A magyar gyerekek negyedét éri online zaklatás

2018. szeptember 13. csütörtök - 18:09 / kfarkas
  •    

Megdöbbentő adatokra derült fény a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság reprezentatív kutatásából. A magyar gyerekek – különösen a lányok – negyedét éri online zaklatás. Ennek fényében elgondolkodtató, hogy a szülők egy jelentős részét különösebben nem izgatja, mibe fut a gyerek a neten.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság(NMHH) augusztusban mutatta be a 7-16 éves gyerekek körében végzett reprezentatív felmérését. Mivel a gyermekek jelenléte, viselkedése az „újmédiás” közegben sokféle aggodalmat váltott ki az elmúlt években, ezért az NMHH gyermekvédelmi és edukációs tevékenységének támogatása érdekében kétezer, 7 és 16 év közötti gyermekkel és szüleikkel készíttetett nagymintás, reprezentatív kérdőíves kutatást a médiafogyasztásról és az új médiához kapcsolódó családi attitűdökről.

A kutatásból kiderül, hogy már a 7-8 évesek 14 százalékának van mobiltelefonja, a 9-10 éves korosztályban pedig már a gyerekek felének. A teljes korosztály 88 százalékának okoseszköze, vagyis netezésre alkalmas készüléke van. És használják is: a korosztály 70 százaléka használja internetezésre a készülékét. (Csak a mozgóképes tartalmak megtekintése visszafogottabb a gyerekek körében, ám ez valószínűleg csak azért, mert 78 százalékuk feltöltőkártyás előfizetéssel rendelkezik, és csak az összes okoseszköz 36 százalékához tartozik külön mobilinternetes csomag is.)

Forrás: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság

Forrás: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság

Ez is lehet az egyik oka annak, hogy a magyar gyerekek különösen korán csatlakoznak a közösségi médiához: 19 százalékuknak már 9-10 éves korában van profilja, regisztrációjuk pillanatában pedig átlagosan 11,5 évesek, vagyis másfél évvel fiatalabbak a hivatalos regisztrációs korhatárnál (13 év). A közösségi médiában a gyerekek itthon is keresik a privát, az ellenőrző felnőtt tekintettől távolibb teret, hiszen a szülők mintegy 17 százaléka egyáltalán nincs jelen ezeken a felületeken, negyedük pedig csak olyan oldalon van fent, ahol nem ismerőse a gyermekének, így közösségi tevékenységére semmilyen rálátása nincs.

Forrás: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság

Forrás: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság

De a kontroll egyébként sem jellemző a magyar szülőkre: a családok kevesebb, mint felében vannak valamilyen szabályok illetve feltételek azzal kapcsolatban, hogy a gyermekek a saját használatú mobilkészülékükkel mit csinálnak. A szabályozás illetve az ellenőrzés meglétét vagy hiányát alapvetően a gyermek életkora határozza meg. Az idősebbek esetében (14 év felett) ilyen szabályok és fékek már általában nincsenek.

A szabályok és fékek is általában pénzügyi jellegűek, a legelterjedtebb egy olyan felső korlát, amely beszabályozza, hogy hogy anyagilag mennyit lehet a mobilhasználatra fordítani. Általános tilalom, hogy a gyermek nem hívhat emelt díjas számot, s az is gyakori, hogy a szülő meghatározza, hogy kikkel mobilozhat a gyermek. Az viszont csak az összes család negyedénél van megtiltva, hogy a gyerek mobilinternetet használjon, a harmaduk figyel csak arra, hogy milyen személyes információkat, (tartózkodási hely, lakcím, életkor stb.) oszthat meg a különféle felületeken, vagy alkalmazások regisztrációjánál. A felnőtt tartalmakat a családok 90 százalékában nem szűrik a gyerek mobilján, de nagyobb részt (54%) ott sincs érvényben az azokkal kapcsolatos szabályozás, ahol a gyerekek nem mobileszközről neteznek. Minél újabb egy platform, annál kevesebb eszközzel élnek a szülők a szabályozásban és ellenőrzésben.

