Több ellenőrzés, magasabb bírságok jövőre

2011. december 13. kedd - 16:07 / piacesprofit.hu
  •    

Jövőre az eddiginél is nagyobb számú és eredményorientáltabb adóellenőrzés várható, és 2012 januárjától a bírságok tételeinek jelentős emelkedésére is számíthatnak a vállalatok. A cégeket sokszor éri váratlanul az adóhatósági ellenőrzés, pedig a felkészülésre célszerű nem időszaki, hanem állandó feladatként tekinteni. 

 

Kövesdy Attila Deloitte
Kövesdy Attila Deloitte

A Deloitte tapasztalatai szerint az idei évre vonatkozó ellenőrzési irányelveknek megfelelően bizonyos adónemeknél lényegesen nőtt az adóhatóság aktivitása -mondta el Kövesdy Attila, a cég Adóosztályának vezetője. (A 2012-es adóváltozásokról itt olvashat részletesen.) Ezt támasztják alá az Áfa és az SZJA kiutalás előtti ellenőrzések, amelyeknek a száma 15, illetve 46 százalékkal nőtt az előző év megfelelő időszakához képest. A NAV Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatóságának közlése szerint például a 2011. második negyedévében megkezdett közel száz, áfa adónemre vonatkozó utólagos, illetve valamennyi adónemre kiterjedő átfogó ellenőrzés közül az eddig befejezett vizsgálatok többsége feltárt valamilyen hiányosságot a cégeknél, és esetenként több tízmillió forintos adókülönbözetet állapított meg náluk.

Az ellenőrzésre kiválasztottak körébe nagyon könnyű bekerülni: a 3000 legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózót legalább 3 évente ellenőrzi a hatóság, a felszámolással, végelszámolással érintett adózók, valamint az ÁSZ elnöke, adópolitikáért felelős miniszter, önkormányzati képviselő testület külön felhívása alapján kijelölt cégek is célzott ellenőrzésre számíthatnak. A hatóság éves ellenőrzési irányelvei alapján, kockázatelemzés segítségével is számos adózót választanak ki ellenőrzésre. Minél több általános, illetve adónem-specifikus kockázati tényező (például tulajdonosi, tagi hitel és kötelezettség, befektetésre elszámolt nagy összegű értékcsökkenés, tartós veszteség, közbenső vevői szerepkör, stb.) áll fenn egy adózónál, annál esélyesebb a kiválasztásra.

Kiemelt ellenőrzési területek
A Deloitte tapasztalatai szerint a hatósági ellenőrzések túlnyomó többsége jelenleg a cégek áfa-kezelését vizsgálja. Kiemelkedő a kiutalás előtti ellenőrzések száma, ami azonban könnyen átfordulhat a bevallás utólagos ellenőrzésébe. Kiemelt vizsgálati cél a fiktív számlázás felderítése, ezekben az esetekben megállapításra a számlabefogadónál kerül sor, de mindez az ügyletben őt megelőző „láncszemre” is visszahathat. A cégeknek érdemes ezért minden esetben ellenőriznie a számlakibocsátót, és a számla alapjául szolgáló teljesítést dokumentumokkal alátámasztani.
Az egyenes-fordított adózás (pl. építőipar) mind a számlabefogadónál, mind a kibocsátónál eredményezhet célzott vizsgálatot. Ilyen ügyleteknél a tapasztalatok szerint a legbiztosabb felkészülést a rendezett dokumentáció (pl. építési engedély, megrendelői nyilatkozat), vagy az előzetes hatósági állásfoglalás megléte jelentheti. Kiemelt vizsgálati terület az export és közösségi adómentes értékesítések, láncértékesítés ellenőrzése is, ahol szabálytalan gyakorlat esetén a hatóság megvonhatja az adómentességet. A cégek a jogszerű tevékenység bizonyítására a kiszállítások igazolásával, a vevői közösségi adószám ellenőrzésével és a fuvarozói minőség igazolásával tudnak felkészülni.

Kövesdy Attila kiemelte, a fokozódó hatósági aktivitás következménye, hogy a vállalatoknak tulajdonképpen bármely pillanatban készen kell állniuk az ellenőrzésre, mert a hibák, hiányosságok jelentős összegű bírságot eredményezhetnek. 2012 januárjától a kivethető bírságok összegei ráadásul az elfogadott törvénymódosításoknak megfelelően tovább emelkednek. Csak két példát említve: az iratmegőrzési kötelezettség elmulasztása akár 500 ezer forintig terjedő, az iratrendezési, pótlási kötelezettség elmulasztása 1 millió forintig terjedő bírságot eredményezhet majd januártól.

Mielőtt megérkezik az ellenőr

Célszerű már a szokásos üzletmenet során megbizonyosodni arról, hogy a vállalat rendelkezik-e az ellenőrzésekkor vizsgált összes dokumentációval, így a szerződésekkel, teljesítésigazolásokkal, fuvarokmányokkal, a költségeket igazoló számlákkal stb., ha pedig nem, akkor azokat be kell szerezni, illetve ki kell javítani – mindezt soha nem szabad az utolsó pillanatra hagyni. A nagy értékű, kockázattal érintett, és/vagy nem tisztázott adójogi megítélésű tranzakcióknál sokat segíthet például egy a cég által kikért hatósági állásfoglalás – ilyen az előzetes hatósági ármegállapítás (APA), vagy a feltételes adómegállapítás is – amelyek egy későbbi ellenőrzés során biztosítékot jelenthetnek arra nézve, hogy a vizsgált cég szabályosan járt el.

Fontos, hogy néha az egyik adónem tekintetében megoldást jelentő módszer egy másik adónem esetében kockázatot indukálhat, vagyis az ilyen összefüggéseket célszerű még az ellenőrök érkezése előtt nagyon alaposan megvizsgálni. Ilyen tényező lehet a transzferár korrekciók egyösszegű visszaszámlázása, a kapcsolt felek közötti ingyenes ügyletek ellenértékessé tétele, a végleges pénzeszközátadás kiszámlázása, a teljesítés nélküli kiszámlázások, árengedmények, visszáruk visszaszámlázása, továbbá ha az utólagos árengedményt nem kíséri számlakorrekció. Áfa esetében pedig például a fiktív számla miatti jogosulatlan áfa levonás társasági adóban nem elismert ráfordításként jelentkezhet.

Az észlelt hiányosságokat, hibákat szükség esetén önellenőrzéssel lehet módosítani, 2012-től pedig egy új jogintézmény is segítséget nyújt. Ha az adózó nem biztos benne, hogy a bevalláskor jól értelmezi a jogszabályokat, ezt a bizonytalan adójogi helyzetet bejelentheti az adóhatósághoz – mindez megfelelő szakértői indoklással alátámasztva felmentést adhat a későbbi esetleges szankciók (adóbírság, mulasztási bírság) alól.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor