Tévéshow-ban vitatkozna a tudósokkal Trump ökopolitikusa

2017. július 28. péntek - 19:01 / KlimaBlogger
  •    

Persze a tévévita is elterelő hadművelet. Hogy hangot adjanak a kételkedőknek, holott a tudományos közösségben gyakorlatilag konszenzus van arról, hogy a klímaváltozást emberi tevékenység, vagyis a fosszilis energiahordozók elégetése okozza.

Donald Trump mindig ingatag talajon állt, ha a tényszerűségről volt szó. Kedvenc vesszőparipája a „fake news”, vagyis hamis híreknek titulálja a sajtó róla szóló állításait. A Környezetvédelmi Hatóság (EPA) szabályozásait fellazító, a Barack Obama zöld törvénycsomagja után dereguláló EPA-vezér, Scott Pruitt azt nyilatkozta a Reuters hírügynökségnek, hogy szeretne nyílt vitát látni a médiában a klimatológusok között. A fejében vette, hogy az EPA nyílt vitaprogramot indít klímatudósok részvételével, melyet akár tévés sugárzás céljából is rögzítenének.

A világon minden valamirevaló tudományos akadémia és kutatóintézet kimondta már, hogy a klímaváltozás emberi eredetű. A Trump-adminisztráció célja ezzel a nyílt vitával nyilvánvalóan az, hogy erősítse a klímaszkeptikusok hangját, illetve fenntartsa a klímaváltozást tagadó áltudósok jelenlétét a társadalmi közbeszédben. Pruitt persze már felvetésében is szkepticizmust érzékeltet: „Sok kérdés van, amit még nem tettek fel, és nem válaszoltak meg” a klímaváltozásról.

Szerinte a műsorban kihívások elé kellene állítani a tudósokat, hogy bizonyítsák, az éghajlatváltozás valóban komoly probléma. Vagyis a tudósoknak meg kéne védeniük az igazukat az ellenvetések tüzében. Pedig minden épeszű ember ellenkező előfeltevéssel indulna: a klímatagadókat kellene defenzív üzemmódba kapcsolni. Bizonyítsák be ők az elismert klímatudósokkal állításaival szemben, hogy az éghajlatváltozás bagatellizálható folyamat, sőt akár nem is létezik.

Scott Pruitt, Trump ökológiai jobbkeze. (fotó: flickr/Gage Skidmore)

Scott Pruitt, Trump ökológiai jobbkeze
Fotó: flickr/Gage Skidmore

A program könnyen azt a hatást szolgálhatja, hogy belekössön a tudósokba, megkérdőjelezze a hozzáértésüket, az adataik valóságosságát, valamint elbizonytalanítsa az egyszerű embereket, akik nézőként kapcsolódnak be: talán nem is igaz ez az egész klímaváltozás-mizéria. Igazából a Reuters újságírója vetette fel, hogy vajon tévés fogyasztásra szánná-e a diskurzust, amire Pruitt lelkesen fejtegette, hogy igen, mert az „amerikai embereket nagyon érdekelné” a téma.

Kritizálják a zöldek az új klímatörvényt
Új klímatörvény léptetett életbe Jerry Brown kaliforniai kormányzó, aki Trump elkötelezettsége híján Barack Obama utódjának pozicionálja magát, mint a klímapolitikai globális alakja. De környezetvédők szerint sok a kiskapu és az engedmény benne. Ezek áttekintése tanulságos lehet más országok számára is az éghajlatvédelemben.

A vita ötletét Pruitt a saját állítása szerint onnan szedte, hogy két glosszát olvasott a The Wall Street Journal és a The New York Times hasábjain áprilisban. Az előbbiben Steve Koonin azt javasolta, hogy a klímapolitikában át kellene venni a biztonságpolitika piros csapat–kék csapat metodologiáját (úgy tesztelik egy feltevés valóságértékét, hogy a piros csapat támadja az intézményt, illetve a védeni szándékozott entitást, kiderítve, hogy mekkora a védelmi készültség és a sérülékenység), mert közel sem biztos, hogy a klímaváltozás megfellebbezhetetlen, megkérdőjelezhetetlen igazság.

Pruitt nem kötötte a Reuters tudósítójának orrára, vajon milyen kritériumok alapján választanák ki a résztvevőket, milyen tudományos előmenetellel kell rendelkezniük azoknak, akik megszólalhatnak, de afelől nem férhet kétség, hogy néhány kétes tudományos hitelű klímatagadót is bejuttatna a vitába. Pruitt jelöltségét csak kis többséggel hagyta jóvá az illetékes szenátusi bizottság az EPA élére, amiben része lehetett annak, hogy nyíltan kifejtette, kételyei vannak az éghajlatváltozás folyamatát illetően. Mivel azt ő is nyilván felismerte, hogy teljes klímatagadóként tulajdonképpen hülyét csinálna magából a világ közvéleménye előtt, de úgy azért igyekszik aláásni a tudományos kérdést, hogy a következő kételyeket hangoztatja:

  • „Nem vagyok biztos benne, valóban akkora probléma-e a klímaváltozás, mint ahogy sokan tartják.”
  • „Valójában mennyivel járulunk hozzá?”
  • „Hogyan mérhetjük ezt pontosan?”
  • „És egyáltalán fenntarthatatlan úton vagyunk?”
  • „Tényleg a létünket fenyegeti?”

Ez a ködösítés vagy inkább megkérdőjelezés persze egy érdeket szolgál csak: ésszerűnek láttatni azt, hogy Trumpék deregulálják az ipart. Értelmes dolognak láttatni azt, hogy szerintük nincs szükség szigorú környezetvédelmi szabályozásra.

Kinevezését nem fogadták kitörő örömmel (fotó: Flickr/Lorie Shaull)

Kinevezését nem fogadták kitörő örömmel
Fotó: Flickr/Lorie Shaull

Amióta Trump bekerült a Fehér Házba és Pruitt az ePA élére – habár a legújabb sajtóértesülések szerint a tavasz felét úgy töltötte, hogy be sem tette lábát az intézmény központjába –, szinte csákánnyal igyekeznek kivájni az Obama-féle zöld szabályozások sarokköveit.

Pruittnak már elég sok van a rovásán. Nem csak arról híres, hogy Trump új miniszterei – pontosabban államtitkárai – és hivatalvezetői közül az egyik legaktívabb, aki máris nekilátott, hogy hatálytalanítson közel kéttucatnyi jogszabályt. A másik nagy vétke az, hogy ő volt az egyik fő hangadó a Fehér Házban amellett, hogy Amerikának ki kell lépni a párizsi klímaegyezményből, holott a külügyminiszter Rex Tillerson, valamint a tanácsadóként szerződtetett Ivanka Trump és férje, Jared Kushner is a maradás mellett érveltek a kabinetüléseken.

A tüntetők ellenérvei: Pruitt az olajlobbi embere. (fotó: flickr/Victoria Pickering)

A tüntetők ellenérvei: Pruitt az olajlobbi embere.
Fotó: flickr/Victoria Pickering

A kilépésről ezt mondta a hírügynökségnek: „Nincs miért szabadkoznunk. Ez a döntés bátorságot és állhatatosságot mutatott, és jól jelezte az »Amerika elsőként« stratégiát.”

Az amerikai kormány Obama elnöksége alatt 2009-ben tette magáévá azt az axiómát, hogy a klímaváltozást emberi tevékenység okozza, s a globális felmelegedés egyúttal veszélyezteti az emberiség fennmaradását. Ezen a definíción alapult Obama klímapolitikája és az ENSZ égisze alatt megalkotott párizsi klímaegyezmény is.

Beszólt Trumpnak a kormányzati szakértő: több megújuló energia kell!
Trump korábban azt mondta, hogy a megújuló energiák időnként destabilizálják az áramhálózatot, mert a térnyerésük miatt sok szénerőművet zártak be. Egy távozó tisztségviselő azonban ellentmondott neki. Nyilvánosan. Amire tapsvihart aratott. Egy olyan konferencián, ahol Trump szénbarát energiaminisztere is előadást tartott.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor