Mást akar John Kerry és Francois Hollande a párizsi klímacsúcstól

2015. december 01. kedd - 14:01 / klímablog
  •  
  • Előfizetés

Törvényileg kötelező vagy önkéntes emissziócsökkentés? Az előbbit akarta a koppenhágai klímacsúcs is, de csak az utóbbi lett belőle. Obamáék klímavédelmet akarnak, de nem jogilag kötelező érvényű kibocsátás-csökkentési célokat. A dolog hátterében egy politikai és jogi trükk áll.

John Kerry, a klímatológiailag progresszív Obama-adminisztráció külügyminisztere a Financial Times-nak adott interjújában azt mondta, hogy véleménye szerint a párizsi klímacsúcs nem fog törvényileg kötelező érvényű globális klímaegyezményt eredményezni. Vagyis az egyes országok emissziócsökkentési vállalásai önkéntesek maradnak.

Francois Hollande francia államfő ezt rendkívül rossz eredménynek tartaná, mert “ha a megállapodás törvényileg nem kötelező, akkor nincs megállapodás”, hozzátéve, hogy így lehetetlen lesz majd megbizonyosodni arról, hogy az országok valóban betartották-e az ígéreteiket.

A kék bolygó harcosa kék háttér előtt: Francois Hollande francia államfő
(kép: wikipedia)

Kerry megjegyzésének hátterében az állhat, hogy a washingtoni Szenátus kétharmados többsége kell ahhoz, életbe léptethessenek egy kötelező érvényű emisszió-csökkentési vállalást, mint jogszabályt az USA-ban.

Ahhoz, hogy Kerry és más tisztségviselők átlépjenek a Szenátuson, a megállapodásnak nem szabad nemzetközi egyezménynek (treaty) minősülnie az amerikai jogrend szerint, írta a The New York Times.

A klímakonferencia november 30-i nyitónapján majdnem 150 ország állam- vagy kormányfője szólal fel, köztük Barack Obama amerikai, Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök, valamint Angela Merkel német kancellár és Áder János, magyar kormányfő.  A december 11-ig tartó találkozó célja, hogy a világ országai most először globális klímavédelmi egyezményt írjanak alá annak érdekében, hogy a Föld légkörének felmelegedését két Celsius-fokban maximálják az iparosodás előtti mértékhez képest. Az országok által az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére tett önkéntes felajánlásokkal párhuzamosan a megállapodás általános és kötelező érvényű keretet teremt a következő 20-30 évre, és a 2020-ban lejáró kiotói egyezményt váltja fel.

Fejlesztenek is
Az ENSZ 193 tagországa augusztusban állapodott meg a következő 15 évre szóló -2030-ig tartó időszak- fejlesztési céljait illetően, melyek részben kiterjednek a klímaváltozás kihívásaira.
A 17 megfogalmazott cél váltja fel a 2000-ben elfogadott Milleniumi Fejlesztési Célok 8 pontját. A program évi 3300 és 4500 milliárd dollárba kerülne a donorországoknak. (Összehasonlításképpen, az USA szövetségi költségvetése 3800 milliárd.)