Minden évben világszerte emberek sokasága vásárol fenyőfát a piacon, és viszi haza, hogy kidekorálja karácsonyi égőkkel és díszekkel. Évek óta vitatkoznak rajta a szakértők és a karácsonyfa-kereskedők szakmai szervezetei, hogy vajon melyik jár kisebb környezetszennyezéssel: a valódi fenyőfa kivágása vagy a műanyag fenyő legyártása?
Műfenyő: tíz évig használjuk
A műfenyő zömében PVC-ből készül, és a többségét Kínában gyártják. Egy 2017-es adat szerint az Egyesült Államokban például a műfenyők 85 százaléka Kínából származik. A legtöbb forrás azt állítja, hogy a Távol-Keletről történő szállítás és a műfenyő legyártása akkora ökolábnyommal jár, hogy legalább tíz éven át kell használni a fát ahhoz, hogy környezetkímélőbb megoldásnak bizonyuljon, mint a valódi fenyőfa kivágása. Ez a hivatalos álláspontja az Amerikai Karácsonyfa Szövetségnek. A prémiumkategóriás műfenyőkben utazó amerikai Balsam Hill cég vezetője, Thomas Harman azonban öt évről beszélt, mert szerinte az, hogy autóval visszük haza a fát az árusítóhelyről, számottevően növeli az igazi fenyő ökolábnyomát.
Csakhogy minden termékben létezik az, amit beépített elévülésnek nevezünk. És ez ma egyre rövidebb időintervallum. Szerkesztőségünkben akadt rá példa, hogy egyik munkatársunk a '90-es évek végén vett holland műfenyőt, mely most, húsz évvel később kezdte el hullatni a műanyag-„lombját”, míg másvalakinek tíz év után vált használhatatlanná a kínai gyártású műfenyője.
Amikor az igazi fenyő tíznapnyi beltéri tartózkodás után lehullajtja tűleveleit, s a kukásautók a szemétdombra viszik, ott komposztálódni kezd a levegővel érintkezve, és metánt bocsát ki magából. Ez is beleszámít teljes életciklusra vonatkozó üvegházgáz-kibocsátásába. A neves kanadai környezetvédő és ökológus, David Suzuki alapítványa Kanada Manitoba tartományában úgy találta, hogy az igazi fenyőfák kivágása a jobb megoldás annál, hogy Kínából hozzák a műfenyőt. A fenyőfák nagy részét egyébként fenyőfaültetvényekről szállítják a piacokra. Vagyis olyan fákat vágnak ki a karácsonyozásunk érdekében a termelők, melyeket kifejezetten erre a célra ültettek. Éppen ezért ez nem számít erdőpusztításnak, okoskodnak egyesek. Ha az ember a Forest Stewardship Council által minősített fenyőfát vásárol, arról biztosan állítható, hogy fenntartható módon termesztették.
Szervezett városi aprítás
New Yorkban például már egész kiterjedt rendszer van a fenyőfák újrahasznosítására. A járdákon minden télen faaprító gépeket állítanak fel. 2009-ben 150 000 darab fenyőfát aprítottak, majd komposztáltak a városban. Az így kapott anyag bioüzemanyagként vagy faforgácsként használható. Van, ahol az árvizek elleni védelemre öntik a talajra partfeltöltés gyanánt, másutt madár- és haleledelbe dolgozzák be. Az USA-ban 100 000 teljes vagy részmunkaidős embert foglalkoztat a fenyőfatermelés. A 2010-es adatokból az derült ki, hogy az Egyesült Államokban 8 millió műfenyőt adnak el évente (egy másik forrás 13 milliót emleget), ehhez képest a karácsonykor megvásárolt igazi fenyőfák száma lényegesen kevesebb, csak 27-30 millió körül van.
- Egyszerűen vágjunk le néhány ágat egy lucfenyőből vagy egy cédrusfából, s ezekből rakjunk valamiféle kis bokrot a lakásban, melynek ágai egy kis edény vízben álljanak, hogy ne száradjanak ki hamar.
- Készíthetünk műalkotásszerű fenyőfát különféle anyagokból, például műanyagból, italos palackokból, kartonpapírból, rézből, faágakból és ezt a "fát" díszítsük fel. Ha már mindenképpen igazi fenyőfát veszünk, gyökér nélkül, akkor a közelből hozzuk.
