Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának Környezetvédelmi Ellenőrző Központja (UNEP-WCMC) jelentést adott ki a Cambridge Institute for Sustainability Leadershippel, a Fauna & Flora Internationallel és a University of East Angliával együtt arról, mennyire érintettek a magánszektor szereplőinek ellátási láncai a beporzás folyamatában, pontosabban a beporzó méhek tevékenységében. Hát nagyon. Csak ezt kevesen tudják e cégek közül.
Mint ahogy a jelentésből kiderült, a közel három tucat megvizsgált világvállalat többsége nem igazán tudja, a méhpopuláció megcsappanása milyen konkrét veszélyeket jelentene a nyersanyagbeszerzésükre nézve. Pedig a nyersanyaghiányon túl a növények gyengülő minősége is valós veszély. A vizsgált cégeknek kevesebb, mint a fele tudja, hogy mely nyersanyaguk függ beporzástól, vagyis melyek védelmét kellene prioritásként kezelniük.
A vizsgálatban olyan ismert márkák szerepeltek, mint a Mars, a The Body Shop, vagy a PepsiCo.
Az élelmiszeripar és a kozmetikai ipar 15 legfontosabb beporzott növénye között van a kakaóbab, a kiwi, a sárgadinnye és a vanília. Mindegyiküknél fenáll a veszély, hogy a beporzó méhek populációjának csökkenése miatt e növényekből kevesebbet használhat fel a két említett szektor. A legnagyobb veszélyben egyébként a kakaóbab van. (A jelentés nem vizsgálta a bioüzemanyaggyártás és a ruhaipar ellátási láncában szereplő növényeket.)
A jelentés készítői szerint a tanúsítványt adó programok, mint amilyen például a fakitermelést vagy az olajpálma-termesztést szabályozza és az ebben utazó cégeket tereli a fenntartható praktikák felé szintén szükséges lenne a méhek és a beporzó tevékenység óvása érdekében. Az ilyen programokban akkor kapnának jó besorolást a cégek, ha csökkentenék a növényvédőszerek használatát és elősegítenék az ökoszisztémák rehabilitációját, megőrzését. Ilyen minősítési programok keretében lehetne pallérozni a céges best practice-eket, s követendő példákat kínálni más cégek számára is. Az ENSZ Környezetvédelmi Programja e célra hozta létre a Partnership for Pollinators nevű programját, melynek elsődleges célja az együttműködés a piaci szereplőkkel.
De ha visszaesés is mutatkozna az élelmiszeripar által igényelt nyersanyagokban és a beporzást végző méhpopuláció létszámában, van B-terv. A Walmart benyújtott egy szabadalmi kérelmet Amerikában, mely szerint robotokkal oldaná meg a beporzást. A virágport szállító robotméhek önvezetők üzemmódban működnének -akárcsak az önvezető autók-, szenzorokkal és kamerákkal lennének ellátva, hogy ezek segítségével ismerjék fel a megporzandó növényeket.
Akár egy sci-fiből is vehetnénk az ötletet, de ez bizony a valóság. Illetve a közeljövő. A Walmart nyilvánvalóan nagyobb kontrollt akar a beszállítói hálózatában zajló folyamatok felett, ezért drónokkal -robotméhekkel- oldaná meg a növények beporzását, hogy így csökkentse a méhpopuláció csökkenéséből eredő veszélyeket. Az ötlet egyébként nem teljesen újszerű. A Harvard University fejlesztői 2013-ban álltak elő a RoboBees, vagyis a "robotméhek" prototípusaival. A Walmart drónméhe annyiban jobb, hogy a Harvard robotjától eltérően ez már nemcsak önjáró, hanem távirányítással is vezérelhető. Az amerikai áruházlánc öt másik szabadalmi kérelmet is benyújtott az illetékes hivatalhoz. Ezek a tervek olyan drónokra is vonatkoznak, melyek a növények egészségét monitoroznák és a kórokozókat (bogarakat) is detektálnák.
(CB Insights, Sustainable Brands, Business Insider)