A netbiztonsággal kapcsolatos tájékozottságban a kutatás lesújtó tanácstalanságot mutatott a szülők és a gyerekek között is: a szülők 27 százaléka saját bevallása szerint sehonnan sem tájékozódik ebben a témában. 19 százalékuk magától a gyermektől próbál ismereteket szerezni, miközben a gyermekek 82 százaléka a szülőktől várja az információt.

Forrás: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság

Forrás: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság

A gyermekek felügyelete is ehhez igazodik: a legelterjedtebb ellenőrzés, hogy a szülő megkérdezi a gyermeket, hogy mit csinál. De még ez is a családoknak csak a 45 százalékában fordul elő. Csak az összes család harmadában fordul elő hogy mielőtt a gyerek internetezni kezdene, megbeszélik, hogy mire ügyeljen, mit fog csinálni. A böngészési előzményeket csak a szülők 24 százaléka ellenőrzi, míg a tartalomszűrést csak 12 százalék aktiválja, annak ellenére, hogy az összes megkérdezett szülő 74 százaléka ismeri ezt a funkciót.

A funkciókat azért nem használják, mert a szülők bíznak abban, hogy gyermekük nem fog rosszat csinálni, tud vigyázni magára az online térben. A személyes megbeszéléseknek is nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a szülők, ezt mintegy a nevelés részének tekintik. Az adatok elég egyértelmű képet mutatnak: szinte teljes a konszenzus a szülők körében, hogy gyermekük az internetet biztonságosan használja. A gyermek életkorának emelkedésével párhuzamosan ez a vélemény még dominánsabb is. Jellemzően többen aggódnak amiatt, hogy a gyerek túl sokat internetezik (19%) mint amiatt, hogy extrém nézeteket propagáló tartalmak lehetnek rá hatással (8 százalék).

Forrás: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság

Forrás: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság

Nem csoda, hogy ilyen körülmények között a gyermekek a zaklatók és gyűlöletkeltők célpontjaivá válnak. A kutatás szerint a gyerekek közel negyede látott olyan tartalmat az elmúlt egy évben, amely egy csoport ellen keltett gyűlöletet származása, bőrszíne, szexuális orientációja miatt, a 15-16 éveseknek egyenesen 37% százaléka tapasztalt ilyesmit, de a 11-12 évesek 13 százaléka is.

Forrás: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság

Forrás: Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság

A gyerekek negyede számolt be olyan megnyilvánulásról, amit személyére irányuló zaklatásnak, megfélemlítésnek érzékelt ebben az időszakban, itt is a 15-16 évesek, közülük is a lányok voltak leginkább érintettek: 27 százalékuk. De a legfiatalabb korosztály sem érintetlen: a 7-8 éveseknél már egy százalékuk számolt be személyét érő zaklatásról.

 A teljes kutatás innen letölthető!

Az NMHH felmérésének demográfiai karaktere
  • A vizsgált korosztály életkorilag elsősorban az általános iskolai képzéshez tartozik: a mintában szereplő gyermekek 78%-a általános iskolás. A többiek középiskolai képzéshez kapcsolódó intézményben tanulnak (gimnázium: 9%, szakgimnázium: 7%, szakközépiskola (szakiskola): 4%.) Néhányan még óvodások (1%), vagy már kiléptek a kötelező iskolai képzésből (1%).
  • A felmérésben szereplő gyermekek 82%-a él kétszülős családban, 18%-nyian pedig csonka (egyszülős) családban.
  • A gyermekek 47%-a olyan családban él, ahol rajtuk kívül nincs más kiskorú gyermek. 53%-nak van kiskorú testvére, 35%-nak egy, 12%-nak kettő, 6%-nak pedig három vagy több.
  • A felmérésben szereplő felnőtt válaszadók demográfiai profilja viszonylag hasonló. A válaszadók 78%-a nő (édesanya: 76%, nevelőanya: 1%, nagymama: 1%). Életkorilag a válaszadók elsősorban a 30-50-es korosztályból rekrutálódnak (90%).
  • Az országos reprezentatív mintának köszönhetően egyéb jellemzők alapján (a válaszadó felnőttek iskolázottsági szintje, gazdasági aktivitása, anyagi-jövedelmi helyzete, stb.) a minta az elvárásoknak megfelelően rétegzett, strukturált.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor