Az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból történő kilépése számtalan jogi következménnyel jár az üzleti élet szereplői számára. A KCG Partners szakértői annak a kérdésnek jártak utána, hogy a tárgyalások jelenlegi (2019 áprilisi) állása szerint a Brexit után hogyan módosulhatnak az Egyesült Királyság felé irányuló gazdasági tevékenység alapvető szabályai.
Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!
Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!
A 2016-os népszavazáson az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból való kilépéséről született döntés, aminek eredményként a brit kormány tárgyalásokat folytatott az unióval a kilépés feltételeiről. A tárgyalások eredményeként létrejött megállapodást az Európai Tanács jóváhagyta, azonban a brit parlament több alkalommal elutasította. 2019. április 11-én, a rendezetlen kilépés elkerülése érdekében, az Európai Tanács 2019. október 31-ig engedélyezte elhalasztani a kilépést, azzal, hogy a kilépésre korábbi időpontban is sor kerülhet, amennyiben a brit parlament elfogadja a korábban elutasított kilépési megállapodást. Ha azonban 2019. május 22-ig nem sikerül a briteknek elfogadniuk a megállapodást, az Egyesült Királyság köteles európai parlamenti választásokat tartani. Ennek hiányában 2019. június 1-jén rendezetlen kilépésre kerülhet sor.
Kép: Pixabay
Deal or no-deal Brexit?
Az Európai Unió és az Egyesült Királyság között létrejövő megállapodás rendezheti a Brexit feltételrendszerét. A tárgyalások jelenlegi állása szerint, a megállapodás lényeges eleme lenne, hogy a kilépést követően, 2020. december 31-ig tartó átmeneti időszak venné kezdetét, amely alatt a jelenlegi szabályozás lényegében változatlan maradna. Így a Brexit jogi hatásai az átmeneti időszakot követően, 2021. január 1-jével érvényesülnének. A fennmaradó kérdések rendezése érdekében pedig a felek az átmeneti időszak alatt további tárgyalásokat folytatnának. Amennyiben azonban a brit parlamentnek nem sikerül elfogadnia a megállapodást az említett határidőn belül, egyezség nélküli, „rendezetlen” kilépésre kerülhet sor. Megállapodás hiányában nem beszélhetünk átmeneti időszakról, így ebben az esetben az uniós jog közvetlenül a kilépéstől nem lenne alkalmazható az Egyesült Királyságban.
Azonban a kilépés mindkét esetben azzal a következménnyel jár, hogy nem alkalmazhatóak az Egyesült Királyság felé irányuló gazdasági kapcsolatok tekintetében a szolgáltatások nyújtására és termékek értékesítésére vonatkozó uniós szabályok, így különösen a kilépés érintheti az áruk és szolgáltatások szabad mozgásának szabadságát.
Vámszabályok
Amennyiben a kilépésről szóló megállapodást az Egyesült Királyság elfogadja, a 2020. december 31-ig tartó átmeneti időszak alatt a jelenlegi vámjogi szabályok változatlanul hatályban maradnak. A kilépési megállapodásban a felek arra vállalnának kötelezettséget, hogy az átmeneti időszak végéig szabadkereskedelmi egyezményben rendezik a kereskedelemmel kapcsolatos kérdéseket, így a vámszabályokat is.
Amennyiben azonban a Brexitre a kilépésről rendelkező megállapodás létrejötte nélkül kerülne sor, az Egyesült Királyság a vám (és az egyéb közvetett adók) szempontjából harmadik országnak minősülne, és az Egyesült Királysághoz fűződő kereskedelmi kapcsolatokra a WTO általános szabályait kellene alkalmazni. Ezért a megállapodás nélküli Brexitnek közvetlen hatásai lennének azon uniós cégekre és magánszemélyekre, akik árukat értékesítenek vagy szolgáltatásokat nyújtanak az Egyesült Királyságban, árukat vagy szolgáltatásokat vásárolnak az Egyesült Királyságból, vagy árukat szállítanak az Egyesült Királyságon keresztül.
Az online vásárlóknak is tartogat meglepetéseket a Brexit
A megállapodás nélküli Brexit esetén az Egyesült Királyságból beszerzett árukat vámfizetési kötelezettség terhelné az Európai Unió által megállapított vámtarifa alapján, illetve az Egyesült Királyságba irányuló beszerzésekhez kapcsolódóan is vámot kellene fizetnie az importőröknek az Egyesült Királyság által megállapított vámtarifának megfelelően.
A vámjogi szabályok alkalmazása adminisztratív kötelezettségekkel is járna, így például a vámjogszabályok hatálya alá tartozó tevékenység folytatásához vámazonosító szám (EORI-szám) igénylése lenne szükséges. Továbbá az Egyesült Királyságból az EU-ba belépő bizonyos termékekre tilalmak vagy korlátozások is vonatkozhatnak, ami azt jelenti, hogy import- vagy exportengedélyekre lehet szükség. Ugyanakkor az Egyesült Királyság által korábban kibocsátott import- és exportengedélyek nem lenének érvényesek az EU-ban.
