Föld Napja: a műanyagot nem lehet megenni

2018. április 22. vasárnap - 07:30 / piacesprofit.hu
  •    

Világszerte több mint 125 országban ma ünneplik a Föld Napját. Ebben az évben a műanyaghulladékok ellen emelnek szót a környezetvédők és az átlagpolgárok, és nem véletlenül: az ökoszisztéma, és mi magunk is belefulladunk a plasztikszemétbe.

Az első Föld napján, Denis Hayes amerikai egyetemista kezdeményezésére, 1970. április 22-én 25 millió amerikai emelte fel szavát a természetért. Ez a történelmi jelentőségű esemény az Egyesült Államokban – és az ország határain túl is – fontos változásokat hozott: az USA-ban szigorú törvények születtek a levegő és a vizek védelmére, új környezetvédő szervezetek alakultak, és több millió ember tért át ökológiailag érzékenyebb életvitelre. Húsz évvel később Denis Hayes és barátai, az ökológiai válság jeleit – a bioszféra pusztulását, az ipari szennyezést, az őserdők irtását, a sivatagok terjeszkedését, az üvegházhatást, az ózonlyukakat, a veszélyes hulladékokat, a túlnépesedést, a savas esőt, az óceánok szennyezettségét stb. – látva kezdeményezték, hogy az 1990-es évek a környezet évtizedeként a közös felelősségre hívják fel a figyelmet.

Ennek érdekében Denis Hayes és barátai 1989-ben Kaliforniában létrehozták a Föld Napja Nemzetközi Hírközpontot, és havonta küldtek hírlevelet a világ minden országába, hogy a városi tömegfelvonulásoktól kezdve szabadegyetemi előadásokig, faültetéstől a hulladékok újrahasznosításának megszervezéséig, a nemzetközi hírközlési rendszerek bevonásától falusi majálisokig sokféle akcióval ünnepeljék április 22-én a Föld napját a világ minden országában, a környezetbarát, fenntartható társadalom közös vágyával. Azóta globálisan immáron 48., hazánkban pedig 28. alkalommal tartjuk meg a Föld Napját, amikor mindenki figyelmét felhívjuk a környezetünk iránti felelősségünkre.

Fotó: Flickr/Bo Eide

Fotó: Flickr/Bo Eide

A Föld Napja hagyományosan egy-egy témakör köré szerveződik, ebben az évben a műanyaghulladékok okozta problémákra hívják fel a figyelmet. Nem véletlen, hogy ez a rendezvény idei sarokpontja. Mint azt korábban megírtuk, műanyaggal egyszerre szennyezünk és pocsékolunk,a  műanyag csomagolás nem szolgálja az élelmiszerekkel való takarékoskodást, éppen ellenkezőleg: tíz év alatt megkétszereződött az élelmiszer-pocsékolás és párhuzamosan nőtt a műanyagok felhasználása is, mutat rá egy tanulmány.

Megdöbbentő adatok a tengerekbe jutó plasztikszemétről
A Csendes-óceán legszépségesebb szigetei plasztikhulladékkal teli vízben tocsognak. Amit a távoli kontinenseken eldobnak a polgárok, bolygónk legszebb helyeit szennyezik el. Mert minden műanyag létezik, amit eddig legyártottak.

1950 óta párhuzamosan növekszik a kidobott élelmiszer és a műanyag csomagolás mennyisége.  2004-2014 között például évi 30 millió tonnára nőtt a szemétbe került élelmiszer, miközben ebben az időszakban 40-50 százalékkal nőtt a műanyag csomagolások száma.

A civilszervezet szakértői szerint ez a fajta csomagolás nem csökkenti, sőt, bizonyos esetekben ösztönzi a pazarlást és csak jobban károsítja a környezet. Az Unió országaiban eladott élelmiszerek 37 százaléka kerül forgalomba műanyagban – az a legnagyobb arányban használt csomagoló. Azok legnagyobb részét csak egyszer használják, azután elégetik – vagy a műanyagok a vizeket szennyezik.

