Céges vízstratégia: víz nélkül nincs se bevétel, se profit!

2018. október 13. szombat - 12:01 / Kriston László
  •  
  • Előfizetés

A tudatos cégek már felbecsülik a víz értékét, az általa nyújtott szolgáltatásokat, és költenek a vízbázisok megóvására, hogy elegendő minőségű és mennyiségű vízhez jussanak termelési folyamataik elvégzéséhez. Az Intel, a Gap és mások bukták már el profitjuk jelentős hányadát vízproblémák miatt.

A multinacionális cégek zöldülését mérő Carbon Disclosure Project már 2013-ban foglalkozott azzal, hogy milyen a nagyvállalatok vízkezelése és vízpolitikája, s erről a világ legnagyobb adatbázisát halmozta fel. Mintegy 2025 vállalat adott önkéntes alapon bevallást működése vízzel kapcsolatos aspektusairól. E cégek piaci kapitalizációja együttesen eléri a 20 000 milliárd dollárt.

Víz nélkül nincs tőzsdei tündöklése sem

Akkor a megvizsgált 500 multinacionális cégnek 60 százaléka állította, hogy érték már kedvezőtlen hatások a víz, mint elégtelenül rendelkezésre álló erőforrás révén. Ez lehetett árvíz, vízhiány vagy vízszennyezés is.

2011-ben például a thaiföldi árvizek késztették arra az Intelt, hogy egymilliárd dollárral lefelé módosíta üzletieredmény-prognózisát, a Gap divatmárka pedig 22 százalékkal csökkentette profit-előrejelzését, mert az aszály miatt Texasban visszaesett a gyapottermés. Ezek egyértelműen jelentős tételek.

Az elmúlt években nagyot nőtt a világcégek víztudatossága. 2017-ben már a vizsgált 535 vállalatnak 70 százaléka léptetett életbe valamiféle belső céges mechanizmust a stratégiai, hosszú távú vízkérdések és kockázati lehetőségek megoldására.

A víz valódi ára

A víz fogyasztói ára, vagyis amit a megvételéért fizetünk a kőzműcégeknek, nem tükrözi ennek az ökológiai erőforrásnak a valós árát. Először is nem foglalja magában azokat a negatív externáliákat, amik a talajvízszennyezés vagy a folyók és tavak szennyezése révén keletkezik. Magyarán olcsóbban kapjuk, mint amennyit ér – és az értékét akkor érzik a cégek igazán, amikor nincs vizük megfelelő mennyiségben vagy minőségben.

A multik egy kis részénél – a CDP vizsgálatában szereplő cégek 7 százalékánál – megkezdődött a víz beárazása, vagyis a fogyasztói áron felül költenek vagy terveznek ráfordításokat a cég vízbiztonságára, hasonlóan ahhoz, ahogy egyes olajmultik üzleti terveikben, hosszú távú stratégiájukban már szerepeltetik költségtételként a karbonadót vagy a kibocsátási kvóták megvásárlását, akár kell fizetniük a légszennyezésért azokban az országokban, ahol működnek, akár nem. Egyszerűen azzal számolnak, hogy a jövőben ez a kötelezettség általános lesz világszerte.

nem tetszik a parasztoknak a rendszer

Kép: Pixabay

Ugyanakkor a víz beárazása ennél kicsit tágabb: nemcsak a szennyezéséből keletkező kárt kalkulálják, hanem a társadalmi és ökológiai értékét is beszámítják, hogy milyen értékű szolgáltatást nyújt, mert csak így lehet a fontossága szerint kezelni a vizet, és stratégiai célú befektetéseket fordítani rá. Ezt a gondolkodást tükrözi például a Colgate Palmolive, a Nestlé vagy a Diageo felső vezetése is, s az igazgatótanács tagjait is felvilágosítják a víz fontosságáról.

Csekély ráfordítások

A vízbiztonság garantálása rendszerint ipari szennyvíztisztítási, vízsótlanítási és – az aszály üzletvitelt megakasztó hatásait ellensúlyozandó – víztakarékos öntözési projekteket jelent.
2017-ben a multik 91 országban 1000 ilyen projektet finanszíroztak 23,4 milliárd dollárral. Természetesen ezzel saját üzletvitelük és termelési folyamataik zökkenőmentességét biztosítják.

Ez azonban még mindig elenyésző összeg ahhoz képest, amit a G20-országok állítanak: ahhoz, hogy az ENSZ Fejlesztési Céljai (SDG) a víz tekintetében is teljesüljenek, 2030-ra 6400 milliárd dollárra lenne szükség, vagyis 2018–2030 között éves szinten 492 milliárd dollárra.

(Carbon Disclosure Project, The Guardian)

Víztudatos cégek
A CDP 2017-es összesítésében 120 vállalat kapott A-osztályzatot (magyarul ötöst) klímaváltozással kapcsolatos lábnyoma csökkentéséből, 74 vízmenedzsmentből, és mindössze 6 cég nyújtott jeles teljesítményt az erdők védelme terén.
Néhány ismertebb márkanév a vízből ötöst szerzők köréből: Anheuser Busch InBev, AstraZeneca, BASF, Bayer, Biogen, BMW, Burberry,Caesars Entertainment, Coca-Cola European Partners, Coca-Cola HBC AG, Colgate Palmolive, Danone, Fiat Chrysler, Ford, Fujifilm, Fujitsu, General Motors, GlaxoSmithKline, HP, Intel, Kellogg’s, LG Innotek, L’Oréal, Mitsubishi Chemical, Mitsubishi Electric, Nissan, Novartis, Philip Morris, Roche, Samsung, Sanofi, Sony, Toyota, Unilever, Volkswagen, Woolworths.