Ahogy öregszik az ember vagy filozófus lesz vagy közgazdász - kezdte előadását Hicks-től a reciprocitásig című előadását Kerekes Sándor, a Corvinus Egyetem tanára. Mint mondta, a két féle megközelítés teljesen eltérő felfogást szül, a Föld éjszakai, kivilágított képéről az egyik fél arra asszociálna, hogy milyen nagy az árampazarlás a Föld fejlett országaiban, a másik arra, mekkora területet lehetne be bekötni az áramszolgáltatás hálózatába. Amikor a Föld népessége elérte az egymilliárd főt, újabb 130 évnek kellett eltelnie, hogy a következő milliárd megszülessen. Már a 7-9 évente nő egymilliárddal a föld népessége. A legfőbb kérdés, hogyan lehet ezt a rohamos léptekben bővülő népességet eltartani?
Egy ideális világban a bolygó lakosságának összjövedelmét szétosztva bőven ki el lehetne tartani mindenkit a Földön, de természetesen ez az egyenlőségi állapot nem áll fent, a gazdagok nem osztják szét a vagyonukat - a 2009 és 2012 közti jövedelemgyarapodás 95 százaléka a világ lakosságának mindössze 1 százalékához került.
A hagyományos kapitalizmus értékrendszere, mint például a magántulajdon szentsége a válságban és válság után egyre inkább megkérdőjeleződik: Cipruson például megadóztatták a százezer feletti bankbetéteket az ország pénzügyi egyensúlyának helyreállítása érdekében.
A Fenntarthatósági Csúcson elhangzott előadások összefoglalóit itt megtekintheti!
Az egyre növekvő népesség problematikájára egyelőre két reakció született: a születésszabályozás és a népvándorlás. Természetesen az utóbbi sokkal jellemzőbb, ahogy arra az Európai Unióban is egyre inkább kezdenek rádöbbenni. "Már ég a ház, de még megpróbálunk rendet rakni, mintha számítana, mennyire szép is a lángoló épület" - mondta Kerekes.
A kapitalizmus gazdasági fejlődésre épülő modellje egyre több kérdést vet fel. Hicks már az hetvenes években felvetette, hogy "homokot kéne szórni a gépezetbe", hogy lassuljon a gazdasági növekedés. A növekedésre való fókuszálás olyan ellentmondásokhoz vezet, mint hogy egy gyógyszergyártó ma már nagyobb reklámköltségvetéssel dolgozik, mint amennyit kutatás-fejlesztésre költ.
Nem biztos, hogy azt kell továbbra is akarni, amire eddig axiómaként tekintettünk: a profitot, a növekedést, a lehető legnagyobb hatékonyságot. Muhammad Yunus Nobel-díjas közgazdászprofesszor szerint előfordulhat, hogy "azért kell létrehoznunk egy céget, hogy munkát adjunk 30 embernek, nem azért, mert hatékony."
A gépesítés, a hatékonyság rendszere, amit létrehoztunk, 4,5 milliárd embert tett feleslegessé. A fenntarthatóság feltételeit rendszeresen csak környezet(védelm)i szempontból szokták értelmezni, pedig a társadalmi problémák sokkal sürgetőbbek.
A Fenntarthatósági Csúcsról készült összefoglalónkat itt olvashatja!