Adójogi következmények
Rendezetlen kilépés esetén, a kilépés időpontjától kezdődően az Egyesült Királyság és az uniós tagállamok közötti termékesítés után hozzáadottérték-adó (Magyarországon áfa)-fizetési kötelezettség terhelné a piaci szereplőket, kivéve, ha a behozatallal érintett tagállam úgy rendelkezett, hogy az adóalanyok vagy adófizetésre kötelezett személyek nem kötelesek a behozatal időpontjában a hozzáadottérték-adót megfizetni, ha ezt a mentességet a hozzáadottérték-adó bevallásukban is megfelelően feltüntetik. Vagyis rendezetlen kilépés esetén megnőhet az Egyesült Királyság és a tagállamok közti két- vagy többoldalú megállapodások szerepe. A rendezetlen kilépés esetén a vállalkozások továbbra is visszaigényelhetik a hozzáadottérték-adót, azonban lassabb és bonyolultabb eljárásra kell számítaniuk.
A Brexit és a GDPR
A Brexit módja máig kérdéses, még mindig nem dőlt el, hogy az Egyesült Királyság Európai Unióból történő kilépése megállapodásban rögzített szabályozott keretek között, vagy azok hiányában, rendezetlenül történik-e majd. Függetlenül attól, hogy milyen módon, az Európai Unióval kötendő kilépési megállapodással vagy anélkül, rendezetlenül kerül sor a Brexitre, számos szektorban kell a Brexitet követő időszakkal kapcsolatos nyitott kérdésekre választ találni. Az egyik ilyen az adatvédelem területe.
A kilépés további adminisztratív terhet róhat a piaci szereplőkre, ugyanis jelenleg az EU-s tagállamok több mint felében (pl. Magyarországon is) kötelező harmadik országbeli vállalkozások számára pénzügyi képviselőt kijelölni. Így rendezetlen kilépés esetén a brit cégeknek pénzügyi képviselőt kellene kijelölniük. Vagyis a kilépést követően azon brit vállalkozások, amelyek magyar adószámmal rendelkeznek, Magyarországi gazdasági tevékenységüket pénzügyi képviselő útján folytathatnák.
Személyes adatok továbbítása
A GDPR alapján jelenleg az unió területén a személyes adatok szabadon áramolhatnak. A kilépést követően az Egyesült Királyság harmadik országgá válik, így ezt követően a személyes adatok az Egyesült Királyságba akkor továbbíthatóak, ha (I) megfelelőségi határozatot fogadnak el, vagy (II) ha az adatkezelő vagy adatfeldolgozó megfelelő biztosítékot nyújt.
Amennyiben a személyes adatok védelmének szintje egyenértékű az EU-ban meghatározott szinttel, az Európai Unió Bizottsága megfelelőségi határozatot fogadhat el, amely lehetővé teszi a személyes adatok korlátozás nélküli továbbítását az Egyesült Királyságba. Megfelelőségi határozat hiányában az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó által alkalmazott általános adatvédelmi rendelkezések, kötelező erejű vállalati szabályok, jóváhagyott magatartási kódex vagy jóváhagyott tanúsítási mechanizmus jelenthetnek megfelelő biztosítékot az adatok továbbításához. A fentiek hiányában adattovábbításra ún. „eltérések” alapján kerülhet sor; ezek különleges esetekben tesznek lehetővé továbbításokat, például hozzájárulás alapján, szerződésteljesítés érdekében, jogos igény érvényesítése céljából vagy fontos közérdekből.
Kép: Pixabay
Fogyasztóvédelem
Megállapodás hiányában a fogyasztók jogaira vonatkozó uniós szabályok a kilépés időpontjától kezdődően nem vonatkoznak az Egyesült Királyságra. Azonban bizonyos feltételek mellett az uniós fogyasztókra továbbra is vonatkozhatnak majd uniós fogyasztóvédelmi rendelkezések, ha az Egyesült Királyságban vagy Egyesült Királyságbeli kereskedőtől vásárolnak.
Az uniós jog értelmében, ha a fogyasztó szerződést köt egy másik ország kereskedőjével, és bizonyítható, hogy a kereskedő kereskedelmi tevékenységét a fogyasztó lakóhelye szerinti uniós tagállamban is végzi, akkor annak a tagállamnak a joga alkalmazandó, ahol a fogyasztó lakik. Ez alapján az uniós tagállamok bíróságai továbbra is alkalmazni fogják az uniós fogyasztóvédelmi szabályokat, még akkor is, ha a kereskedő székhelye az Egyesült Királyságban található. Az uniós szabályok így továbbra is lehetővé teszik a fogyasztó számára, hogy perelje a kereskedőt abban a tagállamban, ahol lakóhellyel rendelkezik. Nincs jelentősége annak, hogy a kereskedő székhelye az EU-ban vagy az Egyesült Királyságban van. Azonban ha a fogyasztó uniós tagállamban él, és olyan árukat vásárol az interneten, amelyeket az Egyesült Királyságból kell behozni, akkor a fentiek szerint behozatali vámot és egyéb közvetett adókat (pl. hozzáadottérték-adót) kell majd fizetni a termékek után.
Összegzés
A Brexit nagymértékben érinteni fogja az Egyesült Királyság felé irányuló gazdasági tevékenységre vonatkozó szabályokat; így különösen a vám- és adójog, az adatvédelem és a fogyasztóvédelem területén várhatóak lényeges változások. Azonban a kilépést követően az Egyesült Királyság unióhoz fűződő viszonya még nagyban függ a kilépési megállapodás létrejöttétől és annak végleges tartalmától.