Belefulladunk a műanyaghulladékba

A PET-palackokból eredő plasztikszemét felhalmozódása a tengerekben éppolyan súlyos környezeti válsággá válik, mint a klímaváltozás. 2050-re az óceánok súly szerint több műanyagot fognak tartalmazni, mint halat. A halak megeszik a plasztikot, mi pedig a halakat. Másodpercenként 20 000 italospalackot vásárolnak a világon. Ezt a hatalmas forgalmat főleg a nyugati világ táplálja: mindenki hozzászokott, hogy nem a csapvizet issza, hanem ásványvizet vásárol a boltban, s ez a vásárlási szokás átterjed a feljövő gazdaságokra. A palackgyártás növekedéséért elsősorban Kína piaca felelős, ahol többszázmillió főről beszélhetünk, akik újdonsült ásványvízfogyasztókká válnak.

Néhány beszédes adat:
  • Egy évtizede még 300 milliárd PET-italospalack fogyott éves szinten, 2016-ban viszont már 480 milliárd.
  • Ha ezt a mennyiséget összepakolnánk egy nagy halomba, félig eljutnánk rajta a Napig.
  • 2021-re az éves italos palackvásárlás eléri a 583,3 milliárd darabot, állítja az Euromonitor International új, csomagolóipari trendekről szóló jelentése.
  • A 2016-ban vásárolt PET-palackoknak csak a felét gyűjtötték be újrafelhasználásra és ezeknek is csak a 7 %-át dolgozták fel és hasznosították újra.
  • 2015-ben a kínai vásárlók 68,4 milliárd PET-palackos ásványvizet vásároltak, 2016-ban viszont már 73,8 milliárdot. Ez 5,4 milliárd palacknyi növekedést jelent mindössze egy év alatt.

A PET-palackok (PET: polietilén-tereftalát) tulajdonképpen elég jól újrahasznosítható, így hát a társadalom szégyene, hogy a palackokból oly sok végzi a tengerekben. Hogyan? Hát úgy, hogy kidobjuk a tengerparton vagy akár egy tengerparttal nem rendelkező ország valamelyik városának utcáján – például Budapesten.

Ha a plasztik darabokra törik, egy vihar után bekerül a lefolyóba, a városi vízelvezetőhálózatból pedig a folyókba, azokon keresztül végül a tengerekbe. Ezért állhatott elő az a szituáció, hogy egy-egy amerikai tagállammal megegyező méretű szemétsziget úszik a Csendes-óceánban. Amikor Oprah Winfrey megmutatta a szigetet a tévéműsorában, nagy döbbentetet keltett a globális közvéleményben.

Megbetegednek a műanyagszeméttől a korallszigetek
A korallszigeteket 11 milliárd műanyag-hulladékdarab szennyezi és betegíti. Olyan ez, mintha a korall üszkösödni kezdene. Méghozzá a plasztikhulladéktól. Pedig a korallok szén-dioxid-elnyelők, tehát kulcsfontosságúak klímajövőnk szempontjából.

Az eledelnek nézett műanyag esete a halakkal

A töredezett plasztikszemetet a halak és a madarak is eledelnek nézik, felcsipegetik, és persze meghalnak tőle. Se szeri se száma az olyan eseteknek, amikor a halak és madarak emésztőrendszerében tudósok műanyagszemetet találnak. Tehát a természetes élelmiszerláncot is veszélyezteti szemetelésünk. Az Ellen MacArthur Foundation becslése szerint évente az óceánokba kerülő műanyaghulladékból nagyjából 5-13 millió tonnát fogyasztanak el a halak, madarak és más organizmusok. 2050-re az óceánok -súly szerint- több műanyagot fognak tartalmazni, mint halat! Jose Graziano, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) munkatársa úgy fogalmazott, “szemét medencének” használjuk a tengereket.

