggyorsabban, alig pár nap alatt leginkább Budapest belvárosában, 20 millió forintnál nem drágább, minimum egy szobás, gáz konvektoros lakások keltek el.
A lezárt tranzakciók közül a leghosszabb ideje vevőre váró ingatlan egy XVII. kerületi 165 négyzetméteres családi ház, amelyet 39 millióért hirdettek meg. Ezért az összegért már belváros legkedveltebb részein is vásárolható ingatlan. Vidéken is akadt példa nehezen eladható ingatlanra: jó állapotú, gázfűtéses, háromszobás bagi családi ház, amelyet kevesebb mint tíz millió forintért hirdetett a tulajdonosa, úgy mint Győr agglomerációjában található 5,5 millióért elkelt másfélszobás megújuló energiával működő családi házra is. Mindkettőt közel 3 évig árulták.
Csökkenő értékesítési idő
Míg 2013-ban a használt társasházi tégla lakások átlagos értékesítési ideje országosan 150-170 napot vett igénybe (Budapesten csak 123 napot), 2015-ben pedig az érték 102-108 napra csökkent (Budapesten 83 napra). Ehhez képest 2016-ban, ha kis mértékben is, de emelkedés volt tapasztalható az átlagos értékesítési időben, ami összefügg a jelentős áremelkedéssel is.
2017 első hét hónapjában a használt téglaépítésű társasházi lakások átlagos értékesítési ideje 102 nap, fővároson kívül 105 nap, ezen belül a nyugati országrészben 108 nap, a keletiben 103 nap volt. Budapesten az átlagos értékesítési idő 100 nap, Pest megyében 94 nap.
2017 első hét hónapjában a panellakásoknál országosan, átlagosan 74 nap, fővároson kívül 75 nap, ezen belül a nyugati országrészben 75 , a keletiben 76 nap volt az eladási idő. Budapesten 72, Pest megyében 66 nap.
A családi házak értékesítési ideje még mindig bő félév, átlagosan 192 nap, ami tavalyhoz képest négy nappal kevesebb és a fővároson kívül mindenhol tovább csökkent az idei évben. A fővárosban a legrövidebb az értékesítési idő 174 nap. A nyugati országrészben 189, míg Pest megyében és Kelet Magyarországon közel 200 nap ez az érték.
Továbbra is rohamosan drágul
Az első félév értékesítési adatai alapján a megyei jogú városokban és fővárosban lévő használt téglaépítésű társasházi lakások fajlagos áraiban a tavalyi év azonos időszakában tapasztalt átlagos 20-30 százalékos áremelkedéshez képest enyhébb, 10-20 százalékos növekedés volt, sőt több városban stagnáltak, vagy kis mértékben csökkentek az átlagárak. Míg egy évvel ezelőtt a legnagyobb mértékben dráguló V., a VII., a VIII. és a IX. kerületben 40 százalékkal, vagy azt meghaladó mértékben emelkedtek a lakásárak (az előző év azonos időszakához képest), addig 2017 első félévében az V. kerületi eladásoknál lényegében a tavalyi árszinten történtek tranzakciók, a VII. kerületben az árváltozás 4%, a VIII., IX. kerületben 14-18% volt.
A pesti oldalon idén a legnagyobb mértékben a külső kerületekben nőtt az értékesített lakások átlagos négyzetméterára: a X. kerületben 22%, a XVI. kerületben 21,5%, a XVII. kerületben közel 24%-kal 2016 első félévéhez képest. A budai kerületekben a tavalyi 20-30 százalékhoz képest idén csak 4-15 százalékot drágultak a használt társasházi lakások. A vidéki városok többségét elérte a drágulási hullám, Győrben és Miskolcon 10%, míg Kecskeméten és Székesfehérváron 30% körüli árnövekedést regisztrált az Otthon Centrum az idei és az előző év első félévében értékesített lakások fajlagos átlagáraiban. Debrecenben viszont mindössze 2% volt a különbség, ami az árak stabilizálódását jelzi az ország második legnépesebb városában.
Az idei év első félévében regisztrált átlagos egy négyzetméterre vetített társasházi tégla lakások árainál is hasonló törések figyelhetőek meg. Az V. kerületben majdnem 800 ezer Ft/m2 az átlagár, míg 550 ezer Ft/m2 a főváros VI. kerületében, valamint Budán az I., II. és XII. -ban. A főváros többi részén 350-480 ezer Ft/m2 árfekvés a mértékadó, aminél néhány közlekedésileg, közbiztonságilag periférián lévő kerületben tapasztalhatóak alacsonyabb árak. Legolcsóbban a XX. és XXI. kerületben jutunk lakáshoz 305-310 ezer Ft/m2-ért. Ezzel szemben a vidéki városokban kapható használt társasházak árai nem emelkedtek 300 ezer Ft/m2 fölé, egyedül Sopronban regisztrált az Otthon Centrum közel 330 ezres átlag négyzetméterárat idén. Győrben, Debrecenben, Kecskeméten 270-290 ezer Ft/m2 körül alakultak a fajlagos átlagárak, míg Szegeden, Pécsett és Nyíregyházán az átlagár 210 – 220 ezer Ft/m2 volt. Legalacsonyabb árakat Szolnokon, Miskolcon és Nagykanizsán - 125-130 ezer Ft/m2 – mért az Otthon Centrum.
Budapesten a legolcsóbban Csepelen lehetett idén panelhez jutni. 2017 első félévében az Otthon Centrum által regisztrált átlagár 251 ezer Ft/m2 volt, a legdrágább panelek a XIII. és a XI. kerületben voltak kaphatók, itt az átlagár 360-380 ezer Ft/m2 volt. Az egy évvel ezelőttihez képest a legtöbb kerületben 10-15% áremelkedés volt tapasztalható, néhány külső – amúgy olcsónak számító – kerületben haladta meg ezt a szintet a fajlagos átlagárak növekedése, így a XVIII., XIX. és XX. kerületekben 20% vagy azt meghaladó volt az árnövekedés.
Vidéken 150 – 250 ezer Ft/m2 között szórnak a panelek négyzetméterárai, jellemzően 10-15 százalékkal haladják meg a tavalyi hasonló időszakban mért árszintet. A legolcsóbban Miskolcon és Szolnokon, a Dunától nyugatra pedig Nagykanizsán, 125 – 130 ezer Ft/m2 áron. 200 ezer Ft/m2 alatt maradtak az átlagárak Nyíregyházán, Szegeden, Szekszárdon és Tatabányán. A legdrágább városok a panellakások kategóriájában Sopron, Győr, Székesfehérvár, ahol a külső pesti kerületekben megszokott árak érvényesültek.
Vidéken Győrben, Sopronban, Székesfehérváron és Nyíregyházán tapasztalt 20 százalékot meghaladó átlag-négyzetméterár növekedést az Otthon Centrum. 100 – 200 ezer Ft/m2 négyzetméteráron az ország legtöbb városában már lehet családi házat venni, Győrben, Székesfehérváron és Debrecenben ennél 10-40 ezer forinttal magasabb volt az átlagár, Sopronban kifejezetten magas, 300 ezer Ft/m2-t meghaladta az értékesített házak átlagos négyzetméterára. A legolcsóbb 100 ezer forint körüli átlagár Salgótarján és Hódmezővásárhelyen volt tapasztalható.
Címlapkép: Habitat for Humanity
