500 dollár egy tonna üvegházgáz kivonása a levegőből: füstölni olcsóbb

2017. október 17. kedd - 19:06 / Kriston László
  •    

Az ENSZ szerint annyira nincsenek összhangban párizsi klímaegyezmény által vállalt emissziócsökkentés és az, ahol tartunk a kibocsátás mérséklésében, hogy csak a geoengineering technológia fékezheti meg a globális felmelegedést. Ötszáz dollárért ki tudnak vonni a levegőből egy tonna szén-dioxidot. A cél a 100 dolláros ár lenne. De a karbonkvóták megvásárlásával a szennyezők tonnánként 5 euróért füstölhetnek az EU-ban.

A geoengineering olyan eljárások gyűjtőfogalma, melyek a technológia segítségével találnak megoldást a klímaváltozás hatásainak mérséklésére.

Évek óta sokat beszélnek a carbon capture technológiáról, melynek lényege, hogy a gyárak kéményéből származó füstöt a Föld alá juttatják, azokba az üregekbe préselve, ahol korábban földgáz volt. Ez azonban rendkívül energiagiényes, tehát költséges megoldás.

„Geomérnökök” ezért jó ideje számolgatják azt, vajon anyagilag megengedhetőbb megoldás lenne-e a levegőből kivont üvegházgázokat az űrbe juttatni. Vagy egyszerűen kiszívni és eladni olyan piaci szereplőknek, melyeknek éppen szén-dioxidra van szüksége.

A Reuters hírügynökség körülnézett, hol lehet ilyen szolgáltatást kapni ma a piacon.

fotó: Flickr/Mike Boening

Fotó: Flickr/Mike Boening

Tonnánként 500 dollárért eltüntetik

A Zürich mellett lévő Climeworks nevű cég májusban egy 23 millió dolláros projekt keretében vont ki szén-dioxidot a levegőből. Elmondása szerint a Climeworks üzemelteti az első kommersz, üzleti alapon futó karbonkivonó létesítményt, ami már nem egy-egy egyetem kutatási büdzséjének részeként működik.

Felmelegedés
A párizsi klímaegyezmény célja, hogy 2 Celsius foknál jóval alacsonyabb szinten maximálja a globális felmelegedést az ipari forradalom klímájához képest, lehetőség szerint 1,5 Celsius foknál. Jelenleg 1 Celsius foknál tartunk, ennyit már melegedett a földi klíma.

A Zürich melletti cég tonnánként 500 dollárért tudja kivitelezni az üvegházgázok kivonását a levegőből. 2017 végére az üzem már teljes kapacitással fog működni, évi 900 tonnát vonva ki a légkörből. A vállalkozás most 50 tonna kivonását kínálja befektetőknek ezen az 500 dolláros árszinten: célközönségének azokat a vállalatokat tekinti, amelyek utat mutatva köteleznék el magukat a technológia mellett, még akkor is, ha nem olcsó.

A cég műtrágya formájában zöldségtermesztő üvegházaknak adja el a szén-dioxidot, valamint az Audinak is. Az autógyár „zöldebb” üzemanyagokban tervezi azt felhasználni. (Persze ez elég sejtelmes utalás, nem tudni, miként használják fel a szén-dioxidot.)

A karbonkivonás nem egyszerű módszer, hiszen a levegőnek mindössze 0,04 százalékát teszi ki. Svájcban a szén-dioxidot tonnánként 300 dollárért vásárolják fel. Kereslet van rá. Használják üvegházakban és szénsavas italokban is.

A Climeworks néhány éven belül 100 dollárra szeretné redukálni az eljárás költségét, és 2025-re évente a globális ÜHG-kibocsátás 1 százalékát kötné meg.

Az üvegházgáz-kivonást azonban óriási méretekben kellene űzni, hogy valóban nyomni tudjon a latban, és megjelenjen a klímapolitika karbonkönyvelésében. A svájci Climeworks által kivont évi 900 tonna ugyanis mindössze 45 amerikai állampolgár fogyasztásával, életvitelével járó légszennyezést ellentételezi.

Jóval olcsóbb szennyezni

A párizsi klímaegyezmény valóban az alacsony karbontartalmú technológiák (pl. megújuló energiákból eredő villamosenergia-előállítás) felé terelte a tőkét, de amíg a légszennyezés büntetése – a karbonkvóta-vásárlási kötelezettséggel – olyan olcsó marad, hogy Európában egy tonna üvegházgáz kibocsátásáért mindössze 5 eurót kell fizetni, addig az üzleti szektor nem lesz igazán érdekelt abban, hogy a karbonelnyelő technológiákba fektessen, illetve ezekkel a megoldásokkal éljen saját szennyezése eltüntetése végett.

Csak a drágább büntetések és törvényi kötelezettségek terelhetik a tőkét ebbe az irányba – ha a karboneltüntetés számít olcsóbbnak, nem a kibocsátás.

Konkurencia
A világban másutt is vannak cégek, melyek a szén-dioxid levegőből való kivonására specializálódtak. Ilyen a kanadai Carbon Engineering, az amerikai Global Thermostat és a holland Skytree is, utóbbi az Európai Űrügynökségből vált le.
A közvetlen levegőmegfogás (direct air capture) névvel illetett módszerbe világszerte több tízmillió dollárnyi befektetés áramlott, többek közt Bill Gatestől és az Európai Űrügynökségtől (ESA).
 A párizsi klímaegyezmény célja, hogy 2 Celsius-foknál jóval alacsonyabb szinten maximálja a globális felmelegedést az ipari forradalom klímájához képest, lehetőség szerint 1,5 Celsius-foknál. Jelenleg 1 Celsius-foknál tartunk, ennyit már melegedett a földi klíma.