A kidobott műanyag bumerángként már visszajutott az emberhez a táplálékláncban. A Ghenti Egyetem kutatói Belgiumban úgy taksálták, azok az emberek, akik fogyasztanak tengeri ételeket, évente nagyjából 11 000 apró műanyagdarabkát is megesznek a tengeri halakkal együtt. Ezt hívják úgy, hogy “mikroplasztik szennyezés.”

Szakértők nem győzik hangsúlyozni, hogy a plasztik nem bomlik le sikeresen a táplálékláncban. A tápláléklánc akármelyik szintjén is fogyasszák el az élőlények, toxikus anyagokat vesznek magukhoz vele, s végső soron ez a mi asztalunkon és tányérunkon végzi. Tudósok most már arról is beszélnek, hogy a műanyagszemétben lévő káros hatású anyagok a talajvizet is szennyezik.

Szegfűszeg és oregánó: ez jöhet a műanyag csomagolás helyett
Szegfűszeggel és oregánóval illatosított, ehető csomagolás védhetné az ételeinket. Amellett, hogy természetes, egy friss tanulmány szerint jobban is működik.

Fordulóponthoz érkeztünk

Az egyszer használatos műanyagok kapcsán fordulóponthoz érkeztünk. Ideje, hogy minden nagyvállalat, amely törődik a bolygó egészségével, túllépjen a puszta újrahasznosításon. Az eldobható műanyagok továbbra is riasztó mennyiségben ömlenek az óceánjainkba, tavainkba és folyóinkba. Az egyszer használatos műanyagok nem létfontosságúak. A társadalmi ellenérzés is láthatóan egyre növekszik velük szemben, hiszen ha így folytatjuk, a műanyag hulladékokkal tönkretesszük a bolygónk élővilágát. Az állampolgárok ezért azt várják, hogy ahelyett, hogy a cégvezetők kizárólag a haszonmaximalizálásra törekedjenek, tegyenek valódi lépéseket a környezet védelméért, és hagyjanak fel a felesleges műanyag csomagolóanyagok használatával – írta közleményében a Greenpeace.

„Az egyszer használatos eldobható műanyagok visszaszorítása érdekében a magyar kormánytól is intézkedéseket várunk. Gazdasági és jogi eszközöket kell alkalmazni annak érdekében, hogy radikálisan visszaszorítsuk az eldobható műanyag italos palackok használatát, és megszabaduljunk a műanyag zacskóktól” – mondta Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője.

Néhány ötlet a háztartás környezetbarátabbá tételére:
  • Gyűjtsük szelektíven a hulladékot otthon és munkahelyen!
  • Ne terheljük a lerakókat – és így környezetünket – hasznosítható anyagokkal!
  • A ruhákat, elektronikai eszközöket, használati tárgyakat ajánljuk föl másoknak, például segélyszervezeteknek, ha már nem kellenek!
  • Van, amit már nem lehet használni, de anyagában még hasznosítható. Ezeket gyűjtsük szelektíven és vigyük el egy színes kukáig!
  • A zöldhulladékokat komposztáljuk, vagy hívjuk az egyre több településen elérhető zöldjáratot!
  • A veszélyes hulladékot – ilyen az elektromos és elektronikai hulladék, a lejárt szavatosságú gyógyszer, az elem, az akkumulátor, a gumiabroncs, a fénycső – vigyük a hulladékudvarba vagy használjuk ki a gyűjtőakciók valamelyikét!
  • A használt olaj újrahasznosítható, a MOL kútjain kaphatunk üres tartályt. Ha megtöltjük, visszaveszik és felhasználják.
  • Fogyasszunk minél gyakrabban GMO-mentes és bioélelmiszert!
  • Használjunk újrahasznosított és biotermékeket!
  • Fogyasszunk tudatosan: a petpalackos termékekkel szemben részesítsük előnyben az üveget még akkor is, ha nem visszaváltható!
  • Éljen a csapvíz!
  • Gyalogoljunk, bringázzunk, használjuk a tömegközlekedést!
  • Ültessünk fát, virágot, kerti zöldséget, legyen saját fűszerkertünk!