A legtöbb energiát a háztartások használják fel a világban, mutatott rá Kárpáti József, az ÉVOSZ Könnyűszerkezet-építő Szakmai Tagozat (MAKÉSZ) elnöke a Piac & Profit 2013-as Fenntarthatósági csúcsának környezettudatos megoldásokról szóló panelbeszélgetésében. Kárpáti újításokat is felvillantott: Svédországban már olyan harminc emeletes torony építése van folyamatban, melynek szerkezete faalapú.
Évente 6700 új lakás épül hazánkban. Bár 2020-tól az EU-ban elvileg csakis olyan lakóépületeket lehet felhúzni, melyeknek nincs primér energiafogyasztása (vagyis passzív házak vagy kellő színvonalú hőszigeteléssel ellátott épületek), magyarázta Kiss Ernő, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke. Ám a hazai szabályozás mégis engedékenyebb, s azt tartja szem előtt, nehogy tönkremenjenek a piacon még így-úgy elegzisztáló, régi technológiákat alkalmazó téglagyárak, tette hozzá Kárpáti.
Alternatív energia: 15 százalékkal drágább
Még Ukrajnában is tízszer több napelem van használatban, mint nálunk, mondta Kiss Ernő. Szigeti László, a Cothec Kft. energetikai szaktanácsadója szerint a magyar energiapolitika nem favorizálja az alternatív energiaforrásokat: a gázártámogatás és a rezsicsökkentés mind a fosszilis status quót erősíti.
A Fenntarthatósági Csúcson elhangzott előadások összefoglalóját itt találja!
A hazai lakóépületekben a gázberendezések életkora zömében 18-20 év és máig tartja magát az a (meg)szokás, hogy inkább költünk többet a csempére vagy az autóra, vagyis bármire, amit a szomszéd lát, s amin irigykedhet, míg a jó kvalitású fűtőberendezéseket kispóroljuk. Szigeti azt tapasztalta, ha közös képviselőkkel vagy építkező családokkal beszél, nem egykönnyen tudja elültetni a fejekben, mik az alternatív energiákkal való élés előnyei, hiszen az ezeket hasznosító berendezések beszerelése 10-15 százalékkal többe kerül. A prioritás még mindig azon van, hogy a lehető legolcsóbban ússzák meg a dolgot. Általában az önkormányzati vagy iskolai testületekre jellemző, hogy az alternatív energiák mellett döntenek és vállalják a felárat.
A támogatások terén is a költségcsökkentés dívik, holott az energiahatékonyság javítására kellene inkább koncentrálni. Németországban például elérte a 40 százalékot a megújuló energiák aránya, a napi felhasználás tekintetében pedig volt olyan nap, hogy ez a hányad 68 százalékra hágott, mondta Kiss Ernő.
Az alternatív energiák azonban kiszámíthatatlanok. Amikor egyszerre sütött a nap és fújt a szél, Németország eladta energiafeleslegét Ausztriának. Mire a nap végére mindkettő megszűnt, feláron kellett visszavásárolniuk a villamosáramot, mesélte Kárpáti József